XII. sz-beli iratainkban néha előforduló neve az ágyunak; nem egyéb, mint az olasz Falcone (fr. faucon, ném. Falkaune v. Falke, tehát tkp. sólyom).
(ejtsd: falcsöpping), város Skaraborg svéd tartományban (län), 64 km.-nyire Mariestadtól, a Wener-tó egyik mellékvizénél a Möseberg (255 m.) lábánál, vasut mellett, (1891) 2829 lak. Környéke termékenységéről és számos archeologiai leletről hire. 1389 febr. 24-én itt győzte le Waldemar Margit Albert svéd királyt.
két falnak egymástóli távolsága, falszintől falszinig.
állattani neveknél Fallén Károly entomologus, a lundi egyetemen az ásványtan tanára, nevének rövidítése.
(lat.), formai tekintetben helytelen következtetés, amely ha a hiba tévedésen alapszik, paralogizmusnak, ha pedig szándékos megtévesztés forog fenn, szofizmának neveztetik. A helytelen következtetés okait l. Következtetés.
Gusztáv, kir. bányatanácsos, szül. Gölnicbányán Szepesmegyében 1816. márc. 2., megh. Jászon 1881 jan. 20. A selmeci bányászati akadémiát elvégezvén, Bécsben Haidinger alatt tanulta a geologiát és mineralogiát. 1840. a horvátországi kutatásoknál gyakornok, 1843. kiküldetett a bel- és külföldi nevezetesebb bányaművek tanulmányozása végett. 1844. Selmecen a bányamivelés tanára mellett segéd, 1846. felsőbiebertárói bányatiszt. 1849-től 1851-ig Selmecen a bányamivelés helyettes tanára. 1851. Hall-ban bányamérnök. 1855. kinevezték Selmecre a bányamivelés tanárává. 1870. a selmeci bányaigazgatóság bányaügyi előadója lett. 1871. október havában tartós gyengélkedése miatt saját kérelmére nyugalmazták. Szerkesztője volt a Jahrbuch der Schemnitzer Bergakademie cimü évkönyvnek. Számos önálló műve jelent meg németül; magyar munkálatai közül megemlítendők: Közlemények a hazai bányászat köréből (1861); A régi vésett bányavájatok maradványairól (1868); A selmecbányai fémbányászat legérdekesebb és megtekintésre legméltóbb tárgyainak összefoglaló átnézete (1871); A körmöci telérek és rések hálózatáról (1872); Vélemény a nagybányai és kolozsvári bányakerületben fekvő kincstári bányamüvek állapota, müveltetése vagy felhagyása iránt (1873); V. ö. Litschauer Lajos, Bányamiveléstan. I. k. 3 és 4. füzet.
(lat.) a. m. tévedhetőség.
(ejtsd: falier) Kelemen Armand, francia államférfiu, szül. Mézinben (Lot-et-Garonne) 1841 nov. 1-én. Mint ügyvéd telepedett le Néracban s utóbb e város maire-je (1873-ig), 1876. pedig képviselőjévé lett. A kamarában a köztársasági balpárthoz csatlakozott s Gambetta legbensőbb párthive lett. 1880. a belügyminiszterium helyettes államtitkárává tették, 1882 aug. 7-én belügyminiszter, Duclerc bukása után pedig, 1883 jan. 20-ától febr. 18-áig ideiglenes miniszterelnök volt. Ferry alatt közoktatásügyi (1883-85), Rouvier alatt (1887) belügyi, Tirard alatt (1888) igazságügyi miniszter volt, 1889. febr. 21. óta pedig közoktatásügyi miniszter, mely tárcát azonban 1890 márc. havában (Tirard alatt), a kultusz tárcával cserélte föl. 1890 jun. 8. a Lot-et-Garonne départementban szenátorrá választották.
(ol., franc. faillite) a. m. fizetésképtelenség, bukás.
falu és járási székhely Lüneburg porosz kerületben, 16 km.-nyire Soltantól, a Böhme mellett, (1890) 911 lak., puskapormalommal.