(ejtsd: familiszter). 1880. alapitotta Godin (l. o.) Guiseben a nagy hirre jutott termelési szövetkezet, melynek teljes neve Société du F. de Guise, association coopérative du capital et du travail, mely egyik legsikerültebb példája a gyáros és munkás együttműködésének. A társulat célja a tagok egyetemlegességét biztosítani a nyereségben való részvét által, miként azt az alapszabályok megállapítják. A F. tagjai bizonyos hierarkikus tagozatot mutatnak; vannak intéressés, associés, sociétaires, participants, auxiliaires, különböző jogokkal és kötelezettségekkel. Az intéressés azok, kik nem alkalmazottjai a vállalatnak, de tőkéjének részleteit megszerezték; ezek az üzlet vezetésében nem vesznek részt; az associés olyanik, kik a 25 évet meghaladták, legalább öt év óta a familisterenél alkalmazásban vannak és ott laknak, irni, olvasni tudnak, kifogástalan magaviseletüek, a vállalati tőkéhez legalább 600 frankkal járultak és az igazgatótanács által mint associés felvétetnek. A sociétaire legalább 28 éves, három év óta alkalmazva van, a familistereben lakik és mint socitaire fölvétetett; a participant legalább egy év óta van alkalmazva, nem szükséges azonban, hogy a familistereben lakjék; az auxiliaire nem tagja a szövetkezetnek, de azok sorába emelkedhetik. Az igazgatást viszi az igazgató, kit több tanács támogat; ezen tanácsok állanak a főosztályok vezetőiből és az associékből három évre választottakból, kik erre való képzettségüket vizsgával tartoznak igazolni. A munkabér a munkásokkal egyetértőleg állapíttatik meg. A szövetkezet sokféle irányban gondoskodik tagjairól; igen nagy gondozásban részesülnek a gyermekek, van könyvtár, szinház, vannak hangverseny- és gyüléstermek, fürdők; van nyugdij és a legelső életszükségletek biztosítása stb. Az eredmények igen kedvezők. Huszonöt év óta sem a rendőrségnek, sem a biróságnak nem akadt dolga a F.-ben. V. ö. Bernardot, Le familistegravere de Guise et son fondateur, Páris 1889. Babtiste, André Godin, Berl. 1893. Somogyi, A munkás-osztalék, Bpest 1893.
1. Szergéjevics András, orosz botanikus, szül. Szokolnikiben, Moszkva mellett, 1835 jun. 17. Szt.-Pétervárott a természettudományokat tanulmányozta, 1861. a botanika magisztere és magántanára, 1867. doktora, ugyanekkor a botanika rendkivüli, 1872. pedig rendes tanára lett. Botanikai érdeme leginkább a növényfiziológia terén nyilatkozik, 1865-80. a fénynek a növényzetre való hatását behatóan kutatta. Die Wirkung des Lichtes auf das Wachsen der keimenden Kresse (Szt.-Pétervár 1865); Die Wirkung des Lichtes auf Spirogyra und auf das Ergrünen der Pflanzen (u. o. 1867); Die Wirkung der Intensität des Lichtes auf die Kohlensäurezersetzung durch Pflanzen (u.o. 1880). Más munkáiból nevezetesebbek: Über die Entwickelung der Gonidien und Zoosporen der Flechten (u. o.1867); Die anorganischen Salze als ausgezeichnetes Hilfsmittel zum Studium der Entwickelung niederer chlorophylhaltiger Organismen (u. o. 1871); Beitrag zur Keimblattlehre im Pflanzenreich (1876); Embryologische Studien (u. o. 1879); Studien über Kristalle u. Kristallite (1884); Beitrag zur Symbiose von Algen und Thieren (1889).
2, F. Szergéjevics Sándor, orosz zenész, szül. Kalugában 1841 nov. 5. (óhitü naptár szerint okt. 23). Pétervárott tanult, majd Lipcsében, végre Seifriztől; 1865-72. a pétervári konzervatoriumon zenetörténetet tanított, szerzett dalműveket (Sardanapal 1875, Uriel Acosta 1883), Richter L. F., Marx stb. könyveit oroszra fordította, dalgyüjteményeket szerkesztett. Értekezései: Az orosz népdal szerkezete (1881); Ó-szláv istenek (1884); Népbohócok (1889); Az ó-ind és kinai hangrend (1889); A guszla (1890).
l. Port-Famine.
(lat.) a. m. hires, hirhedt. - Famositas, hiresség, hirhedtség.- Famosum carmen, gunydal. - F. libellus, gunyirat.
(rakott munka), az a diszítési célokra szolgáló famunka, mellyel egyes mértani elemeket bizonyos szabály szerint sikfelületté, avagy ékítménnyé raknak össze. Készítése szerint kétféle F.-t különböztetünk meg. Van olyan, ahol csak egy- vagy többféle mértani alakot vágnak ki funérból és ezeket szálirányukkal bizonyos szabály szerint egymás mellé rakják. Ez a F. a változó szálirányból eredő különböző fénytöréssel és a fa rajzával hat. Készülhet ugyanabból a fából p. tölgy-, dió-, ében-, jakaranda- stb. fából vagy különböző fákból is. Legszebben hatnak azok, melyek csak egyféle és sötét fából, p. ében-, jakaranda-, dió- stb. fából valók. Készítésükre vezetékes, finom fogazásu kézi fürészt v. pedig finom körfürészt használnak. Van még olyan F. is, melyben különböző szalagdiszítményeket számos, változó szinü fafajtákból állítnak össze, sőt olyan F. is van, melynél a természetből vett ékítményelemeket, p. emberi és állati alakokat, virágokat, növényindákat stb. egyenlő nagyságu, azaz számtalan apró négyzet alaku elemekből állítjuk össze. A két utóbbit tömbmozaiknak nevezik. Legnehezebben készíthetni azt a tömbmozaikot, melynél az elemek 0,5-1,0 millim. nagyságu négyzetek, melyeknél azonban a faszálak szintén a felület sikjában feküsznek. Ezek készítésénél az elem oldalméretének megfelelő vastag (0,5-1,0 millim.) funérokból a tömb leendő vastagságával azonos szélességü szalagokat vágnak és ezeket jól összefoglalva, p. fa közé enyvezve, hasító gépen az elemek keresztmetszeti méreteinek megfelelő vastag lemezeket vágnak a funércsomag bütüjéből. Vágás után a nyert lemezek egyes hosszabb pálcákra széjjelhullanak. Ezek a pálcikák bütüfából (l. o.) lévén, igen törékenyek, amiért már a funért összeállítás előtt jól meg kell nedvesíteni. A különböző szinü pálcaelemeket aztán szinük szerint külön-külön ládikákban kell tartani, mint látni ezt nyomtatókban a betüknél. A F. összeállításánál aztán a rajz szerint szükséges elemeket, pálcikákat elő kell szedni és finom orosz enyvvel v. halenyvvel egymáshoz rakni. Összerakásnál rendesen egy, a leendő mozaikékítmény nagyságának megfelelő nyár- vagy fenyőfából készült szögletet (félrámát) használnak. Műértéke csak az első és második mód szerint készült F.-nak van. Utóbbi tömb-mozaiknál rendesen festett fákat használnak, mi már magában véve csökkenti a műbecset. A nemes F. kitünő diszítő eszköz műbutoroknál. A F. eredete a fának egy kedvezőtlen műszaki tulajdonságából származik. A fának vizfelvételéből és elbocsátásából származó örökös méretváltozásai elkerülésére t. i. legjobb nagyobb felületeket, ha fából alkotvák, minl több apró és különböző szálirányu farészből összeállítani. Igy látjuk ezt p. parkétáknál. A F.-nál már nem ez, hanem a diszítés a végcél. A legszebb F.-ot Párisban készítik. Tömbmozaikat készítenek Bécsben és Berlinben is olcsó áron. Szép F. készül még Olaszországban is, ahol azonban a főanyag elefántcsontból való.
(lat.) a. m. szolga, a középkorban apród; most a német egyetemeken oly hallgatókat értenek F. alatt, kik a tanáraiknak tett iskolai szolgálatokért látogathatják azoknak előadásait.
v. szeméremdomb (mons Veneris), a külső nemi szervek felett fekszik a fancsontok és fanizület előtt. Szőrzete (pubes crinosa) nőknél fenn-haránt irányban megszünik, férfiaknál a hasfalak közepén egy darabig felvonul. A dombot e helyen a zsirpárnának erősebb fejlettsége okozza. F.-izom, l. Csipő.
(M' Fán, Oseba, Pahuin, Ostiebe), bantu néptörzs a France équatorialeban (Alsó-Guinea, Ny.-Afrika). Két főcsoportra oszlik: make-F.-ra, mely az Ofuë folyó mentén az Ogove balpartján lakik és mbele-F.-ra, mely a Gabun, Rembo és Comó folyók mellett él. A F.-ok nagy termetüek, erősek, koponyájuk kupalakhoz hasonló, bőrük szine barna; hajukat varkocsba fonják, fogukat hegyezik és feketítik, arcukat tetoválják. Értelmes, tanulékony nép, mely nagyon ügyes a fazekasságban és kovácsmunkában. Jó vadászok és zenészek, de emberevők.
(olasz, arabul fanár) a. m. világítótorony, hajólámpa; továbbá hirek és parancsok közvetítésére, gyors terjesztésére szolgáló készülék, mely v. kátrány és szurokba mártott szalma, vagy rőzsével bevont magas rudból, vagy pedig hasonló gyulékony és égő anyaggal telt hordóból áll, melyeket kimagasló pontokra helyeznek és éjjel mint világító, nappal mint füstöt fejlesztő készülékek jelzésekre szolgálnak.
(Fanon, Fanum). 1. K-Indiában forgalomban volt arany érem = 1/3 mohur = 11,67 korona. 2. Ugyanott váltópénz. 2. A francia Kokinkinában arany és ezüst suly = 0,3756 g.