l. Pólya.
olyan gazdaság, melynél a talaj az erdőtenyésztéstől végleg nem vonatik el, s nem más, mint az erdő- s mezőgazdasági mivelésnek egyesitése oly módon, hogy az erdő levágása után a vágásterületek néhány esztendeig mezőgazdaságilag müveltetnek s azután ujból beerdősíttetnek, mint ez p. Pozsony vmegyében a kisebb birtokosok részéről történik.
(növ., Plantae lignosae), azok a növények, amelyeknek megfásodott és esztendőnként vastagodó törzsrészei (szára, gallya, ágai) a föld fölött kitelelnek s esztendőnként kihajtanak, vagyis belombosodó hajtásokkal megujulnak. Ilyen F. a félcserjék, cserjék vagyis a bokrok meg a fák.
egykori egyiptomi helység a Bahr-el-Abiad egyik szigetén, ahol kaszárnya, erősség volt és egy mudir lakott. Az 1867. alapított helységet a mahdi fellázadása után, 1884. lakói csaknem mind elhagyták.
(fr. allée), egymástól többnyire egyenlő távolságban álló s egyközüen futó sorokban ültetett fák, melyek a városokban, villahelyeken, fürdőhelyeken stb. az országutak mentében az uttest két oldalán, vagy gazdasági udvarok, földek stb. szegélyezésénél láthatók. Az e célra alkalmas fák közül kiemeljük a következőket: Acer platanoides, A. pseudoplatanus; Aesculus Hippocastanum, Ailanthus glandulosa, Castanea vesca, Gleditschia triaconthos, Iuglans regia, Morus alba és nigra, Platanus occidentalis és orientalis, Populus alba és nigra, Ribinia pseudoacacia, Sorbus aucuparia, Tilia grandifolia és parvifolia, Ulmus campestri, seffusa és montana.
(ásv.), hagymazöld, pisztáciazöld vagy feketészöld augit-féleség, melyben sok a timföld és nagyon kevés, sőt teljesen hiányzik a vasoxid. A Fassavölgy (Tirol) kontakt képződményeiben találni igen szép tömött kristályokban. A Vezuv és Traversell ais nevezetes termőhelye. A pyrgom alig egyéb F.-nál.
1200-1500 m. magas völgy Tirolban, Cavalese kerületi kapitányságban, 25 km. hosszu, 1-2 km. széles. A Vedretta Marmolada glecserből eredő Avisio öntözi; a Marmolada (3494 m.), Langkofl (3179 m.) és Rosengarten (2986 m.) nevü dolomitok környékezik. Főhelye Vigo di F., 738 lak. A mineralogusokra és geologusokra nézve különösen érdekes. A F. Moenáig tart, innen tul Val di Fiemme és még lejebb Val di Cambra a neve.
Hirsch B., zsidó teologus, szül. Boskowitzban (Morvaországban) 1802 aug. 19., megh. 1883 dec. 26. Nagy-Kanizsán, hol 1851 óta élte folytáig mint rabbi működött. Határozottan állást foglalt a zsidó hitujítási törekvések mellett és csatlakozott az augsburgi rabbigyülekezetnek e szellemben hozott legtöbb határozatához. Munkái több egyes szónoklaton s kisebb dolgozaton kivül a következők: Horeb becijon (Charbonah M. S. álnév alatt; Lipcse 1839, Hirsch S. R., Hóreb c. munkája ellen s annak igazolására, hogy vallásos szokások és szertartások még orthodox elvek értelmében is eltörölhetők); Das mosaisch-rabbinische Civilrecht (2 köt., N.-Kanizsa 1852-54); Die zehn Worte des Bundes erläutert in 20 gottesdienstlichen Vorträgen (u. o. 1858); Die mos. rabb. Religionslehre (3. kiad., Bécs 1864); die mos. rabb. Tugend- u. Rechtslehre (2. kiad. N.-Kanizsa 1868); Das mos. rabb. Strafrecht und strafrechtiliche Gerichtsverf. (u. o. 1870).
(lat.) a. m. bevallás, p. adóbevallás; F. perennalis, l. Örökvallás.
az Aland-szigetek (l. o.) legnagyobbika; mintegy 40 km. hosszu és 35 km. széles, partjaiban mély öblök vannak, amelyek igen jó kikötőkül szolgálnak; a főhely Marieham.