L. (növ.), a ragadványfélék fája v. cserjéje, mintegy 60 fajjal és a É-i föld trópusi és szubtrópusi vidékein. Levele többnyire átellenes, tojásdad, virága leginkább magános, jókora nagy, fehér v. sárga, jóillatu, bogyója 2-5 rekeszü. Több fajának a gyümölcsét az európai kereskedésben Gelbschoten-nek (sárga becő) v. whongshy-nak nevezik. A kereskedésben forgó gyümölcs 3-4 cm. hosszu, fénylő pirosbarna, száraz, tojásdad, 4-6-élü; tetején a 4-5 metszetü kehely látható, alsó része pedig a nyélbe keskenyedik el. Narancssárga, vizben felduzzadó szövet és sok mag van benne. Ize keserü-füszeres, szaga mint a sáfrányé, mellyel festéke is megegyezik (polychroit, crocin). Van benne rubinklórsav és csersav is. A G. grandiflora Luor. gyümölcsét Kokinkhinában, a G. floridáét L. meg a G. radicansét Thunb. pedig Japánban sárga festéknek használják. A két előbbi faj Ázsiának melegebb vidékein élvezeti és orvosi növény is, nálunk pedig jóillatu virágáért több fajtáját tartják. A G. lucida Roxb. K.-Indiában és Luzon-on cserjenemü fa, a G. gummifera L. fil. pedig a Koromandelpart cserjéje, mind a kettő az Elemihez hasonló gyántát termel.
(franc., ejtsd: gardrób), lakásokban kisebb szoba, melyben a ruhát és fehérnemüt helyezik el. Rendesen a hálószoba mellett van és sokszor mozsdószobául is használják. Főkelléke, hogy jól szellőztethető legyen. Szinházakban és egyéb nyilvános épületekben a ruhatár, melyben a közönség a terembe lépés előtt felső öltönyét leveti; helye rendszerint a főbejárat vagy a főlépcső mellett van; általában minden nagyobb ruhaszekrény.
(ejtsd: -di) de la francia eredetü grófi család, mely a XVI. században Svédországba költözött, hol uj hazát lelt. Tagjai közül nevezendők: 1. Pontus, svéd báró, (szül. 1520., megh.) 1585.), kitünt Varsó ostromában (1565) és 1574. az oroszok ellen viselt háboruban. - 2. Jakab de le G. gróf, Pontusnak fia (szül. 1583., megh. 1652 aug. 12.). Krisztina királynő kiskorusága idején a kormánytanács tagja volt. Brahe Ebbát vette nőül Gusztáv Adolf ifjukori kedvesét. - 3. Magnus Gábor gróf, Jakabnak fia (szül. Revalban 1622., megh. 1686 ápr. 26.). Krisztina királyné bizalmával dicsekedett, aki Párisba is küldötte követnek. X. Károly Gusztáv alatt, csekély sikerrel, az oroszok ellen küzdött. A király halála után (1660) birodalmi kancellár lett (XI. Károly kiskorusága idején). Midőn később a rendek a nemesség javait sorra elkobozták, G. is koldusbotra jutott. Ő szerezte meg az upsalai egyetemnek a nagybecsü Codex argenteus-t (Ulfilas bibliafordítását).
(ejtsd: gardner), város Maine É.-amerikai állam Kenebec countyjában, 10 km.-nyire Augustatól, a Cobbessecontee és Kennebec összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 5491 lak., anyag- és faiparral, nagy jégkereskedéssel.
(ejtsd: gardner), 1. István, winchester-i püspök, szül. Edmundsbugban 1483., megh. 1555. nov. 12. VIII. Henriknek kegyelt embere lévén, 1531. a winchesteri-i püspökséget nyerte el. 1534. kiadott de vera obedientia c. művével a pápa ellen fordult, később ismét az eretnekeket ostorozta és midőn VIII. Henrik nejét Parr Katalint is eretnekséggel vádolta, az államtanácsból kizárták. VI. Eduard őt, minthogy teljes erejével az eretnekek ellen fordult, a tower-be tetette, ahonnan csak Mária királynő szabadította ki.
2. G. Sámuel Rawson, angol történetiró, szül Ropley-ben (Hampshire-ben) 1829 márc. 4. London, Oxford és Göttingéban végezte tanulmányait. Mint szobatudós él Londonban. Az angol történet XVII. századát, nevezetesen a forradalom korát ő ismeri jelenleg legjobban. Meg is irta ennek történetét két nagyszabású munkában, mely alaposságra és bámulandó tárgyilagosságra nézve egyedül áll az angol, mondhatni a világirodalomban. History of England from the acession of James I. to the outbreak of the great civilwar. 1603-42. (10 köt., 1863-84 és ujabban). Ehhez csatlakozik: History of the great civil war 1642-1649. (4 köt., 1886-93. A 4. kiad. 1894. elkészült). A The constitutional documents of the Puritan revolution 1628-60 (1890) c. mű mint kiegészítő oklevélgyüjtemény járult az említett munkákhoz. Ugyanazt a korszakot népszerü módon is megirta a The first two Stuart and the Puritan revolution c. műben (1876). Egyetemi hallgatóknak szánta a Mullinger-rel együtt összeállított Introduction to the study of Engl. history c. irodalmi kalauzt (1881), az Outline of English history-t pedig középiskolai használatra irta. Irt még Historical biographies-t (1884) és számos értekezést, melyek többnyire az English Historical Review-ben jelentek meg. 1890. adta ki: A Students history of England c. művet (3 köt., gyönyörü képekkel diszített munka); 1891. jelent meg a School-atlas of Engl. history. Világtörténelmi témával csak kétszer foglalkozott a The thirty years war 1874) és The French revolution c. kompendiumokban.
Bács-Bodrog vmegye titeli j.-ban, (1891) 1514 szerb lak.
(franc.) a. m. testőr. 1847-49. nálunk a nemzetőröket is G.-nak nevezték. - G.-irók, l. Franciás iskola.
város Massachusetts Észak-amerikai állam Worcester countyjában, vasuti csomópont, (1890) 8424 lakossal, jelentékeny, különösen butoriparral.
klimatikus gyógyítóhely, l. Garda-tó.
nagyközség Fejér vmegye székesfehérvári j.-ban, (1891) 2190 magyar lak.