Bert. (növ.), l. Ánizskapor.
Adolf, német romanista, szül. Berlinben 1849 máj. 23., megh. u. o. egy ideggyógyintézetben 1892 márc. 17. Münchenben és breisgaui Freiburgban tanult; beutazta Olasz- és Spanyolországot, 1879. berlinben magán, 1880. rendkivüli, 1883. a román filologia rendes tanára lett Boroszlóban. Kitünően ismerte az olasz irodalmat; Geschichte der Ital. Litteratur (2 köt. Berlin 1885-1888) tartalmu alaki tekintetben kitünő munka. Másik érdemes dolgozata Die Sicilische Dichterschule des 13. Jahrhunderts (Berlin 1878).
1. 25 km. hosszu és 15 km. széles öböl, amely Kanadának Quebec nevü tartományába nyulik be és a Dartmouth, York és St. John folyókat veszi föl. - 2. G. (Gaspésie), 25 000 km2 területet elfoglaló félsziget Kanadában a Szt. Lőrinc- és des Chaleurs-öblök között. Ahol a szárazfölddel összeköttetésben áll, tavak terülnek el. Legmagasabb hegye a Bayfield. Folyói a Matapédiac és Ristigouche. Az éghajlat zord. A lakosok, akik tulnyomóan halászok és tengerészek, de számuk gyorsan növekszik, leginkább a partokon laknak; részben azonban már a félsziget belső részeiben is megtelepedtek; itt földmüveléssel foglalkoznak.
Vilmos, német protest, hittudós, született Boroszlóban 1813 nov. 28., megh. Heidelbergában 1889 febr. 21. Középiskolai és egyetemi tanulmányait elvégezvén, az egyetemi tanári képesítést megszerezte 1839., hét évvel később rendkivüli tanárrá lett, 1874. a greifswaldi, 1861. a giesseni, 1868. a heidelbergai egyetemeken lett rendes tanár. Művei: Beiträge zur kirchlichen Litteratur u. Dogmengeschichte des griechischen Mittelalters (1844-49, 2 köt.). Georg Calixt und d. Synkretismus (1846); Geszichte der protest. Dogmatik (1854-1867, 4 köt.); Zur Geschichte des Athos-Klosters (1865); Symbolik d. griech. Kirche (1872); Optimismus u. Pessimismus (1876); Geschichte d. christl. Ethik (1881, 1 köt.).
(ejtsd: gaszadi) Péter (tkp. Gassend), francia fizikus és filozofus, szül. Champtercier-ben (Chantersier) Digne mellett 1592 jan. 22., megh. Párisban 1655 okt. 24. Aixben Fesaio nevü minoritától filozofiát tanult, 16 éves korában Digneben a retorika tanára lett, később pedig Aixben tanárának utóda. Ez időben: Exercitationes paradoxicae adversus Aristoteleos c. művet irta, melyben Aritotelés rendszerével száll szembe. 1645. a párisi College Royale-on a matematika tanárává nevezték ki. Ezen időben irta Institutio astronomica c. művét, melyet Richelieunek, Franciaország primásának és lyoni érseknek, a hires miniszter és bibornok testvérének, ajánlott. Ezután coppernicus és Tycho Brahe műveit adta ki és elkezdte filozofiai rendszerét kidolgozni. G. igen sokoldalu ember volt, műveiben nemcsak filozofiával és természettudományokkal foglalkozik, hanem másféle tudományokkal is. Műveit 6 folio kötetben adták ki, az összes munkálatoknak cime: Petri Gassendi Diniensis ecclesiae praepositi et in Ac. Paris. Mathes. Reg. Professoris, opera omnia in sex Tomos divisa etc. (Lugduni Batav. 1658). összes művei Firenzében 1727. ujból megjelentek. G. Demokritos- és Epikurosnak az anyag szerkezetére vonatkozó atom-elméletét kissé módosítva ismét fölelevenítette. Descartes filozofiájának egyik legnagyobb támadója volt. L. még Atomizmus.
1. János, osztrák szobrász, szül. Gmünd mellett Karintiában 1817 okt. 2., megh. Budapesten 1868 ápr. 24. 1838. a bécsi akadémia, 1842. Münchenben Schorr és Kaulbach, majd Schwanthaler tanítványa lett. 1847. visszatért Bécsbe, szobrokat készített a Carlszinház homlokzata számára, részt vett az 1848. év küzdelmeiben. Tőle való Welden báró emlékszobra a Schlossbergen Gráz mellett, Mária Teréziáé a bécs-ujhelyi katonai akadémia kertjében, Erzsébet császárné szobra az Erzsébet-pályaházban, Wielandé Weimarban, Sonnenfelsé a bécsi Erzsébethidon, Smith Ádámé Oxfordban. Különösen sikerültek genreszerü, allegorikus szobrai: A dunai hableány a bécsi városi parkban, A fürdőbe lépő nimfa stb., valamint hires férfiak mellszobrai és szobrocskái.
2. G. József (Valhorni), osztrák szobrász, az előbbinek öccse, szül. Valhornban Tirolban 1818 nov. 22. 1839. a bécsi akadémia növendéke lett. Miután 1844. Dicső Lipót kis szobrával sikert aratott, 1845-49. Rómában tartózkodott. Számos műve közül említendők: Vénus és Ámor csoportozat, öt nagy szobor a speieri székesegyház kapuja számára, a mexikói császár és császárné mellszobrai, I. Miksa, Harcias Frigyes és Habsburgi Lipót szobrai a bécsi fegyvertár számára, szobrok Vilmos és Lajos Győző főhercegek palotáin, a hét szabad művészet márványszobrai az uj dalszinház lépcsőházában, IV: Rudolf herceg szobra az Erzsébethidon, sok szobormű a bécsi Szt. István-templom, a linzi székesegyház, de főleg a bécsi fogadalmi templom számára.
Ferenc, tenorista, született Budapesten 1850., atyja Glacz Ferenc ügyvéd volt. Családi nevét már 28 éves korában G.-ra változtatta, s e néven működött a művészeti pályán is. Iskoláit Budapesten végezte, 1871-ben jogtudori oklevelet nyert. Eközben zenetanulással is foglalkozott. Mosonyi Mihálynak volt kedvelt tanítványa a zeneelmélet és zeneszerzésben, kinek vezetése alatt dalokat, vegyes- és férfikarokat s vonósnégyeseket irt, melyek a szakértők figyelmét is magukra vonták. 1873. Richter ösztönzésére az énekművészet szolgálatába szegődött. 1878-ban Párisban az olasz operában a «Troubadour» cimszerepében lépett fel először, szintén elismerésre méltó sikerrel. Ott közel volt hozzá, hogy az olasz operához szerződjék, de a társulat feloszolván, hazatért Budapestre, hol első vendégszereplése után (Aidában mint Radames) mindját szerződtették. Ettől kezdve egészen 1886-ig rendes tagja volt a nemz. szinház s a m. kir. operának. 1883. a spanyol k. Izabella-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1891. pedig a perui köztársaság budapesti konzulátusának vezetőjévé nevezték ki.
János József, német ördögüző, szül. 1727 aug. 22., megh. 1779 ápr. 4. A churi püspökségben, Klösterle nevü faluban lelkészkedett. Gyenge testalkatu lévén, miután az orvosok nem tudtak rajta segíteni, azon gondolatra jött, hogy betegsége az ördögtől származik. Jézus nevét kezdte tehát segítségül hivni, s miután könnyebbülést érzett, azon meggyőződésre jutott, hogy minden betegség az ördögtől származik s igy Jézus nevében, az egyház általt rendelt imádságok segítségével mindenkit meggyógyíthat. Előbb falujában, később a vidéken kezdett gyógyítani, még pedig oly sikerrel, hogy csakhamar hire ment s seregestől jöttek hozzá a betegek, kiknek legnagyobb részét egyszerü kézrátétel és imádság által rögtön meggyógyította. Ugy egyházi, mint világi részről sok ellensége támadt, minek folytán csakhamar megtiltották, hogy gyógyításait nyilvánosan eszközölje. Ujabb időben csodás gyógyításainak sikerét a magnetizmusnak tulajdonították.
l. Ghasszanidák.
(ásv.), kékesfekete glaukofán, melyben nincs vasoxid, hanem csakis timföld. Piemontból (St. Marcel) és Brussa vidéki vándorkövekből.