(gör.), a Föld jövendő fejlődésével foglalkozó tudomány, vagyis ama hipotézisek összessége, melyek egyes megismert tényekből a föld jövőjére nézve vonnak következtetést.
(gör.), a Föld belsejének melegviszonyait tárgyaló tan. - Geotermikus fok. l. Föld.
l. Talajhőmérő.
(gör.) a. m. földre vagy felé fordulás, sok növekvő növényrésznek azon sajátsága, hogy a nehézség erejének hatása folytán, görbülésekben nyilatkozó különös mozgások révén, lefelé v. felfelé haladó függélyes irányt, avagy vizszinteset is követ, tehát G. a növény növekedésekor a Föld középpontja felé v. ellenkező irányba való törekvés. Ha a növekedő szerv szövetének nincs feszültsége, mint p. a gyökérnek, akkor a növekedés a nehézségerő vonzását követi (pozitiv G.), ha pedig, mint a szár szövetének, feszültsége is van, akkor a növekedés függélyesen felfelé halad (negativ G.). Ha a növekedő növénytag függőirányos helyzetéből vizszintesbe jut, a G. folytán felágaskodni törekszik.
1. István (szendrői), a magyar katonai irodalom egyik uttörője, szül. Bacskán (Zemplén vm.) 1836 jul. 25. 1853-57-ig Budapesten jogot hallgatott. 1860. Garibaldi alatt harcolt Szicilia és Nápoly felszabadításáért; előbb hadnagy lett Garibaldi tiszti testőrségében, azután főhadnagy és századparancsnok az 1-ső olasz zuávzászlóaljban. Capus vivásakor kitünt, 1862. tanár lett a cuneói tisztiiskolában. 1863. leköszönt és beutazta Braziliát. 1867. fogalmazó lett a miniszterelnökség fordító osztályában, de 1870. mint főhadnagy átlépett a m. kir. honvédséghez; 1871-72. dandársegédtiszt volt, azután tanár lett a m. királyi honvéd Ludovika-Akadémián, 1873. megbizták az akadémia tanári kara által akkor megindított Ludovika-akadémia közlönye cimü hadtudományi folyóirat szerkesztésével, ami - tekintetbe véve a katonai irók akkor gyér számát - igen nehéz feladat volt; ennek G. minden jogos reményt felülmulva felelt meg hat éven át, s eközben még nagyszabásu Hadseregszervezés cimü munkát is adott ki. 1876. százados lett, de megrongált egészsége miatt már 1884. nyugdíjba lépett. A m. kir. honvédség szervezése óta németből sok katonai tankönyvet, szabályzatot stb., több közigazgatási hatóság számára pedig spanyolból, olaszból és angolból külföldi államok törvényeit, szabályrendeleteit stb. fordította magyarra, amely fordítások egynémelyikét ki is nyomatták (p. a spanyol «Vizek»-re vonatkozó törvényt); mindezeken kivül 1867 óta 200-nál több katonai, földrajzi és hadtörténelmi értekezés, ismertetés stb. jelent meg G.-től különböző tudományos folyóiratokban. Szépirodalmi téren 1869-ben Laufer adta ki Utazás Braziliába és vissza cimü művét, amely leirási szépsége és főleg tiszta zamatos magyarságával akkor nagy feltünést keltett s a királyné tetszését is annyire megnyerte, hogy gyémántos melltüvel tüntette ki a szerzőt, aki jelenleg a francia, olasz, angol, spanyol és portugál katonai irodalmat ismerteti magyar nyelven, megragadva minden alkalmat, hogy nemzetünket és hadtörténelmét e nemzettek anyanyelvükön ismertesse meg.
2. G. Sarolta (szendrői), irónő, szül. Bacskában Zemplénmegyében 1862 dec. 27-én. Anyja halála után (1869) Budapesten tanult két évig, azután pedig otthon nevelkedett. 1882-1886. Budapesten a tanítói képezdébe járt, 1886. a brassói állami polgári leányiskolához nevezték ki; 1888. az iskola vezetője lett. 1892. a komáromi állami polg. leányiskola szervezését vette át. Ezóta ott működik, mint az iskola igazgatója. Ugy szépirodalmi mint szakirodalmi téren munkásságot fejtett ki. Nagyobb művei: A hegyek története (Elysée Reclus után ford., Budapest 1892); Brehm E. A., Az északi sarktól az egyenlítőig (ford. 1892., Paszlavszky Józseffel együtt); Cherbuliez, Művészet és természet (Budapest 1893); Számtani ismeretek a nőnevelés szolgálatában (Budapest 1893). V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
Angolországban a mitrailleuse és a revolverágyuk neve.
(bány.), olyan akna, melybe a vizemelő gép van beépítve. Az ilyen aknák rendesen nagy méretüek, oldalaik a beomlás ellen falazattal v. vassal vannak biztosítva és az egy telep lemivelésére szolgáló aknák között rendesen ezek a legmélyebbek, hogy az egész mivelésben fakadó vizek oda szivároghassanak. L. Bánya.
(állat, Cynailurus Wagl.), a ragadozók, a macskafélék családjába tartozó emlősnem, mely átmenetet képez a kutyák és macskák közt, amiért is kutyamácskának is hivják. Karmait nem hozhatja egészen vissza, feje és farka a macskafélékre emlékeztet, de a test többi része, nevezetesen a törzs és végtagok a kutyafélék sajátságait mutatja. Két faja ismeretes, u. m. az ázsiai G. (Cynailurus jubatus Schreb.), Persiában, Kelet-Indiában él. Az afrikai G. (C. guttatus Herm.). A G. rendesen kisebb kérődzőkkel, emlősökkel táplálkozik; lassan, nesztelenül csuszva közelíti meg áldozatát és hirtelen ugorva ejte el. Állatkertekben legnagyobb gondozás mellett sem él sokáig.
azon kisebb-nagyobb mérvben összetett szerkezetü készülékek, melyek az emberi munkaerő támogatása, megkimélése vagy teljes pótlása mellett annak mennyiségét minőségét és olcsóságát fokozzák. A G. rendszerint 3 részből állanak, melyeknek egyike az erőt felveszi s amelybe az izomerők, a mozgásban levő viz ereje, a gőz feszülése, a hevített vagy összenyomott lég és a gáz feszítő ereje, az elektromosság, a sulyok és rugók hatásai közvetlenül átmennek; egy másik része e fölvett erőket továbbítja és szabályozza, mig a harmadik, mely a célbavett alak- és helyváltozásokat, t. i. magát a munkát teljesíti.
Nem lehet megállapítani, mikor találták fel az első gépet, mert már a legrégibb történeti népeknek is voltak, noha nagyon kezdetleges gépeik. Kétségkivül a legrégibb G.-hez tartoznak a tüzet élesztő, a térségek megöntözésére használt G., mint ezt a khinaiak merítőkerekei és gépei mutatják; továbbá a fonatok előállításához szükséges G. A mérleg ábrázolatát már a legrégibb egyiptomi emlékeken is feltalálhatjuk. Mindamellett a G. fejlődése a Watt-féle gőzgép feltalálásáig (1765-84) rendkivül lassan ment. Krisztus születése idejében csavarokon, hengerkerekeken, emelő csigákon, csigasoron, vizi csavarokon, szélkazánnal ellátott szivattyukon, ék-, emeltyü- és csavarsajtókon, bőrfujtatókon, alulcsapó kerekekkel ellátott vizi malmokon, bizonyos fuvóhenger-féléken és néhány kezdetleges hadi gépen kivül alig tudtak egyebet előállítani; a XVI. sz.-ban mint hajtóerőt már a robbanó gázt kezdik használni és feltalálják az órát; a XV. sz.-ban a nyomdasajtót, a XVIII. sz.-ban a fonó-G.-et és a szövőszéket találják fel. Nagyszerü fejlődésnek a gépészet csak a gőz-G.-ek feltalálásával indul s ezeknek fokozatosan felhasználásán alapszik a modern közlekedési eszközök egész gyorsasága (vasutak, gőzhajók), A G.-nek művelőségük életére való jelentősége roppant nagy; ember- és állaterőt takarítanak meg, a munka mennyiségét, minőségét, olcsóságát nagyobbítják és a művelt ember egész háztartását megjavítják velük. A Heathcrat-féle Bobinet-gépen előállított sima angol tüllt most 50-szer olcsóbban adhatják el, mint száz évvel ezelőtt. A 876 000 kg. sulyu Sándor-oszlopnak Pétervárott felállítása alkalmával mér 681 munkásra, 1950 katonára, 62 csavarral, 186 csigasorra volt szükség, amig azokat az 1,900.000 kg sulyos vasbádog gerendákat, melyekből Stephenson Róbertnek a Menai-szoroson át vert hidját készítették el, csak három hidraulikus sajtó segélyével vonták fel; e sajtókat pedig egyetlen gőzgép mozgatta.
a gép egyes alkotó részét képezik, u. m. csavar, ék, szegecs, kerék, csapágy stb.