az a szó azelőtt csak emelő csigát, járgányt jelentett (az ugyanilyen jelentésü német Göpel szóból), azután általában gépet értettek alatta s végre belőle rövidítették a gép szót.
az, aki gépeket készít vagy a működő gépeket igazítja.
olyan ipariskola, mely gépészek és fém-vasmunkások, illetőleg művezetők és önálló iparosok képesítésével foglalkozik. Hazánkban ez idő szerint csak egy ily speciális jellegü G. van: a kassai gépészeti középipariskola. Ezenkivül van ilyen külön szakosztálya a budapesti állami ipariskolának is. Szervezés alatt van jelenleg egy állami gépipari és vaskohászati szakiskola Diósgyőrött és egy állami gépészeti és tengeri hajógépész-szakiskola Fiuméban, melyek azonban csak 1895. és 1896. fognak megnyilni.
a gépnek szerkezete, alkotása, a géprészeinek egymás közti viszonya, összefüggése, a szinpadon mindazon készülékek, melyek által a szini változatok eszközöltetnek és melyek fölött egy gépezetmester viszi a felügyeletet.
azon épület, melyben valamely gyárnak az egész telepét mozgató hajtógép van elhelyezve. A gépház a többi mühelytől gondosan el van különítve, hogy oda por vagy egyéb piszok be nem juthasson, és tisztaságára nagy gondot fordítanak.
(állat), a férgek körének egyik osztálya, hengeres, mindkét végén kerekített, meglehetősen megnyult testtel, amely azonban nem áll szelvényekből. Idegrendszerök agyból, garat-gyürüből és tagolatlan hasduc-láncból áll; párosszelvényszervük és jól fejlett véredényrendszerük van. Váltivaruak. Valamennyien tengeriek és két rendre osztatnak: Gepnyrea chaetiiera v. sörtés csillagférgek és Gephyrea achaeta v. meztelen csillagférgek, melyek közül az elsők a gyürüsférgeknek közeli rokonai. Eddig mintegy 100 fajuk ismeretes 15 nemből s valamennyi tengeri. Legközönségesebb faj a Sipunculusundus L., mely az európai tengerek valamennyiében tenyészik. L. még Férgek.
germán eredetü néptörzs, mely a népvándorlás kezdetén az alsó-Visztula mellékéről a Kárpátokon át hazánk ÉNy-i felvidékére költözött. Saját rokonaik a gótok, legyőzték őket, de azután Attila velük együtt a gótokat is meghódolásra kényszerítette. A G. Attilát Galliába is követték, ahol cataulunumi csatában részt vettek. Attila halála után Ardarik királyuk felszabadította őket a hunnok igája alól és erre a Tiszán tuli részben és Erdélyben, más szóval a régi Dáciában alapítottak magunknak uj hazát, melyet Gepidiának neveztek. Egyideig itt veszteg maradtak, évi dijat huztak a keletrómai császároktól és ezek meg is segítették más barbárokkal szemben. Miután Teodorik a keleti-gótokkal pannoniából Itáliába távozott, a G. azok helyébe kivánkoztak jutni. az uj bizánci császár azonban, Justinianus (527-65) a longobardokban alkalmas eszközt talált a G. megzabolozására. Ezek királyát, Alduit 528. táján Torisind (v. Torisin) G. király ellen izgatja, de a döntő csata előestéjén a két sereg vak félelemből elfut, a királyok pedig 2 évre fegyverszünetet kötnek. Néhány évvel később Alboin longobard király Kunimund G. király leányát, Rozamundát elrabolta, de az ebből támadt háboru után kénytelen volt a hercegnőt visszaadni atyjának. E miatt bosszusan Baján avar khánnal szövetkezett és ekkor a G. 566. tökéletes vereséget szenvedtek. Kunimund is elesett és Abloin koponyájából ivó-serleget csináltatott magának, Rozamundát pedig nőül vett (L. Alboin. Pallas lexikon I. 313). A győzők ezután osztozkodtak: Gepidiát (Erdélyt) Baján kapta, Alboin pedig a dunántuli részeket. A G. maradványai az avarok igája alatt nemsokára teljesen elvesztek.
l. Gazdasági gépvizsgáló állomás.
v. gépész, a hajtógépek kezelésével megbizott szakember. Nagyobb gyárakban, malmokban és hajókon igen képzett és tanult gépmesterek vannak s elsőrendü hivatali állást foglalnak el. A nyomdában a G. veszi át a szerző által nyomhatónak jelzett szedésiveket, és az ő feladata azokat igy előkészíteni, hogy nyomásuk tiszta, egyenletes legyen.
valamely ipari műnek géppel való előállítása. A G. a házi munkától egyenletessége által különbözik s különösen tömeggyártásra alkalmas.