a falnak külső vagy belső sikja (innen van külső F. és belső F.). A falnak akár külső, akár belső szinéül azonban csak a ténylegesen teherhordó tömeg külső vagy belső felülete veendő; tehát ha a fal kivülről p. quaderozással van diszítve, ugy a külső F.-éül mindig a hézagok fenekének sikja számítandó. Hasonlóképen oszlopok, pilaszterek, keretprofilok stb. a F.-en nagyobb vagy kisebb kiugrásokat alkotnak.
falvért, l. Falborítás.
(ejtsd: faticseny), Szucsava járás székhelye Moldvában, 105 km.-nyire Jassitól, Bukovnia határa közelében, (1890) 8477 lak., juliusban tartott hires ló- és marhavásárokkal, amelyekre a szomszédországokból számos kereskedő jelenik meg. 1711. Török- és Oroszország itt szerződést kötöttek egymással.
Rikárd Frigyes, németből finné vált zenész, szül. Danzigban 1835 január 5. Tanult Markullnál és a lipcsei konzervatoriumon; 1856. Wiborgban lett zenetanító, 1869. pedig Helsingforsban zeneigazgató, majd orgonás és 1873-83. a finn opera karnagya. Adott ki finn énekgyüjteményeket.
egy homlokzatfal alja, talapzata (franc. socle), l. Talapzat.
l. Aries.
az emberi lakhelyeknek csoportja, a helyi szomszédság által egymásra utalt embereknek közössége, faluközség. Egy ősi társadalmi alakulat, mellyel a letelepedés korszakában a világ minden népénél találkozunk. Falunak - megkülönböztetésül a helységtől (Ortschaft) vagy pusztától, teleptől - közönségesen azon helyi községeket nevezik, melyek közjogi egyéniséggel és magánjogi személyiséggel is birnak. Ilyen politikai és magánjogi község gyakorlata több helységet egyesít magában. Falunak nevezik nálunk közönségesen a kis- és nagyközségeket (1886. XXII. t.-c.) szemben a rendezett tanácsu és törvényhatósági jogu városokkal. Régenten falu alatt különösen a jobbágyközségeket értették. Végül, tekintettel a nép, a lakosság foglalkozására, gazdálkodására, falunak a mezőgazdasági lakosság községeit, városnak pedig az iparral, kereskedelemmel foglalkozók községeit nevezik. E szempont szerint különböztetnek p. városi és falusi lakosságot a statisztikában. V. ö. Lánczy Gy., A faluközösség eredete. (Bpest, 1881).
l. Battyán 2.
község, l. Bustyaháza 1.
(Hacsava), kisközség Abauj-Torna vmegye csereháti j.-ban, a szádellői völgy felső végében, (1891) 562 tót lakossal.