v. Galliarde (olasz, ejtsd: gajjarda), elévült olasz tánc-zene, kicsapongó jelleggel s majd 1/8-3/4, majd meg 2/4-4/4 ütenyben irva. Romanesca néven is előfordul.
Lázár, olasz pénzügyminiszter, szül. Genovában 1840. husz éves korában Garibaldi alatt harcolt és a Volturno mellett vivott csatában megsebesült. 1880. képviselőnek választották. Ellenezte különösen a Ganala miniszter által kötött és Depretis által beterjesztett vasuti szerződések elfogadását. Crispi utolsó előtti minisztériumában kincstári államtitkár lett, Giolitti alatt pedig, 1893 máj. 25. kincstárnok. De Giolitti bukásakor (1893 nov. 24.) neki is le kellett mondania. Jelenleg a szenátusnak tagja.
(ejtsd: ganyőr) Lujza, családi nevén Mignerot, francia regényirónő, szül. Domblansban 1832. Már fiatal leánykorában kiadott egy kis füzetet. A kézműves-egyletekről (1855), később pedig antiklerikális és szociális szinezetü regényeket irt. Ilyenek: Une expiation (1859); Une femme hors ligne (1861); Un drame électoral (1893); La croisade noire (1865); Le calvaire des femmes; Les réprouvées (1867); Les forçats du mariage (1869); Chair a canon (1872); Les crimes de l'amour (1874); Les droits du mari (1876); Les vierges résses (1879); Un chevalier de saristie (1880); Le roman d'un pretre (1882); Le crime de l'abbé Maufrac (1882); La fournaise (1885); Le supplice de l'amant (1888) és Une dévote fin de siecle (1891) stb.
(Felső-), kisközség Abauj-Torna vmegye csereháti j.-ban, (1891) 496 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdan bencés apátsága volt; Vitzmándy Lajos, volt gagyi plébános idevágó kutatásai szerint a mostani temploma régi apátság köveiből épült. Rákóczi alatt a kálvinisták elfoglalták és 1756. birták, de még ugyanazon évben visszanyerték a katolikusok Fáy Ferenc volt nagyváradi kanonok és földbirtokos jóvoltából. V. ö. Fuxhofer-Czinár, Monasterologia I., 289. I.; Ungarische Revue, 1889. évf. 646 lap.
János Gottlieb, svéd kémikus, szül. Vornában 1745 aug. 19., megh. Stockholmban 1818 dec. 8. Különösen a mineralogiai kémiát művelte. A mangán felfedezője 1780. A gahnit, cinkaluminátot az ő nevéről nevezték el.
(Villa Nova de), az ugyanily nevü járás székhelye Oporto portugál kerületben a Douro balpartján egy dombon, szemben Oportoval, vasut mellett, (1887) 9126 lak., élénk agyag- és üvegiparral, szappankészítéssel, vászonszövéssel, gőzmalommal. Az oportoi borokkal élénk kereskedést üz.
(Gaea), a föld istenasszonya, kinek a különféle teogoniákban kiváló szerep jutott. A homérosi teogoniában nem szerepel ugyan, bár Homéros már személyesítve ismeri. Hésiodos teogoniájában elsőnek lett a Chaos után s férfi nélkül szülte Uranost (ég), a hegyeket és Pontost (tenger); Uranosszal nemzé a hat titánt és titanidát, a kiklópszokat és a százkezüeket s midőn Uranosra gyermekeinek bebörtönzése miatt megharagudván, fiával, Kronosszal megölette, Uranosnak reá hullt vérétől szülte az erinniákat, gigászokat, és a melios-nimfákat (numfai meliai = fák nimfái), kiktől az emberi nem származott, fiával Pontosszal, Nérust, Thaumást, Phorkyst, Kétót és Eurybiát. Még más félelmetes szörnyek is származnak tőle, mint Týphón, Antaios, Tityos, mondják továbbá az autoktónok anyjának is, minők p. Pelasgos, Erechteheus, Kekróps stb. Kronosra is megharagudván, Zeust segíteni trónra, majd a gigászok és olimposzi istenek harcában játszik kétes szerepet, mit a földi erők ellentétesnek látszó működéséből szoktak magyarázni. A kultuszban - későbbi hagyományok szerint - főkép a mindenség anyjának tisztelték, ki szülötteit táplálja s áldással halmozza el, de halálistennőnek is, mert gyermekeit visszakivánja s keblébe rejti, a boszuló istennőnek, mert a holtak árnyai a föld mélyében kerülnek itélet alá - mint ilyennek szobra volt az Areopagoszon, - jós istenségnek, mert a belőle felszálló gőzök lelkesítettek jóslásra s mint ilyent tisztelték Zeus mellett különösen Olimpiában, Aigaiban, Dodonában és Delfiben. Athénben kiváltkép mint a gyermekáldás istenségét tisztelték s ezért a menyegzőkön törvény szabta meg számára az áldozatot; áldoztak neki még temetés után, valamint szárazság idején is hozzá folyamodtak. Rendes áldozati gyümölcs és gabona. Később a költők azonosíták Kybelével s Déméterrel. A neki megfelelő istenség a rómaiaknál Tellus. A legrégibb görög művészetben majdnem csupán mint Erichthoniosnak és a gigászoknak anyja szerepel. A későbbi művészet rendszerint a földön heverve ábrázolja. Bőségszarut tart, ölében gyümölcs van, vagy pedig gyümölcsös kosár mellette; körülötte olykor kis gyermekek v. szarvasmarha, ritkábban kigyó, mint a földi istenek jelvénye. Pénzeken s medaillonokon is előfordul és pedig vagy magában, vagy Hélios és Saléné társaságában, vagy pedig Ókeanosszal. V. ö. Roscher, Lexikon der griech. u. röm. Mythologie (Lipcse 1886); Baumeister, Denkmäler des klass. Altertums (München és Lipcse 1889); Preller, Griech. Myth. (Berlin 1875); Welcker, Griech. Götterlehre (Göttinga 1857-63); Stark, De Tellure dea (Jena 1866).
(ejtsd: gedóz) Henrik, francia tudós, szül. Párisban 1842. Mint keltologus, vallásos iró, földrajzi és etnográfiai iró egyaránt érdemes ember. 1876 óta a kelta nyelvek és irodalmak tanár az École pratique des hautes étudesben. Ő alapította a Revue celtique és a Mélusine, Revue de mythologia, littérature populaire, traditions et usages c. folyóiratokat. Ezenkivül irt Franciaország minden jelentékenyebb tudományos közlönyébe. Munkái közül felemlítendők: La revindication du pangermanisme (1871); L'Allemagne et les Allemands (1871); Esquisse de la religion des Gaulois (1879); La religion gauloise et le gui de chęne (1881); Les religions de la Grande Bretagne (1885); Le blason populaire de la France (1884); Bibliographie des traditions et de la litterature des Frances d'outre mer (1886); Étude de la mythologie gauloise (1886); La rage et St. Hubert (1887).
a nyugot-indiai Baroda állam fejedelmeinek cime.
130 km. hosszu mellékfolyója a Drávának; a Dráva forrása közelében ered; majdnem egyenesen folyik K-nek; utat tör magának a Dobratsch hegyomlásain és Villach alatt torkollik. Völgyét a felső részében Lessach-völgynek hivják. A főhely benne Hermagor. A Gailvölgyben Arnoldsteintól Hermagorig jelenleg vasutat építenek.