a fekete oxidréteggel bevont réz és sárgaréz. L. Fémek.
v. medvecukor, készül az édesfa gyökeréből (Glycyrrhizza glabra és G. echinata) akképen, hogy a gyökeret vizzel kifőzik, a kivonatot bepárolva, különböző alakba, de leginkább rudakba formálják. Szine fekete v. sötétbarna, felülete erős fényü és körülbelül 15 % vizben oldható részt tartalmaz. Hamisítják liszttel, keményítővel, őrölt szt. János-kenyérrel vagy édesgyökérhulladékokkal. Legjobb fajtái Olaszországból jönnek. Köhögés és mellbajok ellen, továbbá sörfestésre és gyógyszertárakban «szalmiák-cukor» készítésére használják.
folyó, l. Dunajec.
l. Alabandin és Limonit.
Középeshez tartozó jelentékeny üveggyártelep Bihar vmegye margitzai j.-ban, a magyarhoni üveggyárak részvénytársaság tulajdona; Élesddel telefon köti össze. A gyár közelében vasas forrás és kettős vizesés van.
Säkingentől Durlachig 158 km. hosszuságban ÉÉK-felé huzódó hegység a német birodalom Dny-i részében, amely a Vogesekkel csaknem minden kanyarulatában egyközüen, a közép-rajnai sikság mentén huzódik el. Meredekebb lejtője Ny-felé van; ellenben K-en a sváb fensik felé alig észrevehetően ereszkedik le. Ezen oldalán a hegység töve magasabban is fekszik, mint amazon; Villingen 445 m.-rel fekszik magasabban mint Freiburg, Dorstetten pedig 465 m.-rel mint Offenburg. A F. D-i részében még egyszer akkora széles (60 km.), mint É-i részében. Orográfiai alkata meglehetősen egyhangu; nagyobbára kerek kupokból és fensikokká kiszélesedő hegyhátakból áll, amelyeket mély völgyek választanak el egymástól. Forrásokban igen gazdag; ezért számtalan patak fakad rajta, amelyek nagyobbára a Rajna vagy ennek mellékvizébe, a Neckarba folynak. A Neckarba torkollik az Enz és a Nagolt, a Rajnába a Wütach, Alb, Wiese, Elz, Kinzig, az Oos és a Murg. Köztük legjelentékenyebb a Kinzig, mely az egész hegyláncot két szakaszra osztja: egy D-i nagyobbra és egy É-i kisebbre. Amannak középpontja a Feldberg (1493 m.), Freiburgtól K-re; ebből sugárszerüleg nyulnak szét csaknem minden irányban a hegyláncok; a Dny-iban a Velchen (1414 m.) a legmagasabb, a D-iben Herzogenhorn (1341 m.), a K-iben a Schauinsland (1286 m.). A F. É-i kisebb része jóval alacsonyabb is; közepes magassága 600 m., legnagyobb csúcsa a Hornisgrinde (1165 m.). Folyóvizein kivül számos a kis hegyi tava is; ilyenek a D-i részben a Feld (1112 m.), a Titi és a Mummel-tó. Az egész hegységnek lejtőit, leszámítva a legmagasabb hegyek kerek és kopár csúcsait, mindenütt fenyvesek takarják, amelyekről a hegység nevét is kapta (a rómaiak korában Mons Marciana volt a neve). Természeti szépségekben leggazdagabb részei az É-i felében a Murg völgye; a középső részben a Gulach völgye; a Freiburgi völgy felső része, az u.n. Höllenpass; végül a D-i felében az Alb völgye. A számos kisebb vizesés közül a legszebb Tribergnél a Fallbaché. Ásványokban a F. szegény, amiért is a bányászat soha jelentős nem volt. Annál több azonban az ásványvizforrás; ezek közt a legismeretesebbek: Baden-Baden, Huberbad, Badenweiler és Wildbad. A hágók közül a legfontosabbak a Kinzig völgyéből Tribergen át a Dunához, Schiltachon és Schrambergen át a Neckarhoz vezető hágók. A F. ezen részén átvisz az 1873. befejezett, ugynevezett Schwarzwaldbahn is; ez Offenburgnál ágazik ki a badeni fővonalból, Hausachig a Kinzig völgyét követi, azután a Gutach völgyén fölvisz Tribergig és végül a Brigach mentén lemegy Donaueschingenig. Alagutjainak száma: 38. Rajta kivül még két helyen vezetnek át a sinpárok. A magasabb részeken az éghajlat zord; mig a hegylánc lábánál a szőllő és a szelid gesztenye is megérik, a magasabb helyeken csak a tavaszi vetés, burgonya és kender terem meg. A rétek és legelők szintén nagy területeket foglalnak el. A K-i részben Württemberghez, egyébként pedig Badenhez tartozó hegyláncnak lakói az alamann, sváb és rajnai frank törzsekhez tartoznak; legsürübben a Ny-i lábánál laknak, mig a magas részek egészen lakatlanok (a legmagasabban fekvő falu: Höhenschwand 935 m., a legmagasabban fekvő város: Vöhrenbach, 799 m.). A főfoglalkozás: az erdei gazdálkodás; számos fürészmalomban készítenek deszkákat és léceket. Az É-i részeken sajátságos iparág, a schwarzwaldi órakészítés. azonkivül a fafaragás is virágzik már régebb idők óta, különösen Neustadt, Triberg és Hornberg járásokban; számos órásiskolában igyekeznek ezt az iparágat tökéletesíteni. Ujabb időkben ehhez járul még a szalmafonás. Az idegen forgalom az Alpok közeli volta miatt nem jelentékeny. V. ö. Mayer's Wegweiser durch den Schwarzwald 1887; Trenkle, Geschichte der Schwarzwälder Industrie 1874; Bach, Geogn. Karte v. Württemberg und Baden 1870.
Alakult 1878. Baranya vmegye több községe határában elterülő mocsár lecsapolására. Tervezett földmunka 812492 m3, költség 185000 frt volt. Kiásandó csatornák: Egyesült Fekete-viz, Fekete-viz baranyai ága, somogyi Fekete-viz, Pécsi viz, Bükösdi viz, Okor-csatorna, Okorközi csatorna, Körcsönyei viz, Almás és Gyöngyös patak, összesen 143 km. hosszban. A munkálatok 1889. kezdődtek meg. 1894. julius haváig elkészült 650000 m3. A munkálatok 1895. befejeztetnek. Eredmény 16245 kataszt. hold mocsárnak rét és szántófölddé alakítása.
v. koromfa (növ.), l. Botány-öbölfa.
Ilyenek: a természetes grafit, mely ceruzák készítésére, vaskályhák befeketítésére való. Tusok, nyomtatófestékek és effélék koromból állanak; a korom finoman elosztott szén. Ide tartoznak még az elefántcsont fekete, a csontszén és mások. A kátrányfestékek közül is akad elég jó és használható fekete festék; ezeket azonban főleg a textilanyagok festésére használják. Ilyenek: az anilin-fekete, az alizarin-fekete stb. A szöveten fekete szint gyakran a kékfa segítségével állítanak elő.
(Ciconia nigra L.), l. Gólyafélék.