Hossza 83,5 km. Esztergom-Nánáról kiindulva, Csatán át Léváig és Csatától elágazólag Ipolyságig vezet. Alaptőkéje: 3 070 406 frt. Részvényeket nem bocsájtottak ki, mert a volt osztrák-magyar államvasuttársaság építette saját számlájára, mindazonáltal a költségekhez hozzájárult a postakincstár 146 050 frttal, a törvényhatóságok 20 000 és a községek s magánosok 132 725 frttal. Jellege: sikpálya. Az osztr. m. államvasuttársaság megváltásával e vonal is az államvasutak birtokába jutott.
(Kövesd), kisközség Hont vármegye szobi j.-ban, a Garamnak a Dunába való torkolásánál, (1891) 1038 magyar és tót lak., van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Közelében van az Esztergom-csavargőzös nevü vasuti állomás, ahonnan Esztergom városába csavargőzös jár.
kisközség Bars vármegye lévai j.-ban (1891) 1067 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(ejtsd: gamamo) Kolos, francia rézmetsző, betüöntő és bélyegvéső, megh. Párisban 1561-ben. Róla nevezték el a garmond (l. o.) nevü betünemet.
kisközség Bars vármegye aranyos-maróti j.-ban, (1891) 1071 tót lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Lakói azelőtt jelentékeny kádáripart üztek, mely azonban ujabban tetemesen csökkent. A G.-i bencés apátságot 1075. I. Géza király alapította és számos birtokkal ajándékozta meg. Az adományozást megerősítette 1124-ben II. István, 1217. II. Endre, ki egyuttal minden adótól és tehertől felmentette. E kiváltságokat 1326. XXII. János pápa szentesítette, 1328. I. Károly király megerősítette. Az ugyanitteni Szt. Egyed kolostor alapítását III. Ince pápa 1209. helybenhagyta. A mohácsi csata után az apátság a törökök igája alá került, de birtokait Turi János visszafoglalta, kitől azonban a rend csak 2000 frt lefizetése után vehette át. 1565. II. Miksa király az apátságot minden jogaival együtt az esztergomi főkáptalannak adományozta. A Garam folyó mellett régi vár alakjában épült kolostor belső felszerelése is nevezetes; hozzá van építve szép gótikus templom. V. ö. Rupp, Magyarország helyrajzi története (I. köt. 144-150. lap).
l. Bars-Szent-Kereszt.
kisközség Bars vmegye lévai j.-ban (1891) 1128 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Természetes organikus festőanyagok.
a francia garantie szóból, a jogéletben általában biztosítékot jelent. Az államjogban a fejedelem esküje s a miniszterek felelőssége az alkotmány G.-ája. A nemzetközi jogban G. a nemzetközi szerződés biztosítása a szerződő feleken kívül álló hatalmaki által, kiknek az a jog van megadva, hogy szükség esetén beavatkozhassanak a szerződő felek ügyeibe (l. Beavatkozás). G. a magánjogban, l. Óvadék.
(olaszul guarantigia), ez a neve az 1871 máj. 13. kelt olasz törvénynek, mely az olasz királyságnak a pápához való viszonyát szabályozza. E törvény célja Róma és az Egyházi Állam elfoglalása dacára a pápának, mint szuzerén fejedelemnek önállóságát biztosítani és annak Rómában való maradását lehetségessé tenni. Az olasz kormány kezességet vállal ebben a törvényben a pápa sérthetetlenségét illetőleg; felhatalmazza a pápát arra, hogy testőrséget tarthasson, hogy udvarában idegen hatalmak követeit fogadhatja és viszont magát is képviseltethesse a külföldi udvaroknál; alárendeli az egyházi iskolákat és papnöveldéket a pápának; kezeskedik az egyházi zsinatok és a konkláv függetlenségéről és biztonságáról; a Vatikán és Laterán városrészek önálló urává teszi a pápát (a muzeumok- s könyvtárakban elhelyezett műkincsek kivételével, melyeket a nemzet tulajdonjoga alá helyezi); Castelgandolfo mezei lak és a hozzá tartozó földek birtokában is meghagyja a pápát, akinek végre 3 225 000 frank évi járulékot biztosít. Az olasz képviselőház a G.-t 1871 máj. 9. jóváhagyta, IX. Pius pápa azonban 1871 máj. 15. kelt enciklikában nem vette azt tudomásul, ellenkezőleg az olasz kormányt az Egyházi Állam elrablása miatt ujból kiátkozta és a felajánlott évi járulékot visszautasította. XIII. Leó pápa ebben a kérdésben hü maradt elődjének eljárásához, az évi járulékot szintén nem fogadta el és trónralépésekor a pápák régi birtokait szintén visszakövetelte.