Mich, vagy Geastrum Pers (növ.), l. Csillaggomba; Geastroidei, e gomba alcsaládja.
(ejtsd: dsieuge), county Ohió Észak-amerikai államban, 1100 km2 területtel 14 180 lakossal, Chardon székhellyel.
(állat, Gobius L.), a tüskaparás halak rendjének Cataphracti családjából való halnem, hengeres testtel, finom, tüskés pikkelyekkel. hazánkban egy faja tenyészik, a tarka gép (G. marmoratus Gall.), melynek szine zöldesbarna, halványan vörössel futtatva, oldalain rendesen három feketésbarna folttal; ivása idején szine sötétebbé válik. A vizek fenekén bujkál s nem annyira uszkál, mint inkább csuszkál. Hazánkban még eddig csak az ó-budai hévvizekből s a Balatonból - a keszthelyi hévviz beszakadása tájáról - ismeretes. Kriesch J. G. Rudromaculatus név alatt egy másik fajt is irt le, amely azonban az előbbivel azonosnak bizonyult. Különben kis halacska, a melyet nem halásznak.
l. Gibea.
(héb.), 1. tartomány, melyet a zsoltárok könyve (83,8) említ, az edomiták földjének egy részét jelentette. A szentirásnak zsidó-arameus fordításai Edómot általában G-nek nevezik. - 2. G., L. Byblos.
Izor (József), volapükista, szül. Pécsett 1839. jan. 29. Pécset és Egerben végezte középiskoláit; a teologiát Pesten és Bécsben hallgatta. 1884-88. a pécsi főgimnázium igazgatója és házfőnök, 1889-93. alperjel volt. 1893 szept. óta lelkész Hercegfalván (Fejérvm.). Számos neveléstani cikket, egy német nyelvtant és olvasókönyvet irt s különösen sokat foglalkozott a volapük nyelvvel, melynek nyelvtanát is megirta. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
János, cseh nyelvész, szül. Oubislavicában 1838 okt. 8. 1881 óta a prágai egyetem tanára. Cseh nyelven irt munkái: Etimologiai nyelvgyökerek (Prága 1868); A szláv nyelvek (u. o. 1869); Adalékok a cseh magánhangzók történetéhez (u. o. 1870); A cseh helyesirás és az ó-cseh kiejtés története (u. o. 1871); Flaska S. régi csak iróról (1873); Kisérlet a hangváltozásnak a beszélő szervek mekanikája által való megmagyarázására (1873). Fordított szanszkritból és bolgárból, 1886. pedig a prágai Athanaeumban erélyesen védelmezte a königsbergi kézirat valódiságát.
Gebbel Ferenc, politikus, szül. Kolozsvárott 1835 jul. 25., megh. 1877 máj. 17. Az unitáriusok kollégiumán, aztán a nagyszebeni gimnáziumon és az akkori jogakadémián, végre a bécsi egyetemen tanult, 1862-ben a szász egyetemnél hivatalnok és 1863. az ev. egyház titkára lett. Több izben képviselő volt a száz egyetem gyülésein, a járási, később a megyei gyülés tagja, az 1867. évtől kezdve haláláig a szász nép vezető politikusaihoz tartozott, kik a dualizmus ujonnan teremtett alapján nemzetöknek a lét alapjait biztosítani és menteni iparkodtak. Ezen feladatnak szolgált az erdélyi német heti lap, melyet G. 1868-73-ig vezetett. Hálás néptársai «a szász nemzet leghivebb fiának, a soha meg nem tört bajnoknak jog és igazságért» felirattal sirján emléket állítottak.
kisközség Szatmár vmegye mátészalkai j.-ban, (1891) 1822 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
dögrováson lévő, sovány, lecsigázott, elnyomorodott ló.
1. teljes nevén Abu Abdallah Dsafár ibn Muhammed al Szadik, azaz a bölcs, született699., megh. 765., az aligok hatodik főnöke, azaz imamja volt. Különösen asztrologiával foglalkozott. Körülbelül 500 különféle asztrologiai művet tulajdonítanak neki, közöttük a következők latin fordításban annak idejében el voltak terjedve: Sidera apparentia nativitatum; Liber divinationis; Electiones dierum; Fabulae de cognitione ingressus annorum, mensium et dierum.
2. G., arab neve Abu musa Dsabir Ben Hajjân el Sufi el Tarsusi el Kufi, arab kémikus. Tarsusban (Ciliciában) született és Kufában élt a VIII. sz. második felében. Dsafer el Sâdic főpaptól tanult, ki jó kémikus hirében állott. G.-t a kémia megalapítójának lehet tekinteni; nagy neve volt az alkémia terén is. Az ő nézete szerint minden fém higanyból és kénből áll. Azonban ezen higany és kén alatt nem az ismeretes kémiai elemeket értette, hanem ezek az ő nézete szerint alapanyagok, azaz kémiai principiumok. De emellett ő az Aristotelés-féle elemeket is elfogadta. G. ismerte már a réznek cinkkel való sárgára és arzénnel való fehérre festését, de azt hitte, hogy a fém valóban átváltozik. Azon anyagok, melyek képesek valamely fémet átváltoztatni, medicináknak neveztetnek. G. három medicinát ismer, ezek közül legfinomabb az, mely a nemtelen fémeket aranyra v. ezüstre változtatja. Ez a bölcsek köve (Lapos philosophorum), a «nagy elixir». G. ismerte a vörös higyanoxidot, a szublimátot, a cinnóbert, a káliumsót, a káli- és nátronlugot stb. Leghiresebb művei: Summa perfectionis magisterii in sua natura (Danzig 1682); Liber misericordiae, de invenienda arte aurit et argenti.
3. G., teljes nevén Abu Mohammed Dsaber ibn Aflah, a XI. sz. végén vagy a XII. sz. elején élt Sevillában. Legismertebb a következő c. műve: De astronomia libri IX., melyet 1534. Nürnbergben Apian adott ki először nyomtatásban. Ezen műben a két alsó bolygóra alkalmazott Ptolemaios-féle elméletet szigoru és nem igazságos kritika alá fogja.