Humb. et Bomp (növ.), 1. Tejfa.
l. Tejcsurgás.
(állat, Otolicnus), a félmajmok egyik neme. Végtagjaik nem nagyon hosszuak, elég erősek, bolyhos farkuk hosszu, csupasz fülük nagy, nagy szemeik egymáshoz közel állanak, fejük gömbölyded, hegyes orruk pedig rövid, és végül hátsó végtagjukon a hüvelykujj karommal ellátott. Éjjeli egér-nyul nagyságu ragadozók. Afrikában élnek, három alnemre oszolnak, u. m. Otolemur Coqu., Otogole Gray és Otolicnus Illig. Legközönségesebb faj a szenegáliai G. (Otolicnus galago). Mimoza-erdőségekben él, rovarokból táplálkozik, de a gyümölcsöt s a fák nedvét sem veti meg. Gyorsan és ügyesen mozog és ugrál az egyik fáról a másikra. Igen élénk és óvatos állat. Fogságban megszelidül. Husáért a benszülöttek vadásszák.
(gelagunya, geregenye, gelegenyetüske, gelegonya stb. eltérő kiejtéssel, növ., Crataegus Tourn.), erdőszéleken növő tövises bokor az almafélék csoportjából, mintegy 65 faja az É-i földgömb mérsékelt vidékén nő. Levele tojásdad, de többé-kevésbbé karéjos. Sátorvirágzata sokvirágu, gyakran fehér; almagyümölcse piros, ritkábban fekete, bogyónemü. A gyümölcs husában 2-5 csontburokja van, azaz a G. gyümölcse csonthéjas alma (v. ö. Almafélék). Kerítésben is gyakori, de a gyümölcsös kertek mellé ültetni nem tanácsos, mert sok rajta élő bogár és gomba a gyümölcsfákon is megél s a kerítésből rájok is könnyen átmehet. Fája szerszámnak és esztergályos munkára alkalmatos. Kérge sárgára és barnára fest. Gyümölcse októberben megpuhul s ekkor ehető vagy a sertésnek adható. Hazánkban 5 galagonya-faj nő, de némelyik fajnak változatos alakköre van (v. ö. Borbás, Az egyanyás galagonya classificatioja, Erdész. Lapok 1882). Közönséges a Cr. Oxyacantha L. (csere-G.) meg Cr. monogyna Jcq. (egyanyás G.) a rómaiak spina albá-ja. Jellemző hazánkban a Cr. nigra W. et Kit., Cr. melanocarpa M. Bieb. Magról szokás szaporítani, de az őszkor elültetett mag csak a második tavaszra kel ki. A Cr. monogyna is hasonló, de mintegy 14 nappal később virágzik. A Cr. sanguinea Pall. (vérszin G.) A Cr. crus galli L.) kakasláb-G.) észak-amerikai, 2-6 m. magas, hosszutövisü bokor. Levele tojásdad ékalaku, fürészelt bőrnemü. Gyümölcse gömbölü, kemény, téglaszinü. Ezeket és még több más fajt diszbokornak ültetik, v. ami vad fajunkra oltják. Cr. Pyracantha, l. Madárbirs. - Cr. Azarolus L., l. Azarolfa. V. ö. Görner, Der Weissdornzaun von C. monogyna (2. kiad., Berlin 1879).
(ásv.), l. Nateolit.
(gör.) a. m. tejdaganat. Ha egy tejvezető cső megszűkül vagy egy kis kő elzárja, ekkor, ha terhesség áll be, a tej fölhalmozódik benne és egy hosszukás hullámzó daganatot képez, melyet először közel a bimbóhoz lehet észrevenni, de végül, néhány hónap alatt, nagyra megnő; a bőr rendes, a vivőerek tágak, csekély, főleg huzó fájdalom van, láz nincs jelen. Gyógykezelés: A tömlőt meg kell csapolni, midőn süsü tej bizonyos mennyiségü sárgásbarna olajjal vegyülve fog kiürülni, vagy a tej meg is lehet alvadva. Draincsövet kell betenni és aszeptikus kötést alkalmazni; gyakori kötésváltoztatásra van szükség, mert a tejelválasztás alatt tej fog kiürülni; a szoptatást lehetőleg hamar abba kell hagyni és a tejet kinyomni.
(gör.), olyan eszköz, mellyel a tej jóságát lehet megvizsgálni, tehát azt, hogy hamisítatlan-e s milyen a zsirtartalma. A piaci tej fajsulya általában 1,029 és 1,033 között van. Ha a tejfelt leveszik, a tej nehezebb lesz és viz hozzátétele által ismét megkaphatja a le nem fölözött tej fajsulyát. Tisztán a fajsulyból nem lehet tehát a tej hamisítatlan voltára következtetni s ezért az u. n. laktodenzimeterek, melyek a tej fajsulyát mérik, nem teljesen megbizhatók. A tulajdonképeni G.-ek hengeres edények, melyekben a tejet 12-24 óráig hagyják s az összegyült tejfél térfogati percentjei szerint becsülik jóságát. Optikai módszerek is vannak a tej jóságának megbecsülésére. Párhuzamos üveglapokkal határolt edényben t. i. viz van, melybe addig engednek tejet folyni, mig a keveréken keresztül a gyertya lángja le nem tünik. Ez a módszer sem megbizható. Az ilyen eszközt galaktoszkópnak nevezik. A G.-ekhez számíthatók azon eszközök is, melyek a tej zsirtartalmának meghatározására valók, ezek az u. n. laktobutirometerek. Teljesen megbizható felvilágosítást a tej minőségére nézve csupán a kémiai elemzés ad.
l. Cukor és Tejcukor.
l. Galambfélék.
(növ., apró mezei vad vagy kikeleti saláta, báránysaláta Baumgartennál, téli cikória, Valerianella Tourn.), a macskagyökérfélék génusza, 55 faja Ausztrália és Dél-Amerika kivételével az egész földön, hazánkban 7 faja terem. Apró egynyári füvek, száruk két-kétágu, levelük hosszukás, virágjuk apró, kékes vagy rózsaszin, többnyire gömbalakra csoportosodik. A maradandó kehelylevél mint fogacska az apró gyümölcsszemet bóbita gyanánt koronázza. Lapátforma tőlevelei tavaszkor rózsásan vagy bokrosan helyezkednek el. Legnevezetesebb a tavaszi G. (V. olitoria L., mezei raponc), melynek gyenge leveleit télen és tavaszkor, szárba indulás előtt, salátának, néhol már a hó alól gyüjtik, de termesztik is. Mezőn, réten, forrás körül nő. A jószág is, különösen a birka, kedveli. Kerti alakja magról magától gyarapodik.