1. Eduárd, német jogtudós, a jogtudományban a filozofiai iskola képviselője, szül. Berlinben 1798 márc. 22., megh. u. o. 1839 május 5. Berlinben, Göttingában, Heidelbergában tanult, 1820. magántanár, 1825. rendkivüli és 1828. rendes tanár lett Berlinben. Mint Hegel hive élére állott annak az ellenzéknek, mely a főkép Savignytól képviselt, akkor uralkodó történelmi iskola ellen foglalt állást. Művei: Scholien zum Gajus (Berlin 1821); Das Erbrecht in weltgeschichtlicher Entwickelung (Stuttg. 1824-35, 4 köt.); System des römischen Zivilrechts (Berlin 1827); Ueber die Grundlage des Besitzes (u. o. 1839) stb. Kiadta Hegel: Vorlesungen über die Philosophie der Geschichte (u. o. 1837) c. művét és része volt a Jahrbücher für wissenschaftliche Kritik megalapításában.
2. G. von Ludassy, l. Ludassy.
v. Vergantung (német) a. m. birósági nyilvános kényszer-árverés.
v. gantam, 1. ürmérték a Filippini-szigeteken, 3 l., Singaporeban 4,73 l. - 2. sulymérték Batavián, 6,15 kg., Malakkán 2,95 kg., Borneo szigeten 9,84 kg., Celebesen 5,66 kg. - 3. Aranyszámítási egység Mindanaon, közel 50 korona.
(Gánics), kisközség Mármaros vármegye taracvizi j.-ban, (1891) 1799 rutén és német lak.; van kőszénbányája.
(növ.), a Viburnum Lantana neve a Balatonnál, l. Kányafa.
a közönséges monda szerint (Hom.) Trós és Kallirrhoé fia, Ilos és Assarakos testvére, kit az istenek szépsége miatt az Ida hegységben vagy Dardaneion hegyén elragadtak, hogy az Olimpuson Zeus pohárnokává tegyék. Későbbiek szerint Zeus maga rabolta el sasalakban, vagy sasával raboltatta el s érte atyjának kárpótlásul halhatatlan lovakat adott, vagy pedig a Héphaistos készítette arany szőllőtővel ajándékozott meg. Zeus fiu-kedvesének is mondják őt. Tisztelték a Nilus forrásainak géniuszául s a csillagászok mint vizöntőt helyezték a csillagok közé. A kifejlett művészet korában gyakori ábrázolásra talált a monda, és pedig a vázafestményeken Zeus személyesen jár G. után, a szobrászat pedig a sastól való elrablás változatát kedvelte. Pénzeken szintén ábrázolták. V. ö. Roscher, Lex. der griech. u. röm. mythologie (Lipcse 1884); Jahn, Arch. Beiträge (Berlin 1847); Overbeck, Griech. Kunstmyth. (Lipcse 1871-78); Baumesiter, Denkmäler des klass. Altertums (München és Lipcse 1889).
Ábrahám, vasgyáros, a világhirü Ganzgyár megalapítója, szül. Embachban (Svájc) 1815)., öngyilkos lett s meghalt 1867. Mint vasöntő 1842. került Magyarországba s itt a József-műmalomban nyert alkalmazást; 1844. Budán vasöntő-műhelyt alapított, melyet nagy szorgalommal fokról-fokra fejlesztett; ő készítette a lánchid vastartóit, a szegedi vasuti hid vasoszlopait s 1854. a kéregöntetü vasuti kerekeket. Ez utóbbi óriás lendületet biztosított telepének, mely azután számos vasuti cikket és malomberendezéseket (hengerszékeket) készített. A gyár kitünő hazai anyagot dolgozott fel s igy termelvényei az összes ujabbkori nemzetközi kiállításon elsőrendü kitüntetéseket nyertek. G. meggazdagodott, a Dunasoron fényes palotát épített, köztiszteletben részesült. Gyárából keletkezett a G. és társa ismert részvénytársaság.
(héb.) a. m. nagyméltoságu, Excellencia, a babiloni zsidó főiskolák vezetőinek hivatalos cime, melyet mai napság minden kiválóbb talmudi tekintélynek szoktak adni. Gap, az ugyanily nevü járás székhelye Hautes-Alpes francia départementban, a Bayard-hegy D-i lábánál, a Luye és vasut mellett, püspöki székhely, (1891) 10 478 lak., vászon- és kalapgyártással, márványbányával, mezőgazdasági egyesülettel, nyilvános könyvtárral, Laducettenek, az első császárság korában a département prefektusának szobrával, egy ujkori román székesegyházzal. A Dracból 50 km. hosszu öntöző csatorna vezet hozzá, amely másodpercenkint 4 m3 vizet szolgáltat. G. a középkorban Gapençois nevü 44 km. hosszu és 28 km. széles kis grófságnak volt főhelye. 1692. a szavojai herceg egészen lerombolta.
Zljechóhoz tartozó puszta, Trencsén vármegye illavai j.-ban, Frits Gyula tulajdonát képező üveggyárral.
nagyközség Bács-Bodrog vármegye bajai j.-ban, (1891) 4066 német és szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.