város Kaukázus orosz kormányzóságban, 155 km.-nyire Sztavropoltól, a Pdokuma balpartján, 298 m. magasban, vasut mellett, (1887) 8290 lak. bőrgyártással és téglaégetőkkel. Májusi és októberi vásárain sok selyemárut festőanyagot és száraz gyümölcsöt hoznak piacra, 1777. alapították és nagyon megerősítették. 1802-24-ig a kormányzóságnak volt fővárosa.
(görl) a földmüvelésről szóló tanköltemény; leghiresebb Vergilius Georgicá-ja. - Georgikon nevet visel továbbá a Festetich György gróftól Keszthelyen felállított gazdasági intézet, célzással a földművelésen kivül alapítójának nevére is.
Willd. (növ.), l. Georgina-virág.
györgyike (növ.), Georgin Willd., Dahlia Cav. (Georgi szenpétervári akademikusról és a svéd Dahl botanikusról nevezve), a sugaras fészkesek kórója, 4-5 fajjal Mexikóban és Közép-Amerikában. Levele átellenes, szárnyasan összetett, virágfészke nagy és hosszunyelü, nálunk közönségesen teljesedve nő. A szimpla G.-virág fészkében a szélső virágok nyelvesek, a belsők csövesek, mint p. a napraforgóé; a teljes georginán pedig a belső sárga csöves szirmok helyett másszinü, nyelvalaku virág képződött. A legrégibb neve Dahlia (l. o.), csakhogy a még régibb, Thunberg-féle Dahlia egész más növény. Rendkivül változékony, főleg a virág szine és alakja, azért a G. variabilis Willd. fajnév találó. E divatvirág fajtái száma ma már közel ezerre rug. A gumók elrothadásával megszünő számos történetes G.-alak mesterséges terményítésről és magról nevelésből származik. A G. alakjai évről-évre változnak, az idei soha sem hasonlít egészen a tavalyihoz. A G. még a legsoványabb földben is megterem, de legszebb a meleg, porhanyó, középszerü talajban, ha az sem nem nagyon nedves, sem nem nagyon száraz, sem nem nagyon sovány, sem nem nagyon kövér. Földje ne legyen ujonnan ganéjozva, se nagyon televényes mert különben a G.-nak vegetativ részei növekednek, a virágok ellenben késnek. A G. részére sovány földben gödröt kell ásni, melyet kövérebb, porhanyóbb, kerti vagy fekete réti földdel töltünk meg, s ide a gumókat 5 cm.-nyire a földbe temetjük. Ezt, valamint a melegházban v. melegágyakban nevelt fiatal G.-t május hóban kell kiültetni, midőn már fagytól félni nem lehet. Szaporíthatjuk a nyalábokba egyesült husos gyökérgumókról v. azon sarjakról, melyeket a szár tövéről (ha ott bőségben vannak), midőn körülbelül 10 cm. nagyra nőttek, leválasztunk s cserépbe v. melegágyba ültetünk. Fiatal ágát, mely még belülről nem üres, csirátlan gumóra is lehet oltani s ujabb alakokat magról is lehet nevelni. A szebb fajták megszedett magvait február végén vagy március elején ültetik melegágyba. Az ősszel kiásott gumók nem fagyos száraz, nem gőzös helye, 9-10° R. mellett kitelelnek. A G. gumóit földestől is kihuzhatjuk, azután száraz meleg helye, 30-36 cm. mély gödörben földdel és lombokkal télre eltakarjuk. Végre megjegyzendő, hogy a G. szárának legalsó része (töve) fakad ki, innen nő a hajtás, nem a gumóból, azért a G. gyökere morfologiailag nem is gumo, hanem nyalábos gyökér.
A G.-t a kertész a virága szerint különbözteti meg. Ilyen 1. az anemoneforma G., nagy sugárvirágokkal, s apró s gömbbé csoportosodó kögvirágokkal. Többnyire szabálytalan, azért most ritkábban tenyésztik; 2. a gömbös G., számos egyforma, s hátranyuló nyelves virágokkal; 3. laposszirmu G., egyforma, laposan kiterült, rendesen hátragörbülő nyelves virágokkal; 4. csöves G., csupa csöves, 5. füles G., fülalaku virágokkal. A leggyengébb fehér szintől kezdve a legsötétebb pirosfeketéig minden szinárnyéklattal változhatik. A liliput-G. virága nagyon apró és nagyon csinos. A törpe G., apró növésü, ezért cserépbe nevelni célszerü. Ujabban sokféleképen változó szimple alakokat is nevelnek. V. ö. Gerhard, Zur Geschichte, Kultur und Klassifikation der Georginen (2. kiad. Lipcse 1836); Magerstedt, Geschichte und Kultur der Georginen (Sondershausen 1843); Pomsel, Die Georgine (Drezda 1885).
Monachos, más néven Hamartolos (gör. a. m. «a vétkező», mely szó gyakran volt a barátok mellékneve), IX. sz.-beli bizanci szerzetes, aki egy krónikát irt, kezdve a világ teremtéséről 842-ig. A krónikát legteljesebben Muralt (Pétervár 1859) adta ki.
város Schluckenau csehországi kerületi kapitányságban, a szász határon, vasut mellett, (1890) 5808 lak., vasöntéssel, fa- és pamutiparral, de különösen vászonszövőkkel.
Cuv. Kövült állat. A krokodil-félékhez tartozó, kihalt nem, amely Cuvier szerint a krokodilok és gyikok jellegeit egyesíti magában. A jurakorban élt.
(gör.), a természeti tüneményeknek és jelenségeknek (a nyomás, hőfok, mágnesség stb.) észlelése, mikor azok a Föld felülete alatt fordulnak elő.
(gör.), a szilárd testek egyensulyának tana s mint ilyen egyszerüen a sztatikával azonos.
(gör.), a geologiának amaz ága, amely a Föld rétegeinek települési és általában szerkezeti viszonyaival foglalkozik. Ujabban e kifejezés helyett inkább használatos az arkitektónikai geologia.