Géza (Zigler), hirlapiró, szül Agárdon 1863 aug. 3. A néptanító pályáján kezdte, de 1885. a hirlapiráshoz fordult s a győri Hazánk, majd rendben a Szegedi Hiradó, Szegedi Napló, Arad és Vidéke s végül a Magyar Hirlap belső munkatársa lett. Dolgozott ezenkivül pedagogiai folyóiratokban. 1885. megalapította a Tanítóbarát c. ellenzéki szellemü tanügyi lapot, szerkesztette a Néptanítók Naptárát. Számos tárcát, humoros elbeszélést, verset irt lapokban és ifjusági folyóiratokba. Önállóan megjelent munkái: Száz novella (Győr 1886, 2 köt.); Szerelmes történetek (Budapest 1886); Figurák (u. o. 1890); A világjáró angol, humoros regény (194); A báró lelke (regény 1894); Novellák (2 köt., 1894); Tárcák (1894); Április, költemények (1894); Egész életre való naptár (1894), Örök naptár (1894). Több regénye jelent meg ezenkivül a lapokban. Irt dalokat és egyházi énekeket is.
(bány.), az akna oldalainak beomlása ellen biztosító, fából, kőfalból v. vasból készült szerkezet, mely egyszersmind arra szolgál, hogy az aknába beépítendő szállító és járó készülékeknek és a vizemelő gépek részeinek biztos támaszt és alapot nyujtson, l. Bánya.
(franc., ejtsd: gar) a. m. vigyáz! óvakodjál! - Jelenti továbbá a pályaházat.
Károly, német jogtudós, szül. Bambergben 1834 április 24. Jelenleg a königsbergi egyetemen tanár. Főbb munkái: Verträge zu Gunsten Dritter; Die Börse u. ihre Gründungen; Irrlehren über den Kulturkampf; Staat u. Kirche in den Schweiz; Deutsches Patentgesetz; Grundriss zu Vorlesungen über bürgerliches Recht; Völkerrecht u. Menschenhandel; Entscheidungen in Patentsachen; Deutsches Handelsrecht (2 köt.); Encyclopädie u. Methodologie des Völkerrechts; Institutionen des Völkerrechts; Kommentar zum Handelsgestzbuch.
bolognai származásu család, melynek több tagja Ausztria kultur-történetében szerepet játszott. Igy G. Miklós, ki I. Lipótnak házi orvosa lett; fia G. (ifj.) Miklós (1690-1739) VI. Károlyt szolgálta hasonló állásban és ő volt a XVII. sz. elején felállított csász. levéltárnak igazgatója. Nagy vagyonát egyetlen leánya örökölte, ki egy Suttner báróhoz ment nőül. Feljegyzésre méltó, hogy ifj. G. Miklós korának számos tudósával és igy Bél Mátyással is levelezett, és hogy Bél számára irta mindazt össze, amit Attiláról a bécsi könyvtárakban talált. Bél G. levelét közzé tette Adparatusá-ban. Ezután itélve, G. Miklós volt az első, ki az Attiláról szóló hireket rendbeszedte és birálat tárgyává tette. V. ö. Suttner G., Die G. (Bécs 1885); Denis, Denkwürdigkeiten der Garellischen Bibliothek (1780).
község Horvát-Szlavonországban, Belovár-Körös vmegye garesnicai j.-ban, (1891) 1131 horvát-szerb lak., járásbirósággal, postaállomással és postatakarékpénztárral. Mint politikai községnek 6504 lakója van, közte 379 magyar.
(ejtsd: garfanyana), Massa e Carrara olasz tartományban fekvő felső völgye a Tirreni-tengerbe szakadó Serchionak (l. o.); jól megművelt vidék, amelynek főhelye Castelnuovo.
Jakab Ábrahám, az Észak-amerikai Egyesült-Államok 20. elnöke, szül Orange-ban (Ohio) 1831 nov. 19., megh. merénylet következtében Long-Branchban (New.-Jersey) 1881 szept. 19. Atyja szegény farmer volt s éhező fia sem végzett iskolát; e helyett többféle mesterséget tanult és 1851. iskolaszolga lett. Ebben az állásban önerejéből kezdett tanulni és a William-kollégium sikeres bevégzése után, 1857. a tanár lett a Hiram Eclectic Institute-ban, melyben a klasszikus nyelveket tanította. 1859. a politikai pályára lépett s tagja lett Ohio állam szenátusának. A polgárháboru kitörésekor mint önkéntes jelentkezett és mint dandárnok fejezte be szerelését. Időközben (1862) képviselőnek is választották, melynek 1880-ig tagja maradt. Az 1880 juliusi elnökválasztó gyülésen Sherman (akkori pénzügyminiszter) érdekében korteskedett, de midőn sem ez, sem más jelölt nem volt képe a bizalmi férfiak szavazatainak többségét elnyerni, elvégül, a 35-ik szavazáskor G. neve került ki mint győztes. 241 köztársasági párti szavazatot kapott 155 demokratapárti szavazattal szemben, melyek Hancock-ra estek. 1880 nov. 4. lépett hivatalába, de már 1881 jul. 2. esett áldozatul egy Guiteau nevü csavargó golyójának s kéthavi szenvedés után meghalt. Beszédeit (Speeches) Hinsdale adta ki (Boston 1882-83, 2 köt.). V. ö. Mason, The life and public services of J. A. G. (London 1881); Thayer, Von der Blockshütte bis zum Weissen Haus. G.-s Leben (Gotha 1882).
nagyobbára mészkőből álló hegytömeg Dél-Olaszországban, Foggia tartományban, amelyet az Apenninektől a Candelaro széles völgye választ el. Hossza 90, szélessége 45 km. Legnagyobb magasságát a Monte Calvoban (1570 m.) éri el. Miként e hegycsúcs neve mutatja, erdeit kivéve az É-i lejtőjén, mind kipusztították. Néhány hires bucsujáró hely van rajta. A hegyes előfokot Olaszország sarkantyujának nevezik.
l. Rabelais.