Alajos, osztrák festő, szül. Wiesben, a tiroli Pitz-völgyben, 1845 szept. 24., szembaja miatt megölte magát Münchenben 1893 márc. 4. Képeinek tárgyát nagyrészt a falusi és városi népéletből merítette. Ilyenek: Ujoncozás Tirolban (1873); A nászágy fölavatása (1875); Tiltott tánczene; Tisztelendő ur mint békebiró (1876); Varrógéppróbán (1878); Müncheni sörház pitvara; Himlőoltás; Vizkeresztkor (1883). 1878-82. a müncheni akadémia tanára volt.
Chemnitz (l. o.) külvárosa (1890) 9857 lak., gyapjuszövőkkel, gép- és műszergyártással és kőfaragással.
Lajos Károly Vilmos báró, tábornok, szül. Jenában 1814 jul. 19., megh. Neumünsterben, Zürich mellett, 1874 jan. 28. Atyja szász tábornok volt, ő is ott kezdte pályafutását, de már 1833. osztrák szolgálatba lépett. 1848. előbb Olaszországban szolgált, azután Magyarországon mint Schlick táborkarának vezetője. Neki tulajdonították a Mészáros fölött Kassánál kivivott győzelem érdemét. Mint ezredesre a béke idején több izben diplomáciai küldetéseket is biztak reá. 1855. Jassy parancsnoka volt, midőn az osztrák sereg a dunai fejedelemségeket megszállotta. 1859. ugy Magentánál mint Solferinónál különösen a visszavonulás biztosítása körül tünt ki. 1864. ő volt vezére a Dánia ellen küldött osztrák hadtesteknek. Szerencsésen csatázott Oberselknél és Oeverseenél. 1865. a gasteini szerződés értelmében Holstein helytartója lett, de onnét már 1866 jun. elején kénytelen volt a poroszok elől kivonulni. Az 1866-iki háboruban ő vivta ki az egyetlen győzelmet a poroszok fölött, jun. 27., Trautenaunál. Másnap azonban ugyanott vereséget szenvedett. Ennek dacára a cs. kir. hadsereg egyik legkiválóbb vezérének tartották és 1867. Horvátország, 1869. pedig Magyarország fő hadiparancsnokának nevezték ki. 1871. nyugalomba lépett. Pénzügyi zavarok okozták, hogy a nagy tekintélyben álló, közkedveltségü katona öngyilkosságot követett el. V. ö. Innek, Aus dem Leben des Gen L. Freiherrn v. Gablenz (Bécs 1874); Sybel, Gründung des deutschen Reiches (IV-V. köt.).
(csehül: Jablonec), az ugyanily nevü csehországi kerületi kapitányságnak székhelye, a lausitzi Neisse és vasut mellett, (1890) 14,653 lak. Jelentőségét virágzó üvegiparának köszönheti, amelynek cikkeit exportálja Amerikába és a Keletre egyaránt; körülbelül 100 különféle üveggyár, 53 üveg- és porcellánfestő, 7 üvegcsiszoló gyár működik benne. Van azonkivül több sör- és papirgyára is, műipariskolája és városi kereskedelmi iskolája.
v. Gabun, 1. a Christal-hegyen eredő Komo, Rhamboe és egyéb folyóknak öböllé kiszélesedő torkolata. Szélessége a Joinville és Pongara-fokok közt 16 km., hossza 65 km., mélysége 5-20 m. A Komon a Ningve-Ningve nevü állomásig mélyebb járatu hajók is fölmehetnek. - 2. G., egykori francia gyarmat, amelyet a francia kormány 1888 dec. 11-iki rendeletében egyesített Francia-Kongoval (l. o.).
másként élet alatt a közéletben vagy csak egy bizonyos gabonanemet értenek, p. az Al-Tiszavidékén a buzát, a Nyirségben s É.-Németországban a rozsot, másutt az árpát, szóval azt a növényt, amelynek magvából a kenyeret készítik, v. általában a magjuk végett termesztett pázsitféléket v. azok bizonyos csoportját. Tekintettel arra, hogy minden nép G.-nak azt a növényt mondja, amelynek lisztje főtáplálékul szolgál s hogy ezek a növények majdnem kivétel nélkül a pázsitfélék családjába tartoznak, az irodalomban mindjobban érvényesülő az a felfogás mutatkozik leghelyesebbnek, mely szerint G. a füvek családjába tartozó azon növények, melyeket magvaik végett mivelnek. E szerint G. a buza, rozs, árpa, zab, tengeri, a rizs s a köles, meg a cirok különféle fajai. A gabonafélék mind megegyeznek abban, hogy szemtermésökben tekintélyes mennyiségü lisztet tartalmaznak, minélfogva ugy emberi táplálékul, mint abrakul s ipari termények - sör, szesz, keményítő - előállítására alkalmasak; azonkivül tartalmaznak kisebb-nagyobb mennyiségü proteint, zsirt, növényrostot s hamut. A gabonaszemek összetétele nagyon változó nemcsak a nem vagy a faj szerint, hanem ugyanazon fajtánál is a klima talaj, trágyázás s mivelés szerint. V. ö. Cserháti S., A gabonafélék termesztése (Magyar-Óvár 1889). - G. az őskorban, l. Földmivelés.
Régebben a gabona árának szabályozására az állami hatalom is beavatkozott, most azonban a gabonakereskedelem (l. o.) folytonos fejlődése következtében szabadon fejlődik a G. a kinálat és kereslet törvényei szerint. Amióta a gabona a kereskedelemben a közlekedési eszközök fejlődése és olcsóbbodása következtében világcikk lett, azóta a helyi viszonyok befolyása a gabona árképződésére mindinkább megszünt és a világpiac alakulásától függ. A G. képződése a termelési költségektől, a fuvardijtól, a beviteli vámoktól és a pénz ágiójától függ. Az amerikai, ausztráliai és orosz óriási termelőterületeken a termelési költségek a minimumra csökkentek és a termelő területek rendkivüli kiterjedése mellett a termés bősége v. hiányossága sem befolyásolhatja nagyon az árakat, mert mindenütt nem lehet egyszerre rossz termés. A szállítási dijak is folytonosan apadnak a közlekedési eszközök fejlődésével és amikor iparcikkekben nagyobb a kivitel Európából Amerikába, gyakran alig kerül valamibe a gabonabehozatal Amerikából Európába, csakhogy a visszatérő hajóknak fenéksulyuk legyen. Rendezetlen valutaviszonyok mellett az ágio ingadozása is nagy befolyással van az árakra. Ezt mutatják az 1894-ki árviszonyok, amikor Argentinia 230-250 százaléknyi ágiója hallatlan mértékben lenyomta az árakat. De ettől a muló jelenségtől eltekintve is, a felhozott okokból a G. folytonosan csökkenő tendenciát követ, amit a következő táblázat is mutat, mely a gabonanemüeknek a budapesti tőzsdén jegyzett átlagos árait tünteti fel:
Az utolsó két esztendőben beállott emelkedést Oroszország rendkivül rosz termése, a német-olasz vámháboru és Oroszország 1892-ik évi kiviteli tilalma idézte elő; azóta az csak még tovább csökkent és 1894 első felében a buza ára még a 7 frton is alól szállott, azonban a hivatalos statisztiki adatok csak 1892-ig terjednek. Régebben még sokkal nagyobbak voltak a G.-ak hullámzása, de a közlekedési eszközök fejlődése mellett most főleg a vámszerződések lejárata idézhet elő szüntelen árváltozásokat. Igy a felhozott okok mellett az 1891-iki és 1892-iki évi emelkedésnek az is volt az oka, hogy e két évben majd az összes európai kereskedelmi szerződések lejártak és megujíttattak, mi bizonyos időre ismét rendszeres fejlődést biztosít a G.-aknak.
a gabonakereskedelem számára rendelt helyiség, hol a gabonakereskedők, termelők, molnárok és általában mindazok, kik gabona vásárlásával v. eladásával foglalkoznak, a napnak bizonyos órájában összejönnek és gabonaüzleteket kötnek. L. Tőzsde.
l. Fadarazsak.
l. Közraktárak.