Károly Frigyes, német orientalista, született Saalfeldben (Szász-Meiningen) 1852 december 17-én. 1877. Tübingában, majd Halleban magántanár, 1890. utóbbi helyen rendkivüli tanár lett. Ugyanaz évben Berlinbe hivták meg. Művei: Siebenzig Lieder des Rigveda (Kaeginal, Tübinga, 1875); Metrik des jüngern Avesta (u. o. 1877); Studien zum Avesta (1 füz., Strassburg, 1882); Drei Yasht aus dem Zendavesta (Stuttgart, 1884); Avesta, di heiligen Bücher der Parsen (angol és német kiadás, mely a bécsi akadémia és az indiai kormány támogatásával jelent meg, u. o. 1885- eddig 2 köt.); Vedische Studien (Pischellel 1-2. köt., u. o. 1889 és 1892).
l. Gyümölcskocsonya.
József, az első magyar Robinson-fordító, szül. Alacskán, Borsod vmegyében 1754 dec. 6., megh. Miskolcon 1838 márc. 1. Iskoláit Miskolcon kezdette és Sárospatakon végezte. A nemzeti ébredés korában ő is a munkások sorába állott. Először a Szacsvay Magyar Kurirjánál segédkezett. Ekkor jelent meg tőle az Ifjabbik Robinson (Pozsony 1787, 8-r.). Továbbá: Hallónak boldog esvéje (u. o. 1788, 2 köt.). Munkássága magára vont Kazinczy Ferenc figyelmét s ennek és gróf Török Lajosnak főigazgatónak pártfogásával pályázat utján tanár lőn a jászberényi gimnáziumban. II. József halála után a királyi iskolákból a nem kat. tanárok elmozdíttatván, G. a kiskunhalasi iskolához, majd a sárospatakihoz került s itt tanított 1807-ig. Ez időben készítette Az ásványok országa a ref. hum. iskolák számára cimü könyveit (Sárospatak 1811, 8-r.). patakról nyugalomban lépvén, Miskolcra vonult, itt érte meg, hogy az akadémia 1832 szept. 1. levelezőtagjai sorába igtatta. Kéziratban maradt: XVI. Lajos és hitvese élete cimü munkája.
nagyközség Borsod vmegye mezőcsáti j.-ban, (1891) 1359 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Katona István, református püspök, szül. Gelejen, Eger közelében 1589., megh. Gyulafehérvárott 1649 dec. Két éves korában elrabolták kóborló tatárok, akiknél anyja egy hónap mulva találta meg s ugy váltotta ki. tanult Szántón, Göncön, Sátoraljaujhelyen és Sárospatakon. Azután Beregszászon iskolaigazgató lett, 1615 nov. 6-tól pedig a heidelbergai egyetem hallgatója volt. Innen hazatérvén, a gyulafehérvári iskola igazgatását vette át. 1619 tavaszán ujra Heidelbergába küldte Bethlen Gábor fejedelem és pedig mint öccsének, Bethlen Istvánnak a nevelőját. Már 1620 szept. hazaindult innen Geleji s 1621. a fejedelemnek udvari papja lett és az maradt a Rákóczi Györgyök korában is, közben 1633. egyuttal esperessé és püspökké is megválasztván. Püspöki működése korszakalkotó volt, amennyiben a ref. egyháznak a többi felekezetekkel szemben való kiváló állása az ő idejében szilárdult meg. Az egyházkerület vagyonát oly sikeresen gyarapította, hogy haláláig 74 000 tallérral emelkedett. Nagy buzgósággal és sok sikerrel harcolt az unitáriusok és szombatosok ellen. A dézsi komplanáció az ő püspöksége alatt jött létre. Erősen küzdött a puritán, sőt a presbiteri irányu mozgalmak ellenében is, melyeknek elnyomására ugy irodalmi téren, mint a szatmárnémeti nemzeti zsinaton hathatósa működött. Ennek a zsinatnak a megbizásából készíté a róla nevezett Geleji-kánonokat, melyek azóta a tiszántuli és erdélyi, majd a dunamelléki reformátusoknál állandóan érvényben voltak egészen a debreceni zsinatig, sőt a legujabb egyházi törvényekbe is nem egy intézkedésöket átvették. Az Öreg graduál, mely I. Rákóczi György költségén 1636. jelent meg, első sorban szintén neki köszönheti kinyomatását, amennyiben nemcsak munkábavétele történt az ő buzdítására, hanem annak elkészítésében is kezdettől fogva részt vett, sőt egy részét a Keserü Dajka János halála után éppen egymaga dolgozta ki. Általában véve nagyszabásu, becses irói munkálkodást folytatott. Művei, melyek nemcsak teologiai, hanem részben nyelvészeti tekintetben is különös fontossággal birnak, a már említetteken kivül a következők: Latin halotti beszédek (egyiknek fele magyar nyelvü) Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna felett. Az exequiarum Caeremonialium...... libelli dou II-ik részében (Gyulafehérvár, 1624); Praeconium evangelicum (u. o. 1638); Praeconii evangelici tomus secundus (u. o. 1640); Titkok titka (u. o. 1645); Váltság titka (Várad 1645); A váltság titkának második volumenje (u. o. 1647); A váltság titkának harmadik volumenje (u. o. 1649). Nevezetes az a 12 levélnyi Magyar Grammatikája, melyet G. a Titkok titka után függesztett. Nem rendszeres grammatika, hanem egyes gyakorlati esetekből, nyelvbeli és irásbeli hibákból kiinduló s olykor elvi eredményekre vezető megfigyelések gyüjteménye, minden szoros rendszer nélkül 66 tételben. Legfontosabb e grammatikában a helyesirás etimologiai elvének felállítása, amivel megindította a magyar etimologizálást; továbbá az a nyelvujítási tétel, hogy meglevő képzések és összetételek analogiájára uj és szokatlan szókat is alkothatunk. Egy csoport műszót maga is alkot és műveiben széltében használ is. V. ö. Beöthy, Képes irodalomtört.; Imre S., Geleji Katona István, főleg mint nyelvész, stb.
l. Geleji.
falu Zwickau szászországi kerületi kapitányságban, 17 km.-nyire Annabergtől, vasut mellett, (1890) 5698 lak., csipkekészítéssel, harisnyafonó- és festékgyárral.
nagyközség Háromszék vmegye orbai j.-ban, (1891) 2506 magyar lak.: régi, de nagyon átalakított és Szt. László életéből vett nevezetes freskókkal ékesített templomát romladozó várkastély környezi. A templomtól É-ra a helyoldalban régi bástyás kastény maradványai látszanak. A völgyben sok fürészmalom van.
kisközség Bereg vmegye mező-kászonyi j.-ban, (1891) 766 magyar lakossal; régi község, mely már 1327. említtetik. Mátyás király alatt Upro Lászlónak itt vára volt, melyet a király Upor jogtalanságai folytán lerontatott.
v. harangvirág (növ.), Lippai szerint az Aquilegia-virág neve, l. Harangláb.