v. hőfoghatóság, az a melegmennyiség, mely vm. anyag tömegegységének egy Celsius-fokkal való felmelegítésére szükséges, l. Hőfoghatóság.
l. Darvinizmus és Származási elmélet.
a fizikában vm. anyagról-anyagra változó mennyiségnek egy bizonyos anyagra vonatkozó s arra nézve jellemző értéke, mint p. a fajlagos suly v. fajsuly (l. o.), a fajmeleg v. hőfoghatóság (l. o.) s a fajlagos térfogat, mely alatt a tömegegység térfogata értendő.
v. fajlendis, fajlongis, XVII. sz.-beli iratainkban előkerülő posztónév. Nyilván német eredetü, fein Londisch vagyis finom londoni szövet, mert előfordul mellette közlandis és egyszerüen landis és londis. L. Landis.
l. Köznév.
l. Darvinizmus és Származási elmélet.
vm. anyag térfogategységének sulya. Rokon fogalmak vele az abszolut és a relativ sürüség. Abszolut sürüség alatt az illető anyag térfogategységének tömege értendő, mig a relativ sürüség (tömöttség) az illető anyag bármekkora tömegének az ugyanoly térfogatu 4° C. mérsékletü viz tömegéhez való viszonya. Ha a suly v. tömeg egységéül a térfogategységnyi 4° C. mérsékletü viz sulyát, ill. tömegét használjuk, akkor a szóban forgó három mennyiség mérőszáma ugyanaz, csakhogy az egyik suly, a másik tömeg, az utolsó pedig nevezetlen szám. P.az arany fajsulya 19,3 gramm suly köbcentiméterenként, abszolut sürüsége 19,3 gramm tömeg ugyancsak köbcentiméterenként, relativ sürüsége pedig 19,3. A felvett egységek rendszerint maguktól értetődnek, azért kevésbbé szabatos kifejezésmóddal min a három mennyiségről, p. az aranynál röviden azt mondjuk, hogy 19,3. Egyébiránt gázoknál és gőzöknél a relativ sürüség meghatározásánál a tömeget nem a viz tömegéhez, hanem a 0° -u és 760 mm. barométer állásnak megfelelő nyomásu levegőnek, ill a gőzzel egyenlő mérsékletü és nyomásu levegőnek tömegéhez szoktuk viszonyítani.
Az ásványok meghatározására, egymástól való megkülönböztetésére nézve a F. igen fontos adat, mert egyazon ásványfajnak F.-a (feltéve, hogy ugyanazon hőfok mellett történt a mérés) mindig állandó nagyságu, mivelhogy az ásványok F.-a szoros viszonyban van azok kémiai szerkezetével és kristályosodásával. Mivel azonban az illető ásványfaj nem mindig tökéletesen egyforma tisztaságu, azután pedig rendesen többféle változatban is terem, de még a legpontosabb mérési mód és a leggondosabb kivitel mellett sincsenek kizárva a hibák - egyazon ásványfaj F. mérési eredményeiben mindig vannak csekélyke eltérések. Ezért az ásvány F.-ait nem annyira egy állandó értékü számmal szoktuk kifejezni, mint inkább egymáshoz nagyon közel álló határszámértékekkel. Igy p. a sokféle változatban termő quarc F.-át 2,5-2,8 vesszük, noha a legtisztább quarc (az egészen tiszta bányavirág) F. értékét 2,65 találták. Az igazi érték tehát a határszám-értékeknek a középértéke volna. Régebben nem nagy sulyt fektettek pontos F. meghatározásokra, mert kevéssé vagy egyáltalán nem ismerték a F. szoros viszonyát az ásvány kémiai alkatához és egyéb tulajdonságaihoz. Ma jól ismervén ezt, lehető legpontosabb meghatározásra törekszenek. De nemcsak tudományos, hanem gyakorlati tekintetben is fontos az ásványok F.-ának meghatározása; igy p. fémeknél és drágaköveknél. Ezt jól tudták már a középkori tudósok is és köztük az arab Abul-Rihan az akkori eszközök tökéletlensége mellett is bámulatos pontossággal határozta meg különféle drágakövek és fémek F.-át.
A fa egynemütlen test lévén, amelyben igen sok a hézag, igen nehéz bizonyos fafajnak F.-át pontosan megállapítani, amely különben még ugyanazon fánál és ennek különböző részeiben is változik. Friss állapotban függ a F. még a viztartalom mennyiségétől is. A faanyag fajsulya, midőn azt összetömörítjük 1,45, mások szerint 1,13-1,29 között változik. A száraz fa F.-a természetesen kisebb ezen értékeknél és igy ezekkel összhasonlítva, egyuttal a fa likacsosságára is következtethetünk. A fajsuly meghatározásának módjait l. Sürüség.
1. nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun v.-megye solti közép j.-ban, (1891) 3703 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Igen régi hely, mely már 1212. említtetik mint község. Lakói sok káposztát, burgonyát, paprikát, kendert és lent termesztenek. - 2. F. kisközség Somogy vármegyében, a marcali j.-ban, (1891) 861 lak., a Kund-család kastélyával, melyben a Kund Bélától a keletről hazahozott érdekes gyüjtemény is el van helyezve.
(franc. race) v. alfaj, rosszul képzett szóval válfaj (lat. subspecies, proles, varietas) fajváltozat (variatio), a rendszertanban az állatok v. növények fajainak állandó eltérése; a faj-fogalom határán belül alkotott szisztematikai grádus. Az állattenyésztő a fajból kiindulva, a következő osztályozást használja: faj, p. házijuh; fajta, p. merinó, alfajta, p. negretti; törzs, p. ürményi; család, p. 10 számu; egyed, p. 5 számu, vagyis az 5 számu juh a 10 sz. családba, ez az ürményi törzshöz, utóbbi a negretti alfajtához tartozik stb. L. Faj és Elfajulás.
A magyar btkvben a következő irányban szerepel: 1. F.-nak oly körülmények között elkövetése, mely nemi közösülés esetében erőszakos nemi közösülés (l. o.) büntettét állapítja meg. 2. Mint természet elleni F. (l. o.). 3. F.-t tartalmazó irat, nyomtatvány v. képes ábrázolat nyilvános helyen kiállítása, árulása v. terjesztése mint szemérem elleni vétség, 3 hónapig terjedhető fogházzal és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A szerző, készítő, nyomtató, ha a töbsszörözés, terjesztés, kiállítás az ő tudtával történik, 6 hónapig terjedhető fogház és 500 frtig terjedhető pénzbüntetés alá esik. Büntett esetében hivatalvesztés is alkalmazandó. 4. A F.-i célzat, jelesül a személyes szabadság elleni büncselekményeknél mint minősítő körülmény szerepel. A F. fogalmát a törvény nem határozta meg. Az uralkodó nézet szerint a F.-nak tárgyi és alanyi mozzanata van. Tárgyilag a F.-nak a szemérmet s az erkölcsiséget nemi vonatkozásban sértő cselekményben kell állania. De ez nem elég. Alanyi mozzanatkép a bujaság, a kéjvágy mint célzat, a cselekménynek a nemi ösztön felizgatására vagy kielégítésére irányulása szükséges. Ez a fogalommeghatározás a fajtalanságot tartalmazó irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat fogalommeghatározásánál is irányadó. Az irat stb. mint gondolat-nyilvánítás akkor fajtalan, ha lényegileg fajtalanságok ábrázolását, fajtalanságokra való csábítást célozza. Az iratnak stb. fajtalan minősége éppen az alanyi mozzanat jelentőségénél fogva csakis az észszerü körülményeknek tekintetbe vétele alapján állapítható meg. Lehetséges p., hogy valamely irat, mely az eredeti kiadás szerint nem fajtalan,a kiállítás által fajtalanná lesz.
F. (eszt.), az elkorcsosodott idők művészetének kedvenc témája. Az ókorban, mely a szeméremre kevesebb sulyt fektetett, mint a kereszténység és a F.-nak oltárokat emelt, az «orgia» és sok más szóban pedig még a mi mai nyelvünkben is nyomot hagyott, a művészet és irodalom bővelkedett a F. mindennemü ecsetelésében. Aristophanes, Juvenalis a legmerészebb képeket festik. A modern irodalomban a F. bizonyos korszakokat dominál, a renaissanceban naivul, a francia régence alatt a legnagyobb raffinementtal lép fel. A F. legujabb és hajmeresztő megjelenése a francia köztársaság korszakával kezdődik és onnan átment majdnem minden európai irodalomba, a németet sem véve ki. A magyar irodalom még leginkább megóvta magát.