v. gabonanemüek (növ., cereala), Hordeaceae, Gramina spiacait a. m. kalászos pázsitok, l. Gabona.
másként nyomásos gazdaság, az a gazdasági üzemrendszer, melynél a szántóföldet kizárólagosan vagy főképen gabonatermelésre fordítják; első esetben ős, a másikban javított G. a neve. A G. külterjes viszonyok között ugy hazánkban, mint a tőlünk keletre eső országokban, nevezetesen Romániában, Oroszországban a legelterjedtebb üzemmód. A talaj ereje s termőképessége szerint a G.-nak több alakja keletkezett, melyek csak abban térnek el egymástól, hogy a gabonatermelés rövidebb vagy hosszabb idő mulva fekete ugartartással megszakíttatik. E szerint megkülönböztetendő egy-, két-, három-, négy-, öt- és többnyomásu G. Nyomásosnak e rendszert azért mondják, mert a szántóföld a követendő vetésforgó szerint bizonyos számu szakaszokra osztatik, mely szakaszokat nyomásoknak nevezik; a háromnyomásu G.-nál p. a szántóföld három szakaszból áll, melyek egyike ugar, a másikát őszi, a harmadikát tavaszi gabonával vetik be; a következő évben az ugart követi az őszi, azt a tavaszi gabona, ezt az ugar s igy tovább. Az ős G. hátrányai, hogy a kizárólagosan gabonatermelésre használt szántóföld nagyon egyoldaluan használtatik ki (p. Amerika buzavidékein), amennyiben a gabonafélék mind sekélyen gyökerező növények, melyek táplálékukat főképen a felső talajból veszik föl; egyoldalu e rendszer azért is, mert a gabonafélék a talaj tápanyagkészletét egy irányban kiaknázzák. Hátrányai közé tartozik továbbá, hogy a munka rosszul oszlik meg, aratáskor nagyon összetorlódik, hogy a jövedelem a termések és a gabonaárak ingadozásai miatt nagyon ingadozó s hogy a fekete ugartartással kapcsolatos G.-nál a szántóföldnek csak egy részén folyik a termelés. Minthogy az ős G.-nál a szántóföld tehát csak takarmányul szolgáló szalmát szolgáltat, e rendszer csak ott állhat meg, hol a gazdaság megfelelő kiterjedésü rétekkel s legelőkkel rendelkezik, az állatállomány eltartására szükséges takarmány, a talajerő fentartására szükséges trágya nyerése végett. Ezen feltétel mellett a G.-nak még most is van létjoga, ha akár a természetes, akár a közgazdasági viszonyok belterjesebb rendszeralkalmazását kizárják. Ha ellenben a G. nem rendelkezik elegendő réttel s legelővel, e rendszer mellett rövid idő alatt kimerül a talaj, apad a termés, minélfogva a természetes rét s legelőterületek apadásával az ős G. helyébe a javított G. szokott lépni, mely utóbbit főkép az jellemzi, hogy a fekete ugarnak szánt terület részben vagy egészben takarmánytermelésre fordíttatik s azáltal a hiányzó rétek pótoltatnak. De a javított G.-nak is nagy hátránya az, hogy a gabonatermelésnek szánt terület aránytalan nagy, minélfogva az átlagtermelések alacsonyak, a munka megoszlása kedvezőtlen, a talaj kihasználása egyoldalu, a termelés erőltető s a jövedelem bizonytalan, mind elég nyomós okok, melyek okszerübb üzemrendszerre, nevezetesen a gabonaváltó gazdaságra való áttérésre indítanak. L. Váltógazdaság.
általában a legnevezetesebb ága a kereskedelemnek, miután a legfontosabb élelmi cikket, a gabonát közvetíti a termelő és a fogyasztó között. A helyes G.-től függ egyrészt a lakosság élelmezése, másrészt a mezőgazdaság jövedelmezősége. A G. messze visszanyulik az ó-korba és Athén virágzása korában jelentékeny gabonabevitelre volt utalva, mit a Földközi-tenger távol vidékeiről fedezett és a bevitelt vámkedvezményekkel könnyebbítette, a kivitelt pedig megnehezítette, sőt be is tiltotta. Athén nyilvános gabonaraktárakat állított fel, hogy a bő termő évek feleslege szük évekre legyen beraktározható. A gabonakereskedők uzsoráskodó eljárása ellen már akkor is panaszkodtak. A G. kinövései ellen egészen az ujkorig látunk intézkedéseket, amennyiben helyhatósági, sőt törvényes módon is igyekeztek a gabonaárakat szabályozni. A G. azonban csak a legujabb időben érte el igazi fejlettségét, amikor a közlekedési eszközök tökéletessége lehetővé teszi, hogy a legmesszebb országok fölöslege más országok hiányának fedezésére fordíttassék. A gabona ma a kereskedelemben világcikk és a G. tőzsdeszerüen bonyolíttatik le. A tőzsdén a G. két részre oszlik, aszerint amint az eladott gabona azonnal átvehető, vagy pedig csak bizonyos idő mulva szállíttatik. Az első eset a kész áru- vagy effektiv üzlet, amely esetben a gabona minták szerint vásároltatik és a mintától csak csekély eltérés van megengedve, különben az adás-vétel érvénytelennek nyilvánítható. A második esetben, vagyis amikor a vásárolt gabona csak bizonyos határidő mulva szállítandó, nem szerepelhetnek a minták, mert oly szállítási időre is köthető üzlet, amikor már uj termésü gabonát kell szállítani. Ily esetben a tőzsdei szokásjog állapítja meg azokat, hogy a gabona mily minőségü legyen. A budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásai szerint szállítahtó gabonának egészséges, száraz, kereskedelmi szokás szerint rostált, utolsó aratásu termék tekintetik. Nem szállítható oly gabona, mely dohos haju, nem száraz, meleg, zsizsikes és nincs ugy rostálva, mint ezt a kereskedelmi szokás megkivánja, továbbá, mely a szemek száma szerint buzánál több mint 3-4%, rozsnál 5%, árpánál 3-4% keveréket (üszköt, bükkönyt, konkolyt és idegen magfélét) tartalmaz, végre oly áru, melyben 3%-on felül találtatik csirás szem. A tőzsdei szokások továbbá megállapítják a gabona minőségi sulyát (l. o.) is és a szállítható gabona legkisebb minőségi sulya buzánál hektoliterenkint 75 kilogramm, rozsnál 69,2, takarmányárpánál 60 és zabnál 38,5 kilogramm. Ha a szállított gabona nem felel meg a szállítási föltételeknek, akkor bizonyos határig a kicsiny értékmegtérítéssel egyenlíttetik ki, e határon tul visszautasítható. A szállítási üzlet óriási terjedelmet öltött és a legnevezetesebb gabonapiacok London, Liverpool, Páris, Marseille, Berlin, Hamburg, Szt. Pétervár, Odessa, Budapest, New-York, Chicago stb. A G. statisztikája szerint a föld nevezetesebb országainak gabona-kereskedelme évenkint körülbelül 43,000 millió kgr., miből mintegy 20,000 millió a bevitelre és 22,000 millió a kivitelre esik. Ennek a gabonaforgalomnak az értéke meghaladja a 31/3 milliard frot. Azok az országok, melyek rendszerint többet termelnek, mint amennyit fogyasztani tudnak, tehát amelyek rendszerint kivitelre termelnek, a következők: Oroszország (kiviteli fölöslege 8600 millió kg.), Amerika Egyesült-Államai (k. f. 3600 millió kg.), Kelet-India (k. f. 2170 millió kg.), Románia (k. f. 1600 millió kg.), Ausztria-Magyarország (k.f. 1200 millió kg.), Kanada (k. f. 300 millió kg.), Ausztrália (k. f. 340 millió kg.), Bulgária (k. f. 420 millió kg.), Argentinia (k. f. 350 millió kg.), továbbá kisebb menyisséggel Japán, Egyiptom, Algir, Chili, Szerbia, Urugay és az európai Törökország. Bevitelre szorulnak rendszerint a következő államok: Nagybritánnia és Irország (beviteli szükséglete 7400 millió kg.), Franciaország (b. sz. 3000 millió kg.), Németalföld (b. sz. 7000 millió kg.), Belgium (b. sz. 1000 millió kg.), Németország (b. sz. 1700 millió kg.), Oláhország (b. sz. 700 millió kg.), Svájc (b. sz. 450 millió kg.), továbbá Svédország, Dánia, Spanyolország, Norvégia, Finnország, Görögország, Portugália. A kivitelre termelő országok között helyt foglal Ausztria-Magyarország is, de voltaképen csakis Magyarországból jut kivitelre, mert Ausztria termése nem fedezi saját szükségletét sem.
Egyedül Magyarország forgalma gabonában és lisztben az 1893 jul. elsejétől 1894 jun. végéig terjedő esztendőben métermázsák szerint a következő volt:
Magyarország G.-éről képet nyujt a következő táblázat, mely a még mindig nagyon tekintélyes gabonakivitelt tünteti fel. Ugyanis volt Magyarország kivitele métermázsák szerint:
Gabonakiviteli tilalom
l. Kiviteli tilalom.
(Chlorops taeniopus Meig). Tora hátán három fekete sávot visel; potrohja sárga feketésbarna övekkel, melyeknek elseje mindkét oldalon sötét pontban végződik; paizskája és lábai sárgák, első lábai feketék, de a himén sárga középgyürü van; csápjai feketék; szárnyai üvegátlátszók; hossza 3-4 mm.; máj. és aug. igen gyakori; lárvái a gabona szárában élősködnek s ezzel meggátolják a kalász fejlődését; néha nagy károkat okoznak.
Ha a zöld gabonavetést az Erysiphe graminis D. C. nevü gomba megtámadja, a zöld vetés, különösen az alsó levelek, ugy látszanak, mintha liszttel volnának behintve s ezért nevezik e betegséget G.-nak. A G. ujabb időben hazánkban a buzában tetemes kárt okoz; igy 1892. Nógrád-, 1893. Pest vármegyében, 1894. pedig az egész Alföldön jelentkezett nagy mértékben. Egyéb gabonafékékben számbavehető kárt eddig nem tett. A gabonaféléken kivül sok füvet is megtámad a gomba, igy a tarackot, a kutyafüvet, az angol perjét, továbbá a sovány és a réti perjét. A betegség ellen a kénporhintés használ, de ez eljárást a gabonaföldeken alkalmazni nagyon költséges. L. még Lisztharmat.
A jó gabonamag csirázóképessége 95-100%. A magyar vetőmagvizsgáló állomások a középminőségü buzától legalább 95%, a rozstól 89%, az árpától 88%, a zabtól 76%, a tengeritől 75%-nyi csirázóképességet követelnek. A bécsi magvizsgáló állomás a középminőségü buza- és rozstól 95%-nyi, az árpa- és zabtól, továbbá a tengeritől 90%-nyi csirázóképességet követel. Akkor, ha az árpát nem vetőmagul, hanem maláta készítéséhez használjuk, annak csirázóképessége lehetőleg 95-100% legyen. Az olyan években, amidőn télen nagy hidegek és enyhe napok hirtelen és sokszor váltakoznak, a tengeri (melynek csöveit általában górékban takarják el) csirázóképessége nagyon szenved. Ilyen telek után 70%-nyi csirázóképességgel is meg lehetünk elégedve.
A vetőmagul használta gabonamagvak a magyar vetőmagvizsgáló állomások által akkor tekintetnek jóminőségüeknek, ha azok tisztasága 99%, kivéve a tengerit, mellyel szemben a követelmény csak 98%. A gabonamagvak tisztaságával szemben, ha azok kereskedelmi cikkül tekintetnek, a követelmény csekélyebb; igy a budapesti árutőzsde szállításra csak olyan usance- (szokvány-) buzát nem fogad el, melyben az idegen mag a szemek száma szerint több mint 4%; az olyan rozsot, melyben több mint 5%, az olyan takarmányárpát, melyben több mint 4%, az olyan malátaárpát, melyben több mint 3%. Ugyancsak a budapesti tőzsde szabályai szerint nem szállítható az olyan zab, mely suly szerint 31/2%-nál több idegen anyagot tartalmaz.
őrlés előtt a gabonának vizzel való mosására s ez átal annak tisztítására szolgál. A gabona a mosógépben viz alatt kupos surlódó felületek v. forgó lapátok kavaroló hatásának van kitéve s a mosás után a szárító gépbe jut. Malmainkban a gabonát nem mossák, hanem száraz állapotban gabonatisztítógépekben tisztítják.
l. Gabona.
l. Rosta.