(ném. Fastnachtspiele), Németországban a miszteriumok mellett kifejlődött világi szindarabok, melyeket farsang utolján játszottak; nagyobb részt durva komikus tartalmuak voltak.
persa tartomány, l. Farzisztán.
v. Fersala (törökül korábban Csataldsa), Larissza, görög nomosz egyik eparkiájának főhelye, Larisszatól délre, 42 km.-nyire. Görög érsekség székhelye, (1879) 1363 lak. Vasuti állomás. Mellette 117. m. magaslaton a régi F. akropoliszának romjai. A várostól ÉNy-ra van az a hirneves mező, hol Caesar és Pompejus Kr. e. 48. aug. 9. megmérkőztek.
kis szigetcsoport a Vörös-tengerben, 49 km.-nyire Arábia partjától, Dsizánnal szemben. Két nagyobb (Farszan-Kebir és Farszan-Szegir), mintegy 12 kisebb szigetből és valami száz sziklazátonyból áll, amelynek lakói gyöngy- és korall-halászattal foglalkoznak.
(persa), az uj-persa nyelv.
község Kristiansand norvég tartomány Lister-Mandal j.-ában, 37 km.-nyire Mandaltól, a F.-fjord bejáratánál, (1891) 1650 lak., jelentékeny halászattal.
(ang.), angol réz-, jelenleg bronzpénzt, a penny negyedrésze = 2,5 fillér.
(ném. Achtersteven, ol. l'asta da poppa, ang. stern-post), azon egyenes, erős fadarab, mely a hajótestnek leghátulsó lényeges részét képezi és a vitorlás hajóknál a kormányrudat tartja. Csavargőzösöknél a F. után még a kormánytőke jön és a két tőke között forog a csavar. A F.-t a hajótőhöz egy megfelelőleg hajlított tuskó, a holtcönk által erősítik meg.
(ném. Besahn, ol. randa, ang. spanker, driver; l. a Vitorlázat képmelléklet A), a hajó- vagy csónaknak leghátul levő vitorlája, mely a kereszt- vagy tat-ágra öltve, a farfa segélyével feszíttetik ki, és legkivált arra szolgál, hogy az élben vitorlázó hajót a szélhez hajtsa vagy a szél mellett tartsa.
(farzak), régi utmérték. Eredetileg a persáknál, kaldëoknál és feniciaknál 10,000 egyiptomi királyi rőf = 5,25 km. Későbben az arabok- és a persáknál 3 arabs mérföld = 5,76 km. 1874. Törökországban 5 km., Persiában 6,72 km.