A kemény szájpad azon fejlődési hibája, midőn az két oldalról nem záródik el teljesen s egy kisebb-nagyobb hasadék marad meg a szájpadon, mely a felső fogsortól kezdődve a lágy szájpadig terjed hátrafelé s a szájüreg ezen hasadékon át az orrüreggel közlekedésben marad. Az embrionalis élet bizonyos szakában ugyanis az orrüreg és szájüreg elkülönítve még nincsen s csak később képződik a közös orr-szájüregben oldalról növő nyulványokkal egy válaszfal: a kemény szájpad. Ezen kemény szájpad fejlődésében beálló gátló zavarok a farkastorok alapokát teszik. Legtöbb esetben vele együtt a felső ajak is hasadt marad u. n. nyulajk alakjában (l. o.). Minthogy a szopás tökéletesen csak ugy történhetik, ha a nyelv háta a szájba vett emlőbimbót a kemény szájpadhoz nyomhatja s igy sajtolhatja ki belőle a tejet, könnyen érthető, hogy F.-kal biró csecsemőknél a szopás milyen tökéletlen, sőt néha lehetetlen is. Ilyen csecsemő táplálkozása tehát mindig meg van nehezítve s azért a F. sebészeti operációval kell hogy gyógyíttassék, éppugy mint a nyulajk. Ezenkivül a farkastorok a hangképzést is zavarja, s az ilyen egyének sokszor majdnem érthetetlen hangokkal beszélnek az orrukon keresztül. Nagyobb foku F.-nál vagy oly esetben, hol a műtét nem sikerül, kemény, vulkanizált kaucsukból készült lemezzel (obturator) lehet a hasadékot betömni s igy a beszélést érthetővé tenni.
(növ.), a Cirsium lanceolautm nevü növény népies neve Dunántul, l. Aszott.
5-6 m. mély, 4 -m. széles gödör, mely a farkas fogására akkép van berendezve, hogy a közepébe egy gerendát vernek, melyre csalogatóul egy élő juhot, libát, kacsát helyeznek el. A gödör szája felett két lefelé nyiló ajtó van érzékenyen beállítva. Az ajtóra gyengén száraz szalmát hintenek. (L. még Farkas). - F. erődítések előtt alkalmazott közlekedési akadály. 0,6-1,6 m. mély, kupalaku verem, melynek fenekére karót ásnak be ugy, hogy jól kihegyezett csúcsa felfelé a földből kiálljon; sakktáblaszerüen ássák ugy, hogy a kihányt föld a közökön boglyákat képezzen.
l. Farcsikcsont.
v. lófarkfű (növ.), az Equisetum neve, l. Zsurló.
farszák v. bokorháló, rudra alkalmazott félkörös száju zsákháló, melyet a patakba vizellenébe állítanak, s amelybe a halakat a zurbolófák segítségével kergetik.
(növ.), l. Ökörfarkkóró.
lovakon és kutyákon végeztetni szokott operáció a farok megrövidítése céljából. Többnyire egészséges állatokon végzik a jelenlegi divat kényszere alatt, mely a csonka farkat hátas és kocsilovakon, valamint bizonyos ebfajtákon szebbnek tartja, mint a természet adta hosszu farkat. Egészben véve ritkán válik szükségessé az operáció betegségek (csontszú, daganatok, fekélyesedés), a fark végének elgörbülése miatt vagy rossz szokások megszüntetése végett. Az operáció a farknak bizonyos ponton való keresztülmetszésében áll, mi erős késsel is történhetik, mely a fahasábra fektetett farkon át erős kalapácsütéssel áthajtatik, sokkal helyesebb azonban külön e célra szerkesztett erős ollót használni. Szabály, hogy az átvágás két csigolya között ejtessék meg, mert egyes csigolyák roncsolása a csont begyógyulását késlelteti. Az átmetszést követőleg igen célszerü a seb felületét tüzes vassal megégetni egyrészt a vérzés csillapítása, másrészt a sebnek védő pörkkel való befedése végett. A kellő tisztaság elhanyagolása esetén a sebnek befertőzése hosszadalmas genyedést, esetleg halálos végü dermedést (l. Tetanus) vonhat maga után.
(glandula coccgea), embernél a farkcsont vége előtt fekvő 2-2,5 mm. nagyságu szürkevörös szinü csomócska, melyet Luschka fedezett fel 1859. és tévesen mirigynek tartott. Krause V. kimutatta (1860), hogy kanyargós verőerek vannak benne, környezve sajátszerü nagy sejtek által, a verőerek falán oldalsó kiöblösödések ülnek, s az egész képződmény a verőeres érgomolyok csoportjába tartozik (glomeruli arteriosi coccygei, Arnold Gy. 1869); az erek a középső keresztcsonti verőérnek a végágai. Hasonló képződmények sok emlősnél (kutya, házinyul, egér stb.) nagyobb számmal fordulnak elő a farkverőér lefutásában; Krause V. ezen szerveket a farki verőerek elsatnyult ágaiból magyarázza keletkezetteknek; a fark megkurtulásával a verőerek ágai felcsavarodtak és a vérnyomás következtében rajtok oldalkiöblösödések keletkeztek.
l. Kalapács.