Fakó

szin, a szürke és barna keveréke, száraz földhöz hasonló. A fakószin a házi lónál ritka, de az elvadult lónál gyakori, s a ló ős szinének mondják. Számos változatai 3 csoportra osztatnak, u. m. szürke F., sárga F. s izabell F.-ra. A szürke, hamvas vagy egérszinü, a sárga, sárgás v. halványpirosas szinü, az izabell «zsufa» pedig sárgás, de előbbitől azáltal különbözik, hogy a ló bőre nem tartalmaz festőanyagot; sörénye és farka világos szinü.

Fakocka

l. Faburkolat.

Fakóérc

(ásv. Tetraedrit, Tennantit). Bonyolódott összetételü kénes ásvány, nevét szinétől és alakjától kapta, mely dacára a többféle kombinációknak, uralkodólag mindig tetraederes, de nagy tömegeket mindig csak szemcsés és tömött szövettel képez. Szine acélszürke (fakószin), vasfekete, fémfényü, nem hasad. K. 3-4,5 Töm. 4,4-5,1. A Sb. és As szerint két csoportra osztható, ugymint Antimon-F. és Arzén-F. (ez utóbbi a tennantit fajt képviseli). Lényegesen a F. ennek a képletnek felel meg: HCu2S.Sb2S3 (S = 23,1 Sb = 24,8 Cu = 52,1) ezen elemeken kivül lehet benne: Ag.Hg.Bi.Pb.Fc.Co.Ni.Sn.Pt., ezek közül pedig v. az Ag. vagy a Hg. szokott nagyobb mennyiségü lenni, s aszerint vagy Ezüsttartalmu F.-et (Freibergit) vagy Higanytartalmu F.-et (Spaniolit v. Schwatzit) különböztetnek meg. Forraszcső előtt minden F. könnyen golyóvá olvad, füstöl és a szenet belepi; zárt üvegcsőben az antimonféleség sötétveres (antimonoxisulfid), az arzénféleség feketét, a higanyféleség sötétszürke lengületet ad. Magyarországban előjön Kapnikon, Iglón, Kotterbachon, Porácson, Selmecen, Körmöcön, Urvölgyön, Szomolnokon, Zalatnán. Használják réz, ezüst és higany előállítására.

Fakolit

(ásv.), gömbölyded, némiképen a lencse alakjához hasonló szintelen chabazit, mely legszebben ausztráliai bazaltokban található. Az alak látszólagosan lapos formáju hexagonális-piramisos kristály.

Fakonzerválás

az az eljárás, mellyel a fának tartósságát növeljük, l. Telítés.

Fakoptató

(Defibreur), l. Faanyag.

Fakorhadás

l. Farevesedés.

Fakorona

l. Ernyő.

Fakosz

(növ.), az erdei meg a gyümölcsfák törzsein és ágain megtelepülő zuzmók. A felnőtt fának feltünő módon nem árt, de az ágak meg a vékonyabb lombos hajtások elszáradnak és elhalnak tőle. Fakosz lehet a Parmelia különböző faja, különösen a P. parietina Fr., P. physodes L., meg az Imbricaria capreata L., továbbá az Evernia prunastri.

Fakova

szarukő, mely fa és általában növények megkövesítő anyagaként szerepel, azért az ilyenek szerkezete a fáéhoz, illetőleg a növényekéhez hasonló. A faopál hasonlít hozzá, de anyaga más.


Kezdőlap

˙