(növ.), a nem virágzó száraz növények meg a tobzosok archegoniumában fejlődik s az archegonium fedője v. a corpusculum nyaka lesz.
(bány.), a sótömzs kibuvásánál található tisztátlan só.
oly gyógyszerkészítmények, melyek a bőrre vagy a látható nyákhártyákra, p. az ajakra alkalmazva nagyrésszt mekanikus hatásuk folytán a bőrt, nyálkahártyákat a lég szárító hatásai ellen, v. a lég s más ama testhelyekkel érintkező tárgyak tisztátlanságai ellen megvédik, s ez által esetleg ingercsillapítók, sőt a bőrt lágyítók is lehetnek, mi a bőr kóros duzzadása esetén fájdalomcsillapító, mert a feszülést csillapító hatással is lehet. L. még Emollientia.
l. Cserépfödél.
(bány.), az erek általános csapására merőlegesen hajtott vágat, mellyel a fedőkőzetben várható ereket elérni és megvizsgálni akarják.
Károly, svájci államférfiu. szül. Rixheimban (Elzász) 1820 okt. 23., megh. Aarauban 1880 jan. 16. Aarauban élt mint kereskedő, azután a politikai pályára lépett, a nagy tanácsnak volt tagja és a svájci kiállítás biztosa az 1867. párisi világkiállításon. Az 1865. nemzetközi érem-enqueten mint Svájc képviselője az aranyérték behozatalát sürgette. (F.-H., ein schweizerischer Kaufmann u. Staatsmann, Schweizerisch Rundschau, 1893, 7. sz.).
(eszt.), a látványos szindaraboknak az a faja, mely főkép tündéri, szellemi, boszorkányi körökben játszik; a tündérregének fényes kiállítással összekapcsolt szinrehozatala. Ily tündérdrámákban rendesen a jó tündérek győzik le a démonokat és boszorkányokat, melyek egy jóravaló szerelmes pár egyesülését meggátolják. A F. sulypontja nem a mese, hanem a kiállítás kápráztató fénye és változatossága, de azért van valódi tündérdráma, mint Shakespeare «Szentivánéji álma», tündérbohózat, mint Raimund darabjai, Vörösmarty «Csongor és Tündéje», tündérballet, mint «Excelsior» és sok más.
(disciplona), valamely testületnek, rendnek tagjait kötelező magatartási szabály. Igy a francia akadémia fogalom-meghatározása szerint a F. a réglement, ordre, régle de conduite, commune a tous coux qui font partie d'un corps, d'un ordre. A büntető hatalom, büntető jog (jus puniendi) a szónak alanyi értelmében a jog büntetést alkalmazni, nemcsak az államot, hanem az állat által megvont határok között egyeseket, csoportokat, társulatokat, testületeket is megillet. Ezen nyugszik az illetőnek fegyelmi hatalma, amelynek különben a számos erkölcsi szervezetekben és érdekkörökben különböző jelentősége van. Megkülönböztetendő jelesül: a) az állam által gyakorolt, és b) az állam által elismert fegyelmi hatalom. Az elsőhöz tartozik különösen az államnak a közhivatalnokok feletti fegyelmi hatalma, ámbátor nem szenved kétséget, hogy az állam más rendek tagjai fölöt is - p. ügyvédek, közjegyzők fölött - a fegyelmi hatalmat magának fentarthatja. A másodikhoz tartoznak: a családnak, az iskolának, a községeknek, testületeknek, társulatoknak, bizonyos hivatásoknál a kartársak képviseletének - ügyvédi, közjegyzői kamaráknak - fegyelmi hatalma.
birák s birósági hivatalnokok ellen. Az államhivatalnokok fölött a fegyelmi hatalmat az állam gyakorolja. Törvény a közigazgatási bizottság államhivatalnok tagjaira vonatkozó kivétellel csak a birák s birósági hivatalnokok fölötti fegyelmi hatalom gyakorlását szabályozza, ami a birói önállóság s függetlenség érdekében feltétlenül szükséges is. A F.-ról az 1871. évi VIII. t.-c. intézkedik. Fegyelmi vétséget követ el a törvény szerint a biró v. birósági hivatalnok: a) aki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bünös célból szegi meg, hogy ezáltal magának v. másnak illetéktelen hasznot szerezzen, v. valakinek jogtalan kárt okozzon; b) ki botrányos magaviselete miatt tisztelete, bizalomra méltatlanná válik. A fegyelmi vétség büntetései: a) rosszalás; b) feddés; c) az évi fizetés egyharmadát meg nem haladó pénzbüntetés; d) hivatalvesztés. Első foku fegyelmi biróságok: 1. a kir. törvényszékek segédszemélyzete s az állandóan alkalmazott szakértők fölött a kir. törvényszék fegyelmi birósága 3 tagból álló tanácsban; 2. az első foku biróságok alelnökei és itélő birái, ügyészei és alügyészei, valamint a kir. itélő táblák segédszemélyzete fölött a kir. itélő tábla fegyelmi birósága öt tagból álló tanácsban; 3. a kir. törvényszékek elnökei, a kir. táblák itélő birái s tanácselnökei, a kir. táblák mellett alkalmazott ügyészek (főügyészek) s helyetteseik, s a m. kir. kuriának segédszemélyzete fölött a kir. kuriának u. n. kisebb fegyelmi birósága. A most megnevezett biróságok itéletei ellen egyfoku felebbezésnek van helye és pedig a kir. törvényszéknek fegyelmi biróságától a kir. tábla fegyelmi biróságához; a kir. táblától a kir. kuria kisebb fegyelmi biróságához. Ez utóbbi ellen a kir. kuria u. n. nagyobb fegyelmi biróságához megy a felebbvitel, melyben a kir. kuria 9 tagu tanácsban határoz. A fegyelmi biróságok minden biróságnál minden év elején sorshuzás utján alakítandók. A kir. táblák elnökei és alelnökei, a kir. kuria elnökei és alelnökei és a korona-ügyész fölött külön fegyelmi biróság, az u. n. kir. és országos legfőbb fegyelmi biróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Áll 36 rendes és 12 póttagból, s felerészben a főrendiház által minden országgyülésen önkebeléből választott tagokból, felerészben pedig a m. kir. kuria alelnökeiből és biráiból alakíttatik kinevezésök sorrendje szerint. Elnöke a főrendiház elnöke v. másodelnöke, ezek akadályoztatása esetén a felsőház által választott tagok közül az, aki legtöbb szavazatot nyert. Ez a biróság 13 tagu tanácsban itél. A biróság tagjainak névjegyzéke 24 órával a tárgyalás előtt a közvádlóval és a vádlottal közlendő s mindegyiknek jogában áll ugy a főrendiházi, mint a birói tagok közül 6-ot - indoklás nélkül - visszavetni. A biróságnak határozata végérvényes. A közvádló teendőit az illető biróság mellett alkalmazott ügyész (kir. ügyész, kir. főügyész, korona-ügyész) teljesíti. Korona-ügyész elleni F. esetében a vizsgálat befejeztéig az igazságügyminiszter, azontul a fegyelmi biróság nevez ki közvádlót. F. hivatalból nem, csakis vád folytán és pedig vagy a közvádló, vagy magánvádló indítványára, de mindig a közvádló s a vádlott meghallgatása mellett rendelhető el. Vizsgálatnak csak akkor van helye, ha a biróság szükségesnek találja. A F. elrendelése vádhatározattal történik, mely ellen perorvoslatnak helye nincs. Az ügynek érdemleges tárgyalása ugy az első, mint a 2-od foku eljárásban szóbeli és nyilvános. Bizonyos okokból a nyilvánosság kizárható. A tárgyalás a kellően megidézett vádlott meg nem jelenése esetében is megtartandó. A vádlott ügyvéd segélyével élhet. Az elitélt vádlott ellen a károsított félnek kártérítési kereshetősége is megállapítandó, de csak anniyban, amennyiben a kár a törvényben meghatározott perorvoslatokkal nem volt elhárítható. A kereshetőség megállapítása esetében a kártérítési kereset a polg. biróságnál jogvesztés terhe mellett 30 nap alatt beadandó. A kereshetőségnek megállapítása nélkül kártérítési keresetet indítani nem lehet. A vádlott felmentése esetében a magánvádló, ha feljelentése rosszhiszemünek bizonyul, szabadságvesztés büntetésre átváltoztatható 500 frtig terjedhető pénzbüntetésben marasztalandó, melyért, ha a féltől irásban nyert utasítást felmutatni nem képes, az ügyvéd felelős. Csekélyebb rendetlenkedések esetében F. mellőzésével elnöki megintésnek van helye. A megintés előtt az illető nyilatkozatra felhivandó. A megintés irásban történik; a megintett az ellen orvoslásért a fegyelmi birósághoz folyamodhatik.
F. ügyvédek és közjegyzők ellen.
A fegyelmi vétségek esetében a fegyelmi hatóságot ügyvédek fölött első fokban az ügyvédi kamara fegyelmi birósága - mely az elnökön kivül négy tagból áll -, másodfokban a kir. kuria fegyelmi birósága; közjegyzők fölött első fokban a kir. törvényszéki elnöknek elnöklete alatt a törvényszék két birói tagból s a közjegyzői kamara két tagjából alakult fegyelmi biróság; másodfokban a kir. kuria fegyelmi birósága gyakorolja. A közvádló teendőit kir. közjegyzők elleni eljárás esetében a fegyelmi biróság székhelyén alkalmazott kir. ügyész; ügyvédek elleni eljárás esetében az ügyvédi kamara ügyésze gyakorolja, a királyi ügyészt azonban a kamara ügyészével konkuráló vád-jog megilleti. Az eljárás csak vád alapján rendelhető el. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. Az ügyvédek elleni ügyekben azzal a kivétellel mégis, hogy itt a felebbviteli fegyelmi biróság a felterjesztett fegyelmi iratok alapján határoz. Az ügyvédek fölött az ügyvédi kart megillető fegyelmi hatalom teljes autonomiájának elsimerése s az állam által részben magának fentartott fegyelmi hatalom elejtése (másodfokban a kir. kuria illetősége s a kir. ügyésznek konkurráló vádjoga) a karnak régi, jogosult kivánságát képezi. Fegyelmi vétséget követ el általában a) azon ügyvéd, közjegyző és közjegyzői helyettes, aki hivatásával, illetve hivatalával járó kötelességeit, s az ügyvédi, illetve közjegyzői törvény rendeleteit szándékosan vagy vétkesen, de nem azon bünös célból szegi meg, hogy ezáltal magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon; b) az ügyvédi, illetve közjegyzői kar becsületét s tekintélyét sértő magaviselet. Ezen általános meghatározáson kivül a törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyek különösen fegyelmi vétségeknek tekintendők. A fegyelmi vétség büntetései: ügyvédeknél: irásbeli feddés, pénzbirság 50 frttól 500 frtig, egy évig terjedhető felfüggesztés, az ügyvédségtől való elmozdítás. Közjegyzőknél s helyetteseiknél: irásbeli feddés, pénzbirság 50 forinttól 1000 frtig, elmozdítás (az 1874: XXXV. t.-cikk által büntetésül megállapított felfüggesztést az 1886: VII. t.-c. mellőzte); közjegyzői jelölteknél:irásbeli feddés, pénzbüntetés 5-100 frtig. 1 évig terjedhető felfüggesztés a közjegyzői gyakorlattól, a lajstromból való kitörlés, annak kimondásával, hogy a jelölt 5 év alatt a lajstromba fel nem vehető, illetve 5 évig közjegyzővé ki nem nevezhető. A büntetés iránt a fegyelmi biróság belátása szerint határoz; közjegyzők ellen azonban az elmozdítás csak a törvény által meghatározott esetekben állapítható meg. A fegyelmi hatalom gyakorlásáról részletesen az 1874. XXXIV. t.-c. (ügyvédi rendtartás), illetve a kir. közjegyzőkről szóló 1874. XXXV. és azt módosító 1886. VII. t.-c. intézkednek.
F. törvényhatósági és községi tisztviselők ellen.
Az elsőt az 1876. VI. és VII., az utóbbit az 1866. XXII. t.-c. szabályozza. A törvényhatósági tisztviselő ellen F.-nak van helye: a) ha hivatalos kötelességeit megsérti, vagy azok teljesítésére képtelennek bizonyul; b) ha botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemü kihágást elkövet. Elrendelésére a közgyülés, a főispán, a közigazgatási bizottság, az alispán, ill. a polgármester; azok ellen a tisztviselők ellen, akik a közigazgatási bizottság tagjai, csak ez, vagy a közgyülés van első sorban hivatva, de ezeken kivül elrendelheti a belügyminiszter, sőt a főispán meghallgatásával a többi miniszter is, midőn a kötelességsértés tárcájához tartozó teendőkre vonatkozik. A közvádat a tiszti ügyész képviseli. Fegyelmi biróságok azokra a tisztviselőkre nézve, akik a a közigazgatási bizottság tagjai, első fokban ennek a bizottságnak fegyelmi választmánya, másodfokban a belügyminiszter; a többi tisztviselők ellen, ha a vétség csak dorgálást v. 50 frtot meg nem haladó pénzbüntetést von maga után, első fokban az alispán, másodfokban a közigazgatási bizottság, eltérő határozatok esetében harmadfokban a belügyminiszter. Sulyosabb vétség esetében első fokban a közigazgatási bizottság, másodfokban a belügyminiszter. Fegyelmi büntetések: a) dorgálás v. 50 frtig terjedhető birság; b) 500 frtig terjedhető birság, hivatalvesztés. Községi tisztviselőre nézve F.-nak szinte a fennebb említett esetekben, azokon felül pedig a törvény határozott rendelkezése szerint akkor van helye, ha helyben nem hagyott vagy megmásított olyan határozatot v. szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás nélkül végre nem hajtható. Elrendelésre hivatva van: kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, az alispán, a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági közgyülés és a főispán; rendezett tanácsu városokban ugyanezek, a főszolgabirónak kivételével és a képviselő-testület, az elsóbbrendü tisztviselők ellen a polgármester is. Fegyelmi büntetések, dorgálás, pénzbüntetés és hivatalvesztés, kisebb foku hanyagság, engedetlenség eseteiben a törvény által meghatározott hivatali főnökök 10 frtig terjedhető pénzbüntetést alkalmazhatnak.
F. a katonaságnál.
A fegyelem fentarthatása végett az előljárók azon hatalommal vannak felruházva, hogy bebizonyított büntetendő cselekedetek vagy mulasztások miatt alárendeltjeikre bizonyos, a szolgálati szabályzat által megállapított fenyítéseket rójjanak. Ezen hatalom, mellyel bizonyos, a szolgálati szabály által megjelölt esetekben a fenyítések enyhítésének vagy teljes elengedésének joga is össze van kötve, a büntető birói hatalommal szemben fegyelmi fenyítő hatalomnak neveztetik. Hadi erőinknél a következő fegyelmi fenyítések alkalmazhatók: Tisztek irányában: egyszerü vagy szigoru megfeddés, vagy a kihallgatásnál vagy irásban, és 30 napig kiterjeszthető állomás- és szobafogság. Hadapródok és őrmesterek irányában: megfeddés, egyszerü és szigoru, a takarodón tul való kimaradás-kedvezménynek 30 napig terjedhető megvonása és 30 napig kiterjeszthető azon kötelezettség, hogy a takarodó előtt a laktanyába visszatérjen, továbbá 30 napig terjedhető szobafogság vagy egyszerü fogság, és végre lefokozás előbb felvett vegintési jegyzőknyv alapján. Szakaszvezetők és ezeknél alantasabb legénység irányában: megfeddés a kihallgatásnál, a takarodó előtti hazatérés (30 napig), a takarodón tuli kimaradhatás kedvezményének megvonása (30 napig), az illetékek fölötti szabad rendelkezésnek korlátozása (30 napig), szigorított fogság (30 napig) s magánfogság (21 napig); ezen fenyítéseken kivül a rendfokozat nélküli legénység iráyában alkalmazható még: mindennapi megjelenés a kihallgatásnál (legfölebb 8-szor), nehezebb munkákra való alkalmazás (legfölebb 30 napon át és istállóőrnek fenyítésül legfölebb 15-ször), 2 órai megkötözés és végre szigoru fogság (15 napig). Altisztek és őrvezetők megintési jegyzőkönyv alapján lefokozhatók.
l. Fegyelem és Fegyelmi eljárás.