a vizvédelem, árvédelem ügyéhez tartozik; azon tevékenységet illetőleg rendőri szervezetet jelenti, melynek célja a vizgátakat, gátépítményeket fenyegető, érhető veszélyek, rombolások, károsítások megelőzése, megakadályozása, s az elkövetetteknek az illetékes rendőri és vizépítészeti hatóság tudomására juttatása. A gátrendőri szabályokat főleg az 1885. évi XXIII. t.-c. (vizjogi törvény) tartalmazza (143. stb. §§). A gátrendőri hatóság elsőfokulag kis- és nagyközségekben a szolgabiró, rendezett tanácsu városokban a polgármester, törvényhatósági városokban a rendőrkapitány, Budapesten a kerületi elöljárók, másodfokon a törvényhatóság első tisztviselője, Budapesten a tanács, harmadfokon a földmivelési miniszter. Az elsőfoku hatóság a szükséges gátőröket esetleg a községi elöljáróságok igénybevételével, alkalmazza. Az ily hatóságilag állított, továbbá az árvédelmi társulatok által alkalmazott és a hatósághoz bejelentett gátőrök, felügyelők, felvigyázók, közhatósági közegek, és ugy állításukra, mint jogaik, kötelességeik, bizonyítási képességük tekintetében is, a mezőrendőrökkel azonos szabályok alá esnek.
A duzzasztó-gátak, különösen a mozgógátaknál az építési költségek apasztása, a kezelés egyszerüsítése és könnyítése, a vizfogyasztás kevesbítése, az árvizveszély elhárítása stb. szempontjából a vizimérnökik folytonosan javításokra törekedtek s mindinkább célszerübb berendezéseket gondoltak ki. Ha ezek lényeges ujjítást tartalmaztak, akkor a berendezést vagy vmely jellemző részéről (fésüs-, táblás-, dobos-, stb. gátak) v. pedig föltalálójuk nevéről (Poirée, Chanoine, Desfontaines-féle rendszer stb.) nevezték el.
Albert Sámuel, amerikai etnográfus, szül. St. Beatenbergben (Svájc) 1832 okt. 3. 1865-67. adta ki Ortsetymologische Forschungen als Beträge zu einer Toponomastik d. Schweiz (Bern) c. munkáját. 1868. Amerikába ment s az indus nyelvekkel foglalkozott. Tanulmányait különféle monográfiákban és cikkekben irta meg, legnagyobb részt Pilling I. C. bibliography of North-American languages-ében (Washington 1885). Munkái: Zwölf sprachen aus dem Südwesten Nordamerikas (Weimar 1876); classification into 7 ling. stocko of Western Indian dialects contained in 40 vocabularies (Wheelers Report upon United States' geographical surveys-ében) és Promenade onomatologique sur les bords du Lac Léman (Bern 1867).
v. töltésszakadás akkor áll be, ha a gát a viz nyomásának nem képes többé ellenállani. Okai a folyóvizek mentén emelt árvizgátaknál leginkább a töltés alacsonysága, vagy anyagának laza volta és ennek következtében beállott elázása, vagy a hullámcsapások okozta szaggatás stb. (l. Árvédelem II. kötet 195. old.) Az ily G. következtében gyakran nagy pusztításokat okoz az árviz, minthogy a G. gyors betömése a legritkább esetben sikerül. Még borzalmasabb és pusztítóbb a G., ha valamely völgyzárat képező gátnál következik be: mert a föltartóztatott viztömeg oly rohamosan zudul alá, hogy nemcsak a völgyben álló egyes épületeket, hanem egész városrészeket képes a földszinéről pár pillanat alatt elsöpörni.
(franc. Escapemenet), az ingaóráknál és zsebóraszerkezetnél. Feladata az, hogy az óragépet rendes, egyenletes és rendszeres mozgásban tartsák. Az ingaóráknál a legelterjedtebb G. a Graham-féle horgony, mig a nagyon olcsó és közönséges óráknál a schwarzwaldiak ma is szivesen csinálják az u. n. visszaeső G.-et, vagy orsó-G.-et (Spindelgang). Ritkábban fordul elő az ollós G. (Scheer- oder Stiftgang), melyet leginkább toronyóráknál készítenek, bár ezeknél is az állandóerő G. (escapement a force constante) mindinkább kiszorítja. Ritkábban használják a Jürgens által szerkesztett szellemdus G., melyet néha «Pendelchronometer» név alatt is említenek. A zsebórák G.-e még sokkal különbözőbb. A régiek csakis az orsó-G.-et ismerték, később a Graham-horgonyt is bevezették a zsebórákba, s ez ma is a legnépszerűbb G. jobb minőségű óráknál, azonban olcsób óráknál mégis a henger-G. (Cylinderhebung) a legelterjedtebb. Egész finom óráknál kizárólag az Arnold, Jürgensen, Earenshawe, Pattersen és Bregues-féle kronometer-G.-t használják, bár az angolok több rendbeli kisérletet tettek a duplex-G.-tel, s a franciák a komma-G.-tel. Mindkettő előállítása igen nagy nehézségekkel jár, s utóbbi rendkivül kopik. A Waterbury-G. szintén igen szellemes, de ez is rendkivüli kopik.
(Gitaja), nagyközség Temes vmegye dettai j.-ban, (1891) 2580 magyar, oláh és német lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.
osztrák grófi család, mely 1561. nyerte el a grófi rangot. Hitbizotmányi birtoka Retz (Alsó-Ausztriában). A család jelenlegi szeniorja Konstantin (szül. 1829), a maltai lovagrend képviselője. Legid. fia Konstantin, főhadnagy és kamarás. 1893. a család rokonuk, G.-Morosini grófnő után 12 millió forint értékü birtokot és műkincset örökölt Luccában és vidékén.
János Kristóf, német történetiró, szül. Lichtenauban 1727 jul. 13., megh. Göttingában 1799 ápr. 5. Először a nürnbergi gimnáziumnál működött, mint tanár, 1759-ben pedig a göttingai egyetemen a történelmi tanszékat foglalta el, 1764. ugyanott a történelmi intézetet alapította, melynek 1766. igazgatója lett. A szorosabb értelemben vett történelmen kivül rendkivül jártas volt az összes históriai segédtudományokban is s becses műveivel különösen az egyetemes történelem pragmatikus tárgyalására fordított gondot. Főbb művei: Hangbuch der allgemeinen Weltgeschichte (Göttinga 1761-64, 2 kötet); Abriss der Heraldik (u. o. 1774); Abriss der Chronologie (u. o. 1775); Die Weltgeschichte in ihrem ganzen Umfange (u. o. 1785-87, 2 kötet); Praktische Heraldik (Nürnberg 1791); Abriss der Diplomatik (Göttinga 1798); Praktische Diplomatik (u. o. 1799) stb. V. ö. Heyne C. G., Elogium Gattereri (Göttinga 1800); Wesendonck, Die Bergründung der neuren deutschen Geschichtschreibung durch G. u. Schlözer (Lipcse 1876).
Bernardino (il Sojaro a. m. a kárád), olasz festő, szül. Paviában 1495., megh. Parmában 1575. Correggio tanítványa, mesterétől különösen a Madonnák és gyermekek bájos kifejezését iparkodott ellesni. Legkitünőbb műve egy oltárkép a paviai székesegyházban, mely a madonnát ábrázolja a kép megrendelői társaságában. Számos függő-, és freskóképe van még az említett városokban, Cremonában és Piacenzában.
(vagy latinosan Gattus) János, sziciliai eredetü olasz humanista tudós, szt. domokosrendi hittanár Vitéz János esztergomi érsek udvarában. Galeotti Martinus hozta Olaszországból Magyarországba s ő is őrizte meg az utókor számára emlékét Mátyás király jeles bölcs és elmés mondásai és tettei cimü könyvében, elbeszélvén vitatkozását Mátyás királlyal.