Károly Miklós, orosz születésü német iró és publicista, szül. Kalugában 1837 május 9. Tanult a rigai gimnáziumban, majd a dorpáti egyetemen, beutazta Német- és Oroszországot s Drezdában telepedett le, hol a Pantheon c. szépirodalmi folyóiratot adta ki. Munkái: Die Attentetsperiode in Russland (Heilbronn 1881); Russische Sektierer (u. o. 1883); Dichtungen (Lipcse 1869); Religiöse Dichtungen (Heilbronn 1881) s Nikolaj Karlovics álnév alatt: Die Entwickelung des Nihilismus (Berlin 1880).
1. Ernő Lajos, német zenetörténetiró, szül. Sondershausenban 1746 szept. 29., meghalt u. o. 1819 jun. 30. Korán kezdett jegyzeteket gyüjtögetni, hogy életrajzi folytatását adja a Walter János Gottfried-féle (első német) zenei lexikonnak: kevés eszközzel, nagy fáradsággal dolgozta ki alapos, főleg bibliográfia tekintetében ma is becses művét: Historisch-biographisches Lexikon der Tonkünstler (1790-91, 2 köt.); majd az emezt kiegészítőt, még értékesebbet: Neues historischbiographisches Lexikon der Tonkünstler (1812-1814, 4 köt.).
2. G. János Gottfried Henrik, német mérnök, szül. Hofban (Bajorország) 1832 nov. 18. Több németországi gépgyár hidépítészeti osztályának volt igazgatója; jelenleg egy nürnbergi gépgyár-részvénytársaságnál felügyeleti tanácsos és technikai tanácsadó. Nevezetes G. arról, hogy a Wöhler-féle kisérleteknek és a mozgásban levő teher dinamikai hatásának tekintetbe vételével a hidak kiszámítására nézve szabályokat állított fel, amelyek szerint Bajorországban és Hessenben 1873 óta a vasuti hidakhoz és uti hidakhoz való vasszerkezeteket számítják ki. 1866-ban uj tartórendszerre kapott szabadalmat, melyet először 1867-ben, a Regnitzen (Bamberg mellett) és a Majnán át (Hassfurt mellet) épített hidakon alkalmaztak. E rendszert azóta számos amerikai és angol hid építésénél is használják. Több, a hidépítészetre vonatkozó dolgozatot irt.
3. G. Károly Frigyes Vilmos, német jogász, szül. Ebele schwarzburg-sonderhauseni városban 1823 ápr. 11., megh. 1891 dec. 23. Tanulmányait Sonderhausenben, Lipcsében és Heidelbergában végezvén, 21 éves korában Jenában habilitáltatta magát; 1847. Erlangenben, 1851. mint Wächter utóda Tübingában tanár; 1862. Jenában jogtanár és legfőbb itélőszéki tanácsos; 1863. Lipcsébe hivták; 1871. kultuszminiszter s ily minőségben a szász közoktatási ügynek nagyszabásu reformátora. Tagja volt a württenbergi képviselőháznak is s mint württembergi kormánybiztos részt vett a német kereskedelmi törvény létrehozatalában. Főművei: System des deutschen Privatrechts (1848-49, 11. kiadás 1873); Das wissenschaftiliche Princip des germ. deutschen Privatrechts; Zur Charakteristik der deutschen Rechtswissenschaft (1851); Ueber öffentliche Rechte (1852); Grundzüge eines Systems des deutschen Staatrechts (1865 és 1869). Iheringgel alapítója volt a Jahrbücher für die Dogmatik des heitugen römischen u. deutschen Privatrechts cimü vállalatnak. Kisebb munkái gesammelte juristische Abhandlungen cim alatt jelentek meg 1872.
I. Henrik német király legidősebb leánya, szül. 913., megh. 968 v. 969 máj. 5.; 15 éves korában neje lett Giselbert lotharingiai hercegnek, ennek elhunyta után pedig IV. Lajos francia királyhoz ment nőül. Erélyes, uralomra termett nő volt, ki gyámoltalan férjét rakoncátlan nagyjaival szemben derekasan megvédelmezte. 954. második férje is elhalt és akkor egy ideig kiskoru fia helyett G. uralkodott.
(később II. Sylvester pápa), született Auvergneben, megh. Rómában 1003 máj. 12. Sevillában és Cordovában az araboknál tanult és később több hidraulikus gépet talált fel. G. III. Ottó császár tanítója volt; l. Sylvester.
Márton, apát, német zenebuvár, szül. a württembergi Horbban (a Neckar mentén) 1720 aug. 11., megh. St.-Blasienben 1793 máj. 13. Az itteni bencéskolostorban 1736. lépett; hercegapáttá lett 1764. Főműve a Scriptores ecclesiastici de musica sacra potissimum (1784) cimü 3-kötetes, nagy feltünést keltett, gazdag gyüjtemény, mely auxerre-i Guido, clairvaux-i (szent) Bernát, kölni Franco, De Muris János, fuldai Ádám stb. emlékezetreméltó zenei értékezéseit hü másolatban közli.
l. Hid.
(ejtsd: zserber dö montröj), francia trouvere, az 1220 táján szerzett Roman de la Violette (Michel F. kiadása, Páris 1834) költője. E műben el van mondva, mint teszik Euriantus hüségét fogadás tárgyává és mint állja meg Euriantus győzedelmesen e próbát. Ezt a történetet többen feldolgozták; alapjául szolgál Shakespeare Cymbeline-jének és Weber szövegkönyve Euryanthe-jének is.
(Gerbovetz), kisközség Krassó-Szörény vmegye bizovicsi j.-ban, (1891) 1741 oláh lak.
(Gerbstedt), város Merseburg porosz kerületben, 15 km.-nyire Eislebentől, (1890) 4098 lak., rézércbányával. Közelében 1115 febr. 11. ijf. Groitzschi Wiprecht legyőzte és megölte V. Henrik császár kapitányát, Hoyer von Mansfeldet.
(Kis-), község Ugocsa vmegye tiszántuli j.-ban, (1891) 1572 oláh lak.