(ejtsd: galla) Antal, francia orientálista és numizmata, szül. Rollotban (Picardia) 1646 ápr. 4., megh. Párisban mint a College de France arab nyelvtanára 1715 febr. 17. Munkáinak legnagyobb része keleti dolgokra és a numizmatikára vonatkozik, de hirnévre leginkább az ezeregy éjszaka lefordításával tett szert (Mille et une nuite, contes arabes, Páris 1704, s azóta többször). Ezenkivül felemlítendők tőle: Paroles remarquables, bons mots et maximes des Orientauy (u. o. 1694); Les contes et fables indiennes de Bidpai et de Lokman (u. o. 1724). Naplója: Journal d'A. G. pendant son séjour a l'ambassade de France a Constantinople (Páris 1880, kiadta Schefer Ch.), gazdag forrásul szolgál ama viszonyok ismeretére, melyek a XVII. sz.-ban Törökország és a keresztény államok közt fennállottak.
járási székhely Milano olasz tartományban, 41 km.-nyire Milanótól, vasut mellett, (1881) 6734 lak., pamut- és vászonszövéssel.
Mátyás gróf, császári tábornok a harmincéves háboruban, régi család ivadéka, szül. Trientben 1584 szept. 16., megh. Bécsben 1647 ápr. 25. 1616-17. részt vett a Szavoja ellen intézett spanyol hadjáratban, azután a liga szolgálatába lépve, 1623-1628-ig különösen az északi német hadjáratokban tünt ki. 1629. II. Ferdinánd császár szolgálatába szegődött, mire Callalto fővezérsége alatt Aldringerrel együtt Olaszországban harcolt és Mantova elfoglalásában vett részt. 1631. átvette Tillynek a svédek által Breitenfeld mellett megvert seregét, fedezte Csehországot s a császári tüzérség ujjászervezésével foglalkozott. Azután Wallenstein oldalára került, ki őt nagyon megkedvelte és miután a szászokat Csehországból kiüzte, táborszernaggyá léptette elő (1632 okt. 20.). Részt vett azután a nürnbergi csatában, de a lützeni csatától elkésett. 1633 szept. 16. Wallenstein helyettes-fővezérré nevezte ki. Ennek dacára 1634 jan. havában a bécsi udvari párthoz szegődött, mely Wallenstein megbuktatására tört. Az udvar parancsára ő és Piccolomini Wallensteinnak minden lépését ellenőrizte. Wallenstein meggyilkoltatása után pedig (1634) Friedlandot kapta jutalmul s Ferdinánd főherceg, magyar király, a császári hadak uj fővezére mellé rendeltetett. Ez évben Regensburgot birta megadásra és kivivta a nördlingeni diadalt. 1635. a Rajna mellett találjuk, ahol Mainzot keríti hatalmába, de a Franche-Comtéből csufosan vissza kellett vonulnia; mire a haditörvényszék elé állították. A trónörökös közbelépése folytán azonban megmenekült a büntetéstől. 1637 jun. 1. ujra elnyerte a fővezéri állást, és ekkor Banerral és Wrangel-lal csatázott Pmerániában; 1638-ban azonban Sziléziába, 1639. (nov.) pedig Csehországba kellett visszahuzódnia. Ekkor aztán másodizben megfosztották a fővezérségtől. 1643. harmadszor lett fővezér s Sziléziába és Holsteinba követte a visszavonuló Torstenssont és Kielt is elfoglalta, de nemsokára megfordult a kocka és őneki kellett Torstensson elől visszavonulnia, mire az udvar a fővezérséget Hatzfeldre ruházta át. Miután 1645. a Jankau mellett vivott csatában részt vett, azzal bizták meg, hogy Prágánál ujabb hadsereget szervezzen. E feladatnak, betegeskedése miatt nem tudván megfelelni, leköszönt és két évvel később meghalt. Családjának utolsó sarja Fülöp József gróf volt, aki 1757. halt meg. Ekkor unokaöccse s örököse, Clam báró vette fel a Gallas melléknevet. L. Clam.
(ejtsd: gelletin), több county az Északamerikai Egyesült-Államokban; és pedig Illinoisban (400 km2 területtel, 11,130 lak., Shawneetown székhellyel), Kentuckyben (380 km2 területtel, 5075 lak., Warsaw székhellyel), Montanaban (1580 lak., G. székhellyel).
Albert, északamerikai államférfiu és iró, szül. Genfben 1761 jan. 29., megh. Astoriában, New-York mellett 1849 aug. 12. 1780. Amerikába ment s dicső részt vett a gyarmatok függetlenségi harcában, a háboru bevégzése után pedig Pennsylvaniában telepedett le. 1790. a törvényhozógyülés, 1795. pedig a kongresszus tagjává választatott s 1801-ig az akkor ellenzéki irányu köztársasági párt egyik legkiválóbb vezére volt. 1801. Jefferson elnök pénzügyminiszterré nevezte ki, 1813-tól fogva mint diplomata működött. 1813. irta alá Angliával a békét. 1816-1823-ig párisi követ volt, 1826. pedig rendkivüli követ Londonban. 1826 óta főképen a tudományoknak élt s Amerika régiségei és etnográfiájának felderítése körül nagy érdemeket szerzett. Főbb művei: Synopsis of the Indian tribes within the United States and in the British and Russian possessions in North America (Worcester 1836); Semi-civilized nations of Mexico, Yucatan and Central America (New-York 1845). Összes iratait kiadta Adams (Filadelfia 1879, 3 köt.). V. ö. Adams, Life of A. G. (Filadelfia 1879); Steveno, A. G. (Boston 1884).
l. Galluszsav.
(ejtsd: galladet) Tamás Hopkins, amerikai filantrop, szül. Filadelfiában 1787 dec. 10., megh. Hartfordban (Connecticut (1851 szept. 9. 1814. pappá lett. 1815. Párisba ment, hogy Sicard abbé vezetése alatt tanuljon, majd Londonba utazott, hogy a Braidwood Tamás által alapított siketnéma intézetet tanulmányozza. Amerikába Clerc Lőrinccel, Sicardnak egy siketnéma tanítványával tért vissza s megalapította Amerikában az első siketnéma intézetet Hartfordban, melyet 1830-ig ő maga vezetett. Ettől kezdve haláláig Middletownban az elmebetegek azilumával foglalkozott. Munkái: Annals of the deaf and dumb (6 köt.); Sernons preached at Paris (1818); The child's book of the soul. Életrajzát Humphrey Herman (1857) és Gallaudet E. M. (1888) irták meg. Két fia: Tamás (szül. 1822 jun. 3.) és Edward Miner (szül. 1837 febr. 5.) szintén a siketnémák nevelésére adták magukat. Utóbbi szervezte Washingtonban a Columbian Institute for the deaf, dumb and blind, 1864. pedig a National deaf-mute College intézeteket, mely utóbbinak jelenleg is elnöke.
város Cejlon szigetén, l. Pointe-de-Galle.
németalföldi rézmetszők, 1. Fülöp, szül. Harlemben 1537-ben, megh. Antwerpenben 1621 márc. 29. 1570-ben az amsterdami festőcéh tagja, 1571. városi polgár lett. Főleg Stradanus, Heemskerk, Floris Ferenc és mások műveit metszette rézbe és hires férfiak arcképgyüjteményét adta ki. - 2. G. Tivadar, az előbbinek fia, szül. Antwerpenben 1570 körül, megh. u. o. 1633. Atyjának tanítványa volt, azután Olaszországba utazott, honnan 1600. tért vissza Antwerpenbe. Számos metszete nem épen kiváló. - 3. G. Cornelius, id., az előbbinek öccse, szül. Antwerpenben 1575 körül, megh. u. o. 1650. Atyjának tanítványa, hosszabb ideig tartózkodott Olaszországban, onnan visszatérve, 1610. az antwerpeni festőcéhbe vetette fel magát. Kiváló gonddal készült metszetei: Judit és Holofernes, A négy egyházatya, Krisztus mennybemenetele stb. Rubenstől; Keresztvitel Van Dycktől, több más kép Paggitól, Vannitól, Bassanótól és egyebek más olasz meg németalföldi mesterektől. Kitünő műve a Pompa Funebris Alberti Pii archiducis etc. (Brüsszel 1623). - 4. G. Corlenlius, ifj., az előbbinek fia, szül. Antwerpenben 1605 körül, megh. u. o. 1649 után; különösen sikerült képmásokat metszett. Sokat dolgozott Rubens, Stradanus, Diepenbeeck, Quellinus, van Dyck, van der Horst és mások művei után.
5. G. János Gottfried, német csillagász, szül. Pabsthausban, Vittenberga mellett 1812 jun. 9-én. Tanult 1830-1833-ig Berlinben matematikát és természettudományt, majd 1835-ben Encke alatt a berlini csillagda obszervatora és 1851. a boroszlói csillagda igazgatója s az asztronomia egyetemi tanára lett. Három üstököst fedezett fel és 1846 szept. 23. megtalálta a Leverrier által elméleti uton felfedezett Neptunust. Számos üstökös és kis bolygó megfigyelését, valamint Neptunus helymeghatározását, hullócsillag- s meteorologiai kutatásokat köszön neki a tudomány. Különösen fontos a napparallaxis meghatározására javaslatba hozott metodusa, mely a Földhöz közel jutó apró bolygók korrespondeáló megfigyelésén alapszik. ezen 1873. életbelépett megfigyelései eredményeiről 1875. számolt be; a Flora nevü aszteroida megfigyelései e szerint 8".873 parallaxis értékhez vezetnek. Egyéb munkái: Grundzüge der schlesischen Klimatologie (Boloszló 1857) és Mitteilungen der Breslauer Sternwarte (u. o. 1879).
175 km. hosszu baloldali mellékfolyója az Ebronak. A Sallent-hágón ered, Huesca és Saragossa spanyol tartományokon foly keresztül és Saragossa városa mellett torkollik; nem hajózható.