Fémtechnika

a fémeknek és ezek ötvényeinek hideg és meleg uton való megmunkálása. Ide tartozik tehát a különféle szerszámok és szerszámgépek, az öntés és a kovácsolás stb. munkája.

Femur

(lat.) a. m. comb (l.o.)

Fémverés

és Fémverő, l. Fémfüstverés.

Fémverő hártya

v. aranyverő hártya jóságától függ a fémfüst szépsége, készítik az ökör vakbeléből, melyet megtisztítanak, fölfeszítenek, megszárítanak, timsós vizzel megmosnak, vizahólyagos borral bekennek s végül tojásfehérjével bevonnak. Használat előtt simára sajtolandók, használatkor pedig szárazak legyenek s ha nagyon törékennyé váltak, ecettel kell őket megnedvesíteni. Legjobbak az angol hártyák, melyeket ujabban a párisi verők belekből, hólyagokból, inakból és bőrből készített mesterséges hártyával (fémverő vagy aranyverő papir) pótolnak. L. Fémfüstverés.

Fen

(Fun, ejtsd: fön; Fan, Fahn), kinai számnév, melynek értéke = 1/10; mint hosszmérték = 0,1 tzun, = 0,001 csi; mint utmérték = 1/60 egyenlítői fokkal. L. még Kandarin.

Fenacetin

(Phenacetinum, para-oxyaethylacetanilid). Ujabb gyógyszer, amelyet az acetanilidből (l.o.) származtathatunk, ha abban 1 hidrogén atom helyét az oxyetil csoporttal (O. C2H5) helyettesítjük:

[ÁBRA]

acetanilid v. antifebrin

Szintelen kristálykákból áll; szaga s ize nincsen, hideg vizben alig oldódik, borszesz jól oldja. Rendelik mint lázellenes szert 0,50-0,70 g.-os adagokban, hasonló hatásu mint az antifebrin és az antipirin, ez utóbbinál kétszerte erősebb. Idegzsábák ellen is jó sikerrel használható, 1,0-1,5 g.-os adagokban, különösen ha azok edényzavarokon alapulnak. Heveny izületi csuznál a szacilicilsav jó pótszere; szamárhurut és influenza ellen is ajánlják. Gyermekeknek csak 0,15-0,30 g. adható.

Fenakisztoszkóp

l. Büvös korong.

Fenakit

(ásv.). Ritka drágakő; vegyi összetétele 2 BeO. SiO2 (BeO = 44,4 SiO2 = 55,1), tehát beliroltosilikát, szintelen, borsárga vagy vereses rhomboederes negyedes kristályokat képez. K. 7,5-8., Töm. 2,97.3. Üvegfényü. Azelőtt a quarccal tévesztették össze. Brillántnak megmunkálva, kivált este a gyémánttal vetekedően szórja a tüzes szines villanásokat.

Fene

kódexeinkben fené (Sándor k.), féne (Nagyszomb. k.), sőt féné (Peer k.) változatokkal is előforduló, fő- és melléknévi jelentésü szó. 1. mint mellékn. a. m. vad, kegyetlen, gonosz, iszonyu, fertelmes; 2. mint főnév különféle fekélyes, kiütéses, evesedő sebekkel járó betegségek neve (l. Üszög). Különösebb fajtái a holt-F. gangraena, pustula (Páris-Pápai), folyó-F. (cancer, carcinoma), fészkes-F., fekete-F., fity-F., fittyögös-F., fütykös-F. (fütyförgős-F.), csupán tréfás eredetü lehet a mándoki-F., válogatós-F. s a tótok fenéje., v. tót-. (ragadós, mint a tót-F.). Rokon vele a pokol szökés v.pokol var. Simainál a F.-rüh összetétel a. m. elefantiázis, u. o. a farkas-F. a. m. herpes. Tehát mindig valami többé-kevésbé rosszindulatu bőrbetegség, amely a róla járatos szólásmódok szerint eszi, rágja a testet. Az ily szólások pedig, mint vigyen a fene, mindegy fene, kell a fenének, fenébe, fene szánkózzon stb., az ördög, íz és fránya szavakkal rokonjelentésünek mutatják a F.-t, amely tehát személyesített, mitologiai jelentéssel is birt valaha nyelvünkben. Mint ilyen a betegségeket okozó, gonosz démonok sorába tartozhatott, aminők talán a manó, mirigy, csuma stb. is, melyekről l. az illető szókat. V. ö. Ipolyi, Magyar myth. 29, 111, 388. Nyelvőr, IX, 307. Kálmány, Szeged népe I, 198. Nyelvtört. Szótár I, 814.

Fenegyerek

l. Enfant terrible.


Kezdőlap

˙