Vilmos, német festő, szül. Münchenben 1804 márc., megh. u. o. 1890. Az ottani akadémián képezte ki magát, azután Francia-, Olasz- és Spanyolországban tartózkodott. Festményei közül sikerültek: Az Alhambrának u. n. Oroszlánudvara, A kordovai mecset szentélye, A San Fuan de los Reyes kolostor romjai Toledóban, Terem a doge-palotában és San Lazzaro Velencében (München, uj képtár), Kolostorudvar (Karlsruhe, műcsarnok) stb.
az ugyanily nevü járás székhelye a württembergi Jagst-kerületben, a Kocher és vasut mellett, (1890) 1737 lak., sörgyártással, kékfestőkkel és két kastéllyal.
egyike ama hires barlangoknak a Frank-Jura hegységben, melyek igen gazdagok diluviális emlősök maradványaiban, nevezetesen pedig a barlangi medve, a barlangi hiéna, oroszlán, farkas, Rhinoceros, óriás szarvas, stb. csontokban.
(ejtsd: gelabó) Gyula, francia archeologus, szül. Lilleben 1810 aug. 29., megh. Párisban 1888 ápr. 15. Munkái: Monuments anciens et modernes (1839-49); L'architecture de V-e au XVI-e siecle (1850-58); L'art dans ses diverses branches (1863-72). Ő alapította a Revue archéologique-ot és a Bibliotheque archéologique-ot. Gazdag műgyüjteményt Páris városának ajándékozta, de ezek 1871. a városháza leégésekor elpusztultak.
l. Dodge.
(ejtsd: gajjak), város Tarn francia départementban, 21 km.-nyire Albitól, a Tarn balpartján, vasut mellett, (1891) 7709 lak., kitünő bortermeléssel, hordókészítéssel, malom- és fonóiparral. Érdekes a XIII. és XIV. sz.-ból való, román izlésü apátsági temploma; továbbá az ugyanezen korból való Szt. Péter templom. A várost Hautpoul generális szobra ékesíti. A Szt. Mihályról elnevezett, 819. alapított apátságnak köszöni keletkezését.
(ejtsd: gajjár) Kolos Ferdinánd, francia festő és rézmetsző, szül. 1834 jan. 7., megh. Párisban 1887 jan. 20. Az École des beaux-arts-on tanult, Cogniet tanítványa volt, 1856-1866. Rómában tartózkodott. Festményei közül különösen rendkivüli gonddal készült jellemzetes arcképei sikerültek. Kitünő metszetei: Horace Vernet képmása Delarochetól; Giovanni Bellini Vierge au donateur-je; Gattamelata lovasszobra Donatellótól; a Condottiere Antonello da Messinától; az Est Michelangelótól; Venus és Mercurius Thorwaldsentől; A szegfüs ember Jan van Eycktől; Az orleans-ház madonnája Rafaeltől; Madonna Botticellitől; IX. Pius pápa képmása saját rajza után.
l. Gagliarda.
Foug. (növ., Galardia Lam., Virgilia L'Her., Agassizia Gray et Engelm.), sugaras fészkes, 8 fajjal Amerikában. Nagyon elterjedt kerti virágunk a G. picta Sw. Sugárvirága lefelé piros, a felső harmada sárga; belső virágai eleinte narancsszinüek, azután fekete-pirosak. Kertben nagyon elfajul, sőt teljesedik is. Márc.-áprilisban vetik, a palántáját májusban ültetik ki, jul-szept. virít. A G. lanceolata Mch. csinos kóró, hasonló szinü virágokkal. Szegélynek, valamint virágcsoportokba is kedvelik; tavaszkor földbeli sarjairól szaporítják.
(ejtsd: gájjon), város Eure francia départementban, 15 km.-nyire Louvierstól, vasut mellett, (1891) 3206 lak., kőbányával, cipágyártással, pamutfonással. Az öt département részére épített nagy fogháza egykoron azon pompás kastély volt, amelyet 1497 körül d'Amboise György kardinális építtetett.