(ejtsd: gacsu-), «kacoponi» azték szótól, szóról-szóra a. m. «a csizmájával szuró», vagyis: Sarkantyut hordó lovas; igy hivják Mexikóban az Európában született spanyolokat, megkülönböztetésül a mexikói kreoloktól.
község Horvát-Szlavonországban, Verőce vmegye verőcei j.-ában, (1891) 1618 horvát-szerb és magyar lakossal.
folyó, l. Gacska.
kisközség Nógrád vmegye gácsi j.-ában, (1891) 1294 tót és magyar lakossal, a járási szolgabirói hivatal székhelye, van posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Jelentékeny nagy posztógyára (Stricker Ede tulajdona), melynek készítményei elismert jó minőségüek; termelési képessége 500,000 méter különféle gyapjuszövet. Régi várát állítólag Giszkra ujíttatta meg; a vár Hunyady János idejében elpusztult, később 1544. pedig az ország rendei széthányatták, mivel a király engedélye nélkül épült volt fel ujra. Végül gróf Forgách Zsigmond 1612. nagy költséggel ujra felépítteté s azóta ép állapotban van, bár 1703. Rákóczi hadai ostrom alá vették.
kisközség Szatmár vmegye csengeri j.-ában, (1891) 1002 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
orosz város, l. Gatcsina.
a Velebit-hegységnek egyik nevezetes buvópatakja Horvát-Szlavonországban, Lika-Krbava megyében. A folyó Lesce községtől DK-re a hegyek aljából kerül napfényre, s mint már jelentékeny folyóviz ÉNy-nak tart, a Gacsko polje nevü lapályt öntözvén. Otocsácnál két ágra oszlik; az egyik Ény-felé folyik s nagy kanyargások után Srboko-Komplje községen alul eltünik, a másik Ny-nak folyik, Svica és Gorice közt tóvá szélesedik s azután hirtelen eltünik, mindkét ágat a Konacsiszta-hegy (1494 m.) tömege nyeli el. Hol érik el a tengert, mely ide 18 km.-nyire van, biztosan nem tudni.
l. Galicia.
az, midőn az állat hátsó végtagjain a csánkok, különösen a sarkak táján, igen közel vannak egymáshoz s a lábak innét lefelé szétterpednek. A gacsos állat a járásnál kifelé mozgatja lábait (kaszál).
(héber), 1. Jákobnak és Lea szolgálójának, Zilpânak fia, egy izraelita törzsnek ősatyja, amely törzs nevét viselte. Egyike volt a hatalmasabb izraelita törzseknek, mert Mózes IV. 1, 24. szerint 40,500 fegyverfogható férfiut állított ki. Ugyancsak Mózes IV. könyvének elbeszélése szerint Ruben és Menasse törzsének felével a Jordántól Ny-ra fekvő részének meghódításában is volt része. Kétségtelen, hogy G. törzse Izrael északi törzseivel szorosabb összeköttetésben állott, - ennek ad kifejezést a származásáról szóló elbeszélés, - és hogy a Holt-tenger partján a mai Vâdî Zerka-Máîn és az Aruon folyó között lakott. - 2. G. próféta, aki Dávid király idejében élt. Az ő tanácsára épített Dávid oltárt a jebuszita Aravna földjén, ahová később a jeruzsálemi templom épült. - 3. G., némely sémi népeknél a szerencse istene. Később a Jupiter csillaggal azonosították.