Genga

(ejtsd: dzsenga), 1. Girolamo, olasz építész, szobrász és festő, szül. Urbinóban 1476., megh. u. o. 1551. Signorelli és perugino tanítványa, szülővárosában együtt dolgozott Timoteo Vitivel, azután elment Rómába, az ottani Sta Caterina da Siena templom számára megfestette Krisztus föltámadását és sokat foglalkozott az ókori építészet maradványaival. Francesco Maria herceg visszahivta Urbinóba, honnan urát elkisérte számkivetésébe Cesenába. Itt festette az Atyaistent, szüz Máriát és a négy egyházi atyát ábrázoló festményét (Milano, Brera képtár). Visszatérvén Urbinóba, a dell' Imperiale hegyen fényes hercegi palotát épített és terveket készített a pesaroi S. Giovanni templom, a monte barroccioi kolostor és a dinigagliai püspöki palota számára.

2. G. Bertalan, festő, építész és szobrász, az előbbinek fia, született Cesenában 1518., meghalt 1558.; atyjának tanítványa, utóbb Firenzébe, majd Rómába ment. Az urbinói állami építkezések felügyelője lett és befejezte a pesaroi S. Giovanni templom építését. Hiresek voltak erődítményei; Maltát is ő erősítette meg a törökök támadásai ellen.

3. G. Hannibal, della, XII. Leo pápa családi neve. L. Leo.

Gengenbach

város Offenburg badeni kerületben, 7,5 km.-nyire Offenburgtól, a Kinzig szép völgyében, vasut mellett, (1891) 2681 lak., papir- és malátagyárral és nagy fürészmalmokkal; rokokoizlésben épült szép templommal. A VII. sz.-ban benceapátság körül keletkezett; a 30 éves háboruban többször elfoglalták.

Gengenbach

Pamphilus, német költő és könyvnyomdász, szül. a XV. sz. második felében Baselben v. Gengenbachban (Baden); 1517-től 1523-ig könyvnyomdász volt Badenban, ahol 1524. meghalt. Mesterdalai, rimes krónikái a napi eseményekről szólnak, nevezetesen az akkori északolasz háborukról és a parasztfölkelésről. Több szindarabot is irt, mint Die Zehn Alter der Welt (15159; Die Gouchmatt (1516) és Der Nollhart (1517), melyek bár akkoriban a vidám farsang idején játszottak, száraz, komoly és szinpadra alkalmatlan munkák. Művei Gödeke adta ki (Hannover 1856).

Gengler

Henrik Gottfried Fülöp, német jogtörténész, szül. Bambergben 1817 jul. 25. 1851. óta u. o. a német jog tanára. Érdekesebb munkái: Quellengeschchte u. System des bayrischen Privatrechts (Erlang. 1846); Deutsche Rechtsgeschichte im Grundriss (u. o. 1849-1850); Des Schwabenspiegels Landrechtbuch (u. o. 1851); Deutsche Stadtrechte des Mittelalters (u. o. 1852); De codice saeculi XV. Erlangensi inedito, cui promtuarium juris inest (u. o. 1854); lehrbuch des deutschen privatrechts (u. o. 1854-62); Das deutsche Privatrecht, in seinen Grundzügen dargestellt (u. o. 1856); Das Hofrecht des Bischofs Burchard v. Worms (u. o. 1859); ueber Aeneas Sylvius in seiner Bedeutung für die deutsche Rechtgeschichte (u. o. 1860); Codex juris municipalis Germaniae medii aevi (u. o. 1863-67); Germanische Rechtsdenkmäler, mit Glossen (u. o. 1875); Deutsche Stadtrechtsaltertümer (u. o. 18829 stb.

Genialis

(lat.), a. m. szellemes. Geniálitás, szellemi erő.

Genie

(franc., ejtsd: zseni, a latin genius-ból) a. m. lángész. - G. a katonaságnál a. m. hadmérnöki tisztikar és hadmérnöki csapatok.

Genil

(Jenil, ejtsd: chenil), 220 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Guadalquivirnak Granada, Cordova, Sevilla spanyol tartományokban. A Sierra Nevadaban, a Picacho de Veleta (3470 m.) lejtőjén elterülő Corral de Veleta nevü hegyüstben, 2859 m. magasságban ered; a granadai medencében fölveszi a Darrot és a tiszta vizó Monachilt, azután még a mórok építette csatornák segítségével öntözi a hires Vega de Granadat, fölveszi a Dilart, elhalad Loja és Ecija mellett és palma del Rio közelében torkollik. Hajózásra nem, csupán öntözésre használható.

Genipi

(növ.), l. Cickafarka.

Genista

L. (növ.), l. Rekettye.

Genitalia

(lat.) a. m. nemzőszervek, ivarszervek.


Kezdőlap

˙