l. Ghazáli.
l. Kémiai analizis.
l. Galván-elem.
l. Gázgyártás és Gázvezeték.
általában családfő, továbbá birtokos, tulajdonos, p. házi G. Szükebb értelemben mezei gazdálkodással v. annak egyik ágával foglalkozó személy, mezei G., hujos G., szőllős G., méhes G. v. szolgák, cselédek parancsolója, majoros G., juhász G., kanász G., arató G., illetve bizonyos vagyonrészekre felvigyázó cseléd, pajta G., pince G. Végül testületeknél s intézeteknél azok épületeire, telkeire s egyéb vagyonára felügyelő személy, város, falu G.-ja - G.-nak nevezik az állat- és növénytanban azt az állatot, illetőleg növényt is, melyen az élősködő tanyázik.
Albert, ferencrendi szerzetes és guardianus. Megh. Zsolnán 1716. Több latin és csehtót nyelven irt művet adott ki. Ezek: Zralé ovoce slova boziho (Az isteni ige érett gyümölcsei, Nagy Szombat 1796, 2. 3.); Zahrada kvetna (Virágos kert, u. o. 1798); Dvanastero kazani (Tizenkét parancsolat, Szakolcza 1798); Bolestné stazovani pre nas trpiciho Krista Pana (2 kötet, Nagy-Szombat 1799-1801).
jogi értelemben valamely személy vagyonának szaporodása, vagyoni helyzetének bármily javulása. A G. lehet jogos, p. ajándékozás, vagy jogtalan, p. lopás által. A jogtalan, s a jogos alapot (justa causa) nélkülöző G. megtámadható. A megtámadás az u. n. gazdagodási kereset utján történik. Ilyen gazdagodási keresetet ad p. a váltótörvény 90. §-a a váltóbirtokosnak a kibocsátó és elfogadó ellen, ha ezeknek váltójogi kötelezettsége elévülés vagy a váltójogok fentartása szükséges cselekvények elmulasztása folytán megszünt, rendelvén, hogy ezek ily esetben a váltóbirtokos irányában köztörvényi uton kötelezve maradnak annyiban, amennyiben ennek kárával gazdagodnának; a forgatók ellen ily keresetnek helye ninncs. Gazdagodási büncselekmények, a vagyon elleni büncselekmények közül azok, amelyeknél a cél nemcsak másnak megkárosítására, hanem egyuttal arra is irányul, hogy valaki másnak kárával jogtalanul gazdálkodják. Ez a cél, s az annak alapját képező ingók kiváló büntetőjogi jelentőséggel birnak. Ezek teszik a G.-i büncselekményeket különösen megbecstelenítőkké, s emelik egyuttal azoknak társadalmi veszélyességét. A megrögzött, javíthatatlan büntettesekkel leginkább a G.-i büncselekmények terén találkozunk. A G.-nek ez a sajátszerüsége a megfelelő büntetőjogi intézkedésre is szükségszerüen hat vissza. Az ártalmatlanná tétel célgondolata jelesül itt van leginkább helyén. Hogy a büntető törvényhozás e téren a társadalom iránt való kötelességeinek teljesen megfelelt, állítani nem lehet. A magyar btkvnek is ez a része az, mely nagyon is revizióra szorul, a büntetési tételeknek és ártalmatlanná tétel jogosult szempontjából indokolatlan s a külföldi törvényhozásokkal szemben páratlan enyheségénél fogva. A G.-ekhez tartozna: a lopás, a sikkasztás, a rablás, a zsarolás, az orgazdaság, a csalás, a hütlen kezelés és a nyerészkedési vágyból elkövetett bünpártolás.
fogalmát különböző értelemben használják. Rendszerint a vagyonban levő javaknak és annak alapjánn a jövedelemnek oly mennyiségét értik G. alatt, mely nagy anyagi, tehát élvezeti erőt képvisel, a legszámosabb szükségletek könnyü kielégítését engedi, rendszerint anélkül, hogy az illetőnek keretet kellene folytatnia. Szabály szerint a gazdag nem is képes jövedelmét egészen felhasználni. A gazdagság viszonylagos értelemben is vehető, ily értelemben gazdagnak neveztetik az, kinek vagyona mások vagyonát jelentékenyen meghaladja. Mindkét értelemben szólunk nemzeti és magán G.-ról. Az ujabb időben ugy a nemzeti, mint a magán G. óriási mértékben emelkedik, de egyuttal a vagyonegyenlőtlenség is. L. még Arisztokárcia.
általában gazdasági javak előállítására irányuló tevékenység. Szorosabb értelemben mezei gazdasággal való foglalkozás.
l. Üzemrendszer.