vagy fülgomba (növ.), a Balaton mellékén a Helvella-nak a homokban növő faja, l. Süveggomba.
(Filea), kisközség Maros-Torda vármegye régeni felső j.-ban a Maros mellett, (1891) 1317 oláh s magyar lakossal, igen nagy határral (11,889 ha.), melynek legnagyobb részét erdős hegyek borítják.
nagyközség Nógrád vmegye füleki járásában, (1891) 1904 magyar lak., járásbirósággal, a budapest-ruttkai és F.-miskolci vasuti vonalak csomópontja, posta- és távirdahivatallal, postatakarékpénztárral. F. Koburg Fülöp hg. uradalmának székhelye, melynek itt ménese, törzsjuhászata és sertéstenyésztése van. F. hajdan kőfallal kerített város volt; a török időben Heves, Nógrád és Pest megyék ott tartották gyüléseiket; meredek sziklahegyen fekvő vára jelentékeny vár volt. A vár 1554 szept. 4., miután innen Bebek Ferenc nógrádi főispán és Perényi Gábor elvonultak, török kézre jutott, mig azt Pálffy Miklós 1593 nov. 17. ismét visszafoglalta. Itt aratott 2 izben fényes győzelmt a törökök fölött Teuffenbach Kristóf osztr. cs. hadvezér, még pedig 1593 nov. 11. és 1594 jun. 5. 1682 szept. 10. T.-t Thököly Imre foglalta el s ugyanitt kiáltatott ki szept. 29. a szultán nevében királlyá. Ma a vár romokban hever.
[ÁBRA] Fülek a XVII. században.
(Luscinia Brehm), a verébalkatu éneklők rendjébe, az árcsőrüek csoportjába és a rigófélék családjába tartozó madárnem. Csőre egyenes, vékony, hegyén kissé hajlott, szemei nagyok, szárnyai középnagyságuak, farka lekerekített, középhosszuságu. Csüdje hosszabb mint középujja. Két faja ismeretes, ugymint: a közönséges vagy bájosdalu F. (L. philomela Bp., Erythacus luscinia L.). Verébnagyságu, felül rozsdaszürke, alul piszkosfehér, farka rozsdaveres, alsó farkfedői rozsdasárgás fehéresek. Hossza 17 cm.; szárnyhossza 8 cm., farkhossza 7 cm. Valamennyi dalosmadár közül a legszebben énekel; amiért el is nevezték a «dal királyának». Közép-Európában egészen Dániáig található, költözködő madár. Hozzánk áprilisba jön és szeptember közepéig marad itt. Igen hasznos állat, amennyiben a földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik. Jó röpülő; vékony és hosszu lábaival ügyesen tud futni. A tojó nem énekel. Szeptemberben csoportosan vándorolnak délre. A telet rendesen nyugati v. Közép-Afrikában töltik. Fogságban rendesen elpusztul. A fekete v. magyar F. (L. major Brehm. Erythacus philomela Brechst.). Szinezetében hasonlít az előbbihez, de sötétebb s háta olajbarnába hajló. A felső mell felhős vagy kagylósan foltos. Alsó farkfedői fehéresek. Hossza 19 cm.; szárnyhossza 9 cm.; farkhossza 8 cm. Közép-Európában él, hazánkban gyakoribb mint az előbbi, éneke csattogó.
(állat), az éneklő madarak egyik családja, melybe hazai madaraink közül a fülemüle (l. o.) tartozik.
(növ.), l. Virágkáka és Körmice.
vagy füvászon (növ.), l. Csalánszösz.
(Nikitsch), kisközség Sopron vmegye felső-pulyai j.-ban, (1891) 1752 horvát lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Almássy gróf kastélyával.
(Bubo ignavus Forst., Uhu), l. Bagolyfélék.
l. Fókafélék.