(dennai és gordovai), régi magyar család, mely a mult század elején halt ki. Eredetét valószinüleg azon bessenyőktől vette, akik az Árpádok korában Fejérmegye déli részét szállták meg; itt van a megye szélén Fáncs puszta, honnan a család neve származik s a honnan, mint a zedregi (alsó-szentiványi) bessenyők s aztán az Alapyak Somogyba (Denna) és a Dráván tulra (Gordova, Verőce m.) is elágaztak. A fejérmegyei ágból F. Nothyr Máté 1326. Cecei birtokos volt, ugyszintén fia Miklós (1369) is; ugy látszik, az ő ivadékuk volt F. György deák, 1416. királyi ember. Sokkal magasabbra emelkedett a somogyi ág, melyből a XIV. század derekán János, László és Pál említtetik. László ilyennevü fia horvát bán volt; négy fia közül Bertalantól és Imrétől származnak a későbbik Fáncsyak. Imre unokája, János, Somogym. követe az 1505-iki rákosi országgyülésen. A török uralom alatt a család a felső-magyarországi megyékbe szorult s főleg Hontmegyében volt virtokos. Közülök György, 1562. bozóki, s egy másik György, 1635. szintén bozóki és korponai várkapitány volt. F. Pál az 1655-iki országgyülésen vérfertőzésben elmarasztaltatván, minden jószágától megfosztatott. F. Gáspár 1698. esztergomi kanonok volt.
F. Mihály. Előkelő, de folyton nyugtalankodó ember a székelyek közt Mátyás király korában. Fenmaradt a királynak egy hozzá intézett év nélküli (nyilván 1474-iki) levele, melyben szemére hányja, hogy bár többszörös büneiért kegyelmet nyert is, mindazáltal a király halálának költött hirével ismét zavart akar a székelyek közt támasztani. Megparancsolja neki Mátyás, hogy 300 székellyel rögtön siessen a török által szorongatott István, moldvai vajda segítségére, mit ha meg nem tenne, az akasztófát nem fogja kikerülni, mig engedelmességével ismét visszanyeri a király kegyelmét. (Szék. Okl. I. 221.). A magyar és székely csapatok, nevezetesen Magyar Balázs erdélyi vajda és 5 ezer székely, csakugyan segélyére mentek a moldvai vajdának, aki a következő 1475. évben fényes diadalt aratott a törökök fölött.
(ang., ejtsd: fennszi) a. m. fantázia, szeszély, izlés vagy divat dolga; fancies, divatáruk; F. fair, divatárupiac, különösen jótékony célból rendezett vásár, melynek eladásra szánt tárgyait önként adják össze.
régi spanyol nemzeti tánc- és zeneforma 3/4-ed időmértékben irva, melynek dallamjellege az ábrándosság, lágyság és eszményítése a tánc-ritmusnak. A dallam, a zene leginkább lágy hangnemben mozog. Képviselő hangszereik: a gitár, citera, mandolin s az ehhez hasonló huros hangszerek. Ha a F. mellett táncolnak, azt a táncot többnyire csak egy pár - nő és férfi - lejti, s hozzá castagnettákat (l. o.) csattogtat a ritmus élesebb márkirozására. A spanyol népzeneforma Délolasz- és Délfranciaországba is átszármazott, de ott már idegen elemekkel vegyülten fordul elő.
József, osztrák politikus, szül. Olmützben, 1839. márc. 4. A bécsi egyetemen tanult, ahol 1860. jogtudorrá avatták, mire az ügyvédi pályára lépett. 1871. megválasztották a morva tartománygyülésbe és 1873. a birodalmi tanácsba. A morvaországi csehek vezére s az ausztriai szlávok történeti jogainak buzgó szószólója, de a pánszláv iránytól idegenkedik. 1884. óta a morva tartományi bizottság tagja és több izben megválasztották a delegációba is.
(eredetileg Fandl) György, tót iró, szül. Ompitálon (Pozsony vm.) 1754., megh. u. o. 1810. A budapesti szemináriumban végezte a teologiát. 1780-tól 1807-ig lelkész Nahácson. Bernoláknak legbuzgóbb tanítványa és követője volt. Művei: Dúverná zmluva medzi mnihom a djablom o starodávnich (Bizalmas beszélgetés az ördög és barát között a szerzetesség régebbi és ujabbkori dolgairól, Pozsony 1789); Pílni domajsi a polni hospodár (A szorgalmas házi és mezei gazda, 5 rész, Nagyszombat 1792-1800); Compendiata Historio Gentis Slavae (U. o. 1793); Prihodne a svatecné kazňe (Köz- és ünnepnapi prédikációk, u. o. 1795-96).
volt spanyol ürmérték, mely a spanyol gyarmatokban és a volt spanyol Amerikában is divott. Nagysága Spanyolországban 21-74 liter között változott, Mexikóban 90,81., Cubán 109,1 l., Chilén 90,1 l., Argentinán 137,2 l. volt.
volt spanyol területmérték = 64,396 ár. Cuba szigetén 65,3 ár, Mexikón 64,6 ár. A Kanári szigeteken 52,5 ár.
v. fás (növ., arboreus), az olyan különben fünemü családbeli növény, amely faalakra megnő; p. a páfrányfák (filices arboreae); jelentheti a fatörzset, p. truncus arboreus, a rendesen fünemü növények fás szerkezetü fajait, p. Dianthus arboreus L. (fás szegfü), végre fán-lakót is jelenthet, p. lichenes arborei a. m. fán lakó zuzmó. Ez esetben helyesebb a corticolus, azaz kérgenlakó.
(növ.), l. Virágzó növények.
kőzettani fogalom az oly kőzet szerkezetének megjelölésére, melynek elegyrészei szabad szemmel észrevehetők. A nagyszemü, középszemü, aprószemü kőzet mind F., szemben a tömöttel, melynek elegyrészei szabad szemmel nem észlelhetők; ez utóbbi kőzetet kriptomernek is szokták mondani. Az oly kriptomer kőzetet, melynek elegyrészei a mikroszkóp alatt határozott körvonaluak, vagyis a kőzet szerkezete kristályos jellegü, mikormer-nek is mondják. A makromer kifejezés szinonim a F.-re. E kifejezések különben a petrografiában ma már kevésbbé használatosak. L. Kőzetek.