népmeséinkben szereplő óriás, ki fákat tép ki a földből, l. Erdei szellemek.
(növ.), l. Madárlép; fanyügfélék, l. Fagyöngyfélék.
város Basszora kis-ázsiai török szandsákságban, 75 km.-nyire Basszoratól, a Satt-el-Arab torkolatát alkotó F.-i ág balpartján; több hajózási társaságnak, egy kaimakámnak székhelye, aki a közeli Nasszareh nevü rabló arab néptörzs ellen tekintélyes számu katonával rendelkezik.A török internacionális telegráf-vonal itt végződik, és innen vezet azután az angol vonal Karacsiba.
l. Olajfa és Dipterocarpus.
l. Opál.
l. Faanyag.
(franc., ejtsd: fakén), faember, melybe lovardákban lovaglási gyakorlatok alkalmával lándsával beledöfnek, továbba hitvány, gazember; faquinerie, valamely F.-nak üzelmei,csiny, gazság.
a medence hátulsó felszinén két oldalt kiemelkedő duzzanat, melyeket a keresztcsont végétől a gáton levonuló mély behajlás választ el egymástól. A bőr a faron sima, középvastag, a végbélnyilás felé vékonyabb, benne sok a faggyumirigy. Jól táplált egyéneknél a faron vastag a zsirpárna, de a far domborusága nemcsak attól, hanem az erősen fejlett farizmoktól függ. Ez viszonyban van az egyenes járással; állatok fara nagyobbára lapos, azért Buffon a domboru fart emberi jellegnek mondotta (les fessen n'appartient qu'a l'espece humain). Embernél a fardombok a végbélnyilást eltakarják, állatoknál a lapos far miatt a végbélnyilás fedetlen. Szép idomu szobrokon a fardomborulat nem tulságos (azért nevezték a régiek Vénust kallipygosnak), tulságos far torzít, p. a hottentotta nők zsirfara (Steatopygia). Elsatnyult embereknél a fardomborulat petyhüdten lelóg, mit már a római költők kigunyoltak (Hiatque turpis inter aridos nates podex. Horatius).
F.-től (állattenyésztés) függ az állat hátsó végtagjainak ereje, továbbá nőnemü állatoknál az ellés könnyüsége, s a vágó-állatoknál - legalább részben - a nyerhető husmennyiség. A jó F. nagy méretekkel bir, vagyis a csipőtől a fardudorig mérve hosszu, s a két koncizület között széles, továbbá az izmok tömegesek rajta, iránya pedig a hustermelésre szolgáló állatnál vizszintes és lapos, az erőtermelésre szolgálónál ellenben kétoldalt és hátrafelé kissé lejtős, de nem csapott. Alakjai, minők a tojásdad-, dinnye-, ormós-, alma-, kecske-, tornyosfar stb. csak másodsorban érdemelnek figyelmet.
(ném. Heck, ol. spechió, ang. the stern) a hajó hátuljának a viz felszine felett fekvő része, mely vagy gömbölyded alaku, vagy lapos. A hajófara alatt függélyesen a hajótőre állítva van a fartőke, mely a tőre a holtcönk által erősíttetik meg és erre jönnek azon fadarabok (fabordák, bókonyok), melyek felfelé nyulván a hajófarát alkotják. A hajófarát képező farpalánkok (burkonydeszkák) felületét fartükörnek hivják, amelyben, különösen nagyobb fa- és vitorlás hajókon a kapitány kamarájának ablakai vannak vágva. Vasból készült személyszállító hajókon azonban a far-részen többnyire az I-ső osztályu utasok terme és kamarái vannak. Ugy a hadi, mint a kereskedelmi hajókon a fartükrön diszfaragványok közepette a hajó neve, kereskedelmi hajókon még a honi kikötőnek neve is olvasható. Hadi hajókon a F.-részen, mely sokszor erkéllyel is bir, van a lakása a parancsnoknak vagy a vezénylő tengernagynak.
(lat.) a. m. alakor, tönköly, liszt.