l. Szinnyomás.
(franc., ejtsd: fajansz patriotik) a. m. hazafias edény, igy nevezik azokat a közönséges evő edényeket, kivált tányérokat, melyek Franciaországban az alkotmányos mozgalmak kezdetétől a rémuralom bukásáig divtak, s melyeken a politikai eseményeket ábrázoló képek vagy azokra vonatkozó mondások voltak. Előfordulnak olyanok, melyek a királyt éltetik, olyanok, melyek a polgári osztályt, a haza védelmét dicsőitik, az árulókat fenyegetik, s olyanok is, melyek a nyaktilót ábrázolják.
Pál, magyar iró, kat. pap; szül. Szécs-Kereszturon (Zemplén vmegye) 1802 aug. 8-án, megh. Kápolnán 1871. ápr. 1. 1824. az egri papnöveldébe lépett. 1828. pappá szenteltetvén, gyöngyösi lelkész lett, ahol kilenc évi működése alatt kórházat alapított. 1838. boczonádi plébános lett. Itt széleskörü tevékenységet fejtett ki. Ájtatos társulatokat és mértékletességi egyesületet alakított stb. Hiveinek nemcsak lelki orvosa, hanem testi betegségeikben is segítségökre volt. Megalapította 1848. a jó és olcsó könyvkiadó társulatot. Több elhanyagolt iskolát helyreállított. 1857. alesperes és u. a. évben cimzetes kanonok lett. 1862. a kápolnai plébániára helyezték át. F. tudományszerető ember volt. Diszes könyvtára az ujabb irodalmi termékeket mind magában foglalta. Maga is irodalommal foglalkozott. Önálló művei: Urnapi ájtatosság; Nepomuki-Szent-János tisztelete; Az Ur olvasója; Élőrózsa stb. Irt ezeken kivül számos értekezést és könyvbirálatot a Religio és Nevelésben, és a Religióban. V. ö. Koncz Ákos: Egri egyházm. irók csarnoka.
(franc. ejtsd: fály), a flamand nők fejkendője, mely a vállat is befedi; soeur de la F., apácák, kik ilyen kendőt viselnek. A női ruhakelmék egyik selyemből készült fajtája is e név alatt ismeretes.
(ejtsd faji) Péter Lajos Károly Akillesz, franc. tábornok, szül. Rozoy sur Serreben (Aisne) 1810 jan. 31., megh. Compiegne-ben, 1892 nov. 15. Tanulmányait a st-cyri katonai intézetben végezte; 1830. kitünt Algeria bevételénél s 1851-ig majdnem kizárólag Afrikában szolgált. 1848-50-ig a toulousi katonai iskolának volt parancsnoka. A krimi hadjáratban mint dandárparancsnok vett részt s kitünt az Alma mellett vivott nagy ütközetben, továbbá Szebasztopol s a Redan-bástya ostrománál, szintugy a Csernaja mellett vivott csatában. Jutalmul III. Napoleon dandárnokká és szárnysegéddé nevezte ki. Az olasz hadjáratban (1859) Niel hadtestének egyik osztályát bizták rá. Később mint a gyalogság szervezésére kiküldött bizottság elnöke, behozta a Chassepot lőfegyvert, mely 1867. a Mentana mellett Garibaldival vivott ütközetben a hivatalos jelentés szavaival élve «csodákat művelt». A nagy német-francia hadjáratban, mint az 5. hadtest parancsnoka, igen gyászos szerepet vitt: Bitschből augusztus 6. sem Frossard-nak, sem Mac Mahonnak segítséget nem nyujtott. Sedan felé vett utjában pedig annyira elővigyázatlan volt, hogy a németek Beaumontnál utólérték és megverték (aug. 30.). Erre a fővezérlet aug. 31. rangjától megfosztotta, szept. 2. pedig a sedani ütközet után ő is hadi fogságba került. A békekötés után többé nem nyert parancsnokságot. A maga igazolására megirta a Campagne de 1870. Opération et marches du 5. corps jusqu'au 31. aout (Brüsszel 1871) c. művét.
(ejtsd: felszworth), város Lancaster angol grófságban, 6 km.-nyire Manchestertől; ezéhez hasonló iparágakkal, (1891) 10425 lakossal.
l. Erdőtisztelés és Fakultusz.
(ejtsd: fen) Agathon János Ferenc, báró, I. Napoleon titkára, szül. Párisban 1778 jan. 11., megh. 1837 szept. 14. Kora ifjuságában jutott a nemzetgyülés irodájába és 1793. a konvent katonai bizottságának titkára, 1796. pedig az országos levéltárak igazgatója lett. 1806. mint titkár belekerült a császár titkos kabinetjébe, 1813. pedig a császár első magántitkára lett. Napoleont, ki őt kedvelte és bárói rangra is emelte, mindenhová elkisérte s annak bukásakor ő szövegezte a lemondási oklevelet. A restauráció után állás nélkül maradt, miglen Lajos Fülöp 1830. kabinettitkárrá nevezte ki. 1832. a civilista főintendánsa, államtanácsos és a becsületrend főtisztje, 1834. pedig képviselő lett. Iratai az akkori diplomáciai történetre nagy jelentőségüek. Megemlítendők: Manuscrit de l'an 1814. trouvé dans les voitures impériales prises a Waterloo (Páris 1823); Manuscrit de l'an 1813 (Páris 1824 -25, 2 kötet); Manuscrit de l'an 1812 (Páris 1827, 2 köt.); Manuscrit de l'an III. (Páris 1828).
(franc., ejtsd: fénéan) a. m. semmitevő, lustálkodó, tunya, rest; - Lesrois fainéants, az árnykirályok, különösen igy nevezték a karolingi házból eredt utolsó királyt, V. Lajost.
l. Intarsia.