Mihajlovics Vszevolod, orosz iró, szül. a voronezsi kerületben 1855 febr. 2. (ó-naptár), öngyilkos lett Szt. Pétervárott 1888 márc. 24. (ó-naptár). Bányász-akadémiába járt, de ezt 1877. odahagyva, az orosz hadseregbe mint önkéntes belépett s a legutóbbi orosz-török háborut végig harcolta, azzal a céllal, hogy közvetlen tapasztalatok utján ismerkedjék meg a hadviselés szörnyüségeivel s mint a háboru ellensége, annál reálisabban irhassa le azokat, hogy igy barátokat szerezzen az örök béke eszméjének. Hadi elbeszélései ritka példányai a leirásoknak. Kora ifjuságától kezdve hajlott a buskomorságra s ez végre annyire erőt vett rajta, hogy önként vetett véget nagy tehetségü életének. Három kötet elbeszélést irt, melyek közül legjellemzőbbek mint pszihiátriai studiumok a Csetryre dnja. (Négy nap; magyarul Szabó Endrétől a Vas. Ujs. 1889. évfolyamában); Krasznyjh cvetok (Vörös virág); Zapiszki rjadovavo Ivanova (Ivanov közlegény napjója) és Lizaveta Njikolajevna. Összes művei 1888. jelentek meg Szt. Pétervárott, 1889. illusztrált kiadásban u. o.
(ejtsd: garsztn), a Mersey mellett fekvő kikötő város Lancester angol grófságban, 8 km.-nyire Liverpooltól, több vasut mellett, (1891) 1344 lak., dockokkal, vasiparral és husbesózókkal.
(Gartha), kisközség Sopron vmegye kapuvári j.-ban, (1891) 1527 magyar lak., vasuti állomással és táviróhivatallal, ecetgyárral.
(ejtsd: gartamp), 170 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Creusenek Franciaországban, Creuse départementban, Guéret és Ahun közt 687 méter magas hegy lejtőjén ered; átfolyik Haute-Vienne és Vienne départementokon; Roche-Posay alatt torkollik. Mellékvizei az Adour, Brame és a legnagyobb: az Anglin.
1. Frigyes, német építész, szül. Coblenzben 1792., meghalt Münchenben 1847 ápr. 21. A müncheni műakadémiában tanult, aztán utazott Párisban, Rómában, Szicilia szigetén. Visszatérve, Münchenben az építészeti akadémia tanára, a kir. porcellásgyár és üvegfestő-intézet igazgatója és a bajorországi műemlékek főfelügyelője lett. Sok müncheni nevezetes épület való tőle. I. Lajossal 1836. Athénbe utazott, ahol a királyi palotát az ő tervei szerint készítették el. hazájába térve főépítészeti tanácsos és a művészeti akadémia igazgatója lett. Művei: Ansichten der am meisten erhaltenen griechischen Monomente Siciliens mit erläterndem Texte (litografiákkal, München 1819); Römische Bauverzierungen nach der Antike (u. o. 1824); Auswahl von Vasen und Gefässen (u. o. 1825).
2. G. Frigyes, német festő, szül. Münchenben 1824 január 21. Tanulmányait az ottani akadémián végezte és Simonsen tanítványa volt. Tanulmányutakat is tett Olasz- és Franciaországban és Algirban, festményeinek motivumait nagyrészt ezen utakon látottakból merítette. Jelesebb művei: Mór ház belseje: Utca Algirban; Részlet az El Kebir mecsetből. Ügyesen rajzol és fest.
3. Henrik, német festő, született Uj-Sterlitzben 1828 febr. 22. Először a rézmetszésben képezte ki magát, azután Berlinben Schirmer F. V. tájképfestő, Drezdában Richter Lajos tanítványa lett; Rómában pedig a régi mesterek és Cornelius hatása alatt állott. Több kisebb munka után dekorativ tájképekkel diszítette az uj drezdai udvari szinházat, a lipcsei muzeum szobortermét, a berlini földmivelési muzeum lépcsőházát, stb. Festményeiben a klasszikus fölfogást össze iparkodik egyeztetni az eleven szinezéssel.
4. G. József, német botanikus, szül. Kalvban 1732 márc. 12., megh. Tübingában 1791 jul. 14. Az orvostant Göttingában tanulta, több esztendei utazás után 1761. Tübingában az anatomia, 1768. pedig a botanika tanára, a növénykert meg a természettudományi szertár igazgatója lett Szt. Pétervárott. Innen botanikai célból beutazta Ukrajinát, de 1770. szülővárosában visszatért, s orvos lett. Részben Banksra és Thumbergre támaszkodva a karpologiát vagyis a gyümölcsök meg a magvak morfologiáját alapította meg De fructibus et seminibus plantarum (Stuttgart és Tübinga 1789-1791, 2 köt. 180 rézmetszetü táblával) c. műveivel.
5. G. Károly Frigyes, német botanikus és orvos, az előbbinek fia, szül. Kalwban 1772 máj. 1., megh. u. o. 1850 szept. 1. Nevezetes munkája: Beiträge zur Kenntniss der Befruchtung (Stuttgart 1844); Versuche u. Beobachtungen über die Bastarderzeugung im Pflanzenreiche (u. o. 1849).
város Stettin porosz kerületben, az Oder partján, gőzhajóllomás (1890) 4431 lak., szivar-, sörgyártással és halászattal.
a Garonne (l. o.) latin neve.
Keresztély, ném. filozofus, szül. Boroszlóban 1742 jan. 7., megh. u. o. 1798 dec. 1. O. m. Frankfortban filozofiát, majd Halleban matematikát tanult s 1768. a lipcsei egyetemen magántanár. Gellértnek 1769. bekövetkezett halála után 1770. G. lett a filozofia rdk. tanára, de gyöngesége miatt 1772. lemondott s szülővárosába vonult vissza, hol kizárólag az irodalomnak élt. Nagy Frigyes fölszólítására lefordította Cicero művét A kötelességekről (1793; Boroszló, 6 kiad. 1819). Egyebek közt lefordította Aristotelés Ethikáját (2 köt. Boroszló 1798) és Politikáját (u. o. 2 köt. 1803), amahhoz értékes tanulmányt csatolt az erkölcstan különböző elveiről Aristoteléstől napjainkig, melyben különösen behatóan foglalkozik Kant tanainak boncolásával. G. eleitől fogva állást foglalt Kanttal szemben s hires az ő birálata Kantnak Tiszte ész kritikájáról 1782 jan. 19. a Göttingische Anzeiger von gelehrten Sachen mellékletében, melyet a szerkesztő csak kihagyásokkal közölt. E birálat is egyik főoka volt, hogy Kant a Prolegomenok megirására (1738) magát elhatározta. Ismeretesebb önálló filozofiai művei: Ueber di Verbindung d. Moral mit d. Politik, (Boroszló 1788); Versuche über verschiedene Gegenstände aus d. Moral, Litteratur u. d. gesellschaftl. Leben (5 köt. 1792-1802., 2 kiad. 1821.), melyek mind világos gondolkodás, mély megfigyelés és elegáns stilus által tünnek ki. Nagy Frigyestől 200 tallér nyugdijat kapott s tagja volt a berlini akadémiának.
az ugyanily nevü járás székhelye Sjedlec orosz-lengyel kormányzóságban, 53 km.-nyire Spiedleztől, a Vilga mellett, (1888) 3767 lak., gabonakereskedéssel.
város Rügen szigetén, Stralsund porosz kerületben, tó partján, (1890) 1986 lak., K-re tőle a tengerparton a porosz nagy választó-fejedelem szobra azon a helyen áll, ahol 1678 szept. 13. a svédek elüzése végett partra szállott.