(Gérce-Taskánd), kisközség Vas vármegye sárvári j.-ban, (1891) 1867 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
az ugyanily nevü járás székhelye Königsberg porosz kerületben, 66 km.-nyire Königsbergtől, az Omet és vasut közelében, (1890) 2858 lak., bőrcserzőkkel.
a skandináv mitologia egy nőalakja, Gymir óriásnak és Aurbodhának kivóló szépségü leánya. Freyr (l. o.) kedvese.
a fa usztatásánál szükségelt azon vizépítmény, melynek az a hivatása, hogy a vizet keresztül eressze, de a rajta uszó fát feltartóztassa, v. pedig uszásának irányát megváltoztassa. A G.-k ugy nagyságuk, mint szerkezetök és berendezésök tekintetében is igen változatos építmények mert mindig a helyi viszonyokhoz és igényekhez kell alkalmaztatniok.
[ÁBRA] 1. ábra.
Minden, még a legegyszerübb G. is, három főrészből áll, u. m. a G.-lábakból (l. 1. ábra a), az orsópadokból b és a G.-fogakból c, melyekhez a tökéletesebb szerkezeteknél még a G. mentén elterülő alapzat d csatlakozik, a G.-lábak között látható padolattal együtt. G.-lábak v. gyámoszlopok, épp ugy, mint a hidaknál, az egész építmény támaszkodó pontjait képezik és v. fából, v. pedig kőfalazatból, sőt vasból is szerkesztetnek és 8-12 méternyi távolságban állítatnak fel. Minthogy a G.-re gyakorolt viznyomást és a lökéseket ezeknek kell kiállniok, elegendő szilárdsággal kell azokat építeni, hogy ugy a viz csendes nyomásának, mint a mozgásban levő viz, jég és az uszó fa lökő erejének biztosan ellenállhassanak. A G. fontossága és célja szerint, továbbá a viz mélysége, a talaj minősége stb. szerint, ezen célra jármokat, gulákat, kőszekrényeket és kőből falazott gyámoszlopokat szokás használni. Az 1. ábra p. jármos szerkezetü, a 2. ábra pedig gulalalaku gereblábakat (bakokat) mutat, milyeneket főképpen az erdélyi vizeken szoktak használni. Ezeket ugyanis befejezett usztatás után a G. többi, vizből kiálló alkotórészeivel együtt szétszedik és a jövő tavaszig félre teszik. Az orsópadok (b b az ábrák-ban) négyélüre megbárdolt vastag gerendák, melyeknek rendeltetése, hogy a G.-fogak hozzájok támaszkodjanak. Mint hogy a G.-fogakra gyakorolt nyomás tehát reájok nehezedik, elegendő szilárdsággal kell birniok, hogy meg ne hajoljanak vagy el ne törjenek. Az orsópadok egy, két, sőt három sorban is alkalmaztatnak. A G.-fogak v. geregorsók 3-8 méter hosszu és 10-15 cm. vastag, lehántott, többnyire fenyőrudak, melyek vastagabb, lehántott, többnyire fenyőrudak, melyek vastagabb, meghegyezett végökkel a vizbe bocsáttatnak s ezzel az alapzat széléhez támaszkodnak és egymástól 15-25 cm.-nyire feküsznek, s igy tehát valóságos rácsot képeznek. A G.-fogakat bejezett usztatás után a legtöbb G.-ben ki szokták huzni s félszerekbe helyezni.
[ÁBRA] 2. ábra.
A G.-k általános elrendezése többféle körülménytől függ, nevezetesen attól, vajjon a gerebnek elterelőnek v. pedig felfogónak kell-e lenni? Elterelő G.-nek neveztetik minden gereb, melynek feladata az uszó fát valamely ponttól távol tartani, vagy pedig uszásának más irányt adni. Hazánk királyhágóntuli részében a főgerebek majd kivétel nélkül elterelő G.-ek. A 3. ábra az ó-kemencei (Ungvár melletti), az Ung folyón épített elterelő G. vázlatát mutatja, melyen a az előgerebet, t. i. azon gyenge szerkezetü G.-et jelenti, melynek célja az uszófát a b zsilipektől távol tartani; c a főelterelő G., melynek alsó végén az usztató csatorna i kezdődik. Ezen csatornán uszik a fa - illetve járnak a tutajok is - az egy óra járásnyira fekvő ungvári rakodópartra és közvetlen a felső végén egy homokfogó csatornával g és egy rácsos csatornával h van ellátva s ezenkivül itt még k-nál egymáson vizszintesen fekvő gerendákkal is teljesen elzárható. A Gereb fölött látható még az árapasztó árok d, mely kezdőpontját zsilippel zs és ezelőtt még elterelő gerebbel is fel van szerelve. Az ó-kemencei gereb felépítése 1,5, a 9 km. hosszu csatorna pedig 1,2 millió koronába került. Felfogó G. az, mely az uszó fát utjában szándékosan feltartóztatja s maga előtt meggyüjti. Ilyen G.-ek iránya lehet egyenes és a folyó sodrára merőleges (l. Főárapasztó árok cimszónál s szt. illonai gereb rajzát); vagy pedig egyenes, de a folyó sodrára ferdén fekvő, vagy pedig kétszer-háromszor törött vonalból álló, v. pedig sokszor törött vonal is lehet, mely összesen zsákot alkot. A felfogó G.-ek előtti mederrészt G.-udvarnak nevezik. Ennek oly nagynak kell lenni, hogy bizonyos mennyiségü fát hosszabb időn keresztül és anélkül, hogy annak a viz általi elvitelétől félnünk kellene, képes legyen felvenni.
ősrégi magyar család, melynek több tagja magas egyházi és világi méltóságokat viselt. A történelemben elsőnek G. Imre szerepel, kinek II. András király 1222-ben Vizaknán egy házat ajándékozott. Ezt a család kihaltával a Hallerek birták, s ma a Homoród-Szentpáli család tulajdona. - G. Orbán, Imre fia, 1248 körül erdélyi vajda volt. - G. Jánosnak feleségétől, Szilágyi Zsófiától, Hunyadi János felesége, Erzsébet nővérétől három fia maradt: László, Péter és Mátyás. - G. László, budai prépost, alkancellár, apostoli protonotárius, erdélyi püspök és kalocsai érsek, János fia. Ifju korában Olaszországban tanult s az ő tanácsára hivta Mátyás király Magyarországba az első könyvnyomtatót, Hess Andrást, ki 1473. a magyarok krónikáját is kinyomta. 1479., már mint püspök, 200 vasas lovas küldött Báthorynak a kenyérmezei harcra, melynek végén személyesen megjelent a csatatéren s összekereste és eltemettette az elesett harcosait. 1484. pápai követté neveztetett. Mátyás király halála után ő is részt vett a 1490-iki országgyülésen s itt Ulászló pártjára állott. Tántoríthatatlan hive maradt a királynak, ki 1502. kalocsai érsekké nevezte ki őt. G. valószinüleg 1505. halt meg. -G. Péter (vingardi), az előbbinek testvére, Mátyás király egyik hadvezére, kit 1479-ben Stiria pusztítására küldött s ki 1485-ben Bécs ostrománál és bevételénél, 1487. pedig Németujhely megvivásánál is nagy szerepet játszott. Mátyás halála után Ulászló pártjára állott s koronázásán is jelen volt 1490. 1494-ben Ujlakit Lőrinc ellen ő volt a király egyik hadvezére; két év mulva országbiróvá neveztetett s mint ilyen, ő erősítette meg pecsétjével azt a királyi levelet, mellyel Ulászló Bakócz Tamás kir. kancellárnak heves vármegyében egy várat ajándékozott. 1499-ben Zápolya István helyébe nádorrá lett s ennek gyermeke fölött a gyámságott vitte. Megh. 1504. s Valpó várában temették el, melyet Mátyás király ajándékozott neki. Özvegye, Kanisay Dorottya, később Perényi Imréhez ment nőül. - G. Mátyás, az előbbi öccse, 1486 körül horvát bán; Péterrel ő is részt vett Németujhely megvételében. A bánságra egyéb érdemein kivül különösen az a hőstette nyitott neki utat, hogy Jajca alatt Mátyás szeme láttára legyőzött párviadalban egy Musztafa nevü hetvenkedő bajnokot s fejét a király lábai elé vetette. Később ismét 7000 törököt vert meg Dubicánál, kik Horvátországot és Karintiát pusztították és sok zsákmányt és keresztény foglyot vett el tőlük. Ulászló koronázásán testvéreivel együtt jelen volt s megh. 1493.
József (Geiger), filologus, szül. Szabadkán 1861 máj. 3. 1882. tett tanárvizsgálatot, 1883. pedig bölcsészeti szigorlatot. Nyilvános működését a budapesti gyakorló főgimnáziumban kezdette meg, majd állami költségen Berlinben, Münchenben és Párisban az ó-kori művészeteket tanulmányozta, 1885 óta pedig a losonci állami gimn. tanára. Főműve: Herodotos történeti művének (irodalmunkban első teljes) fordítása, melyet terjedelmes bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva az akadémia adott ki tőle 3 kötetben. Egyéb könyvei: Herodotos vallási és etikai elvei (Bpest 1883); Arisztotelés poetikája (u. o. 1891), Olcsó könyvt.; Görög vallás és művészet (tankönyv a görögpótló tanfolyam részére, Bpest 1891); Olympos (Bpest 1893). V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
l. Fésülés.
a len és kender fésülésére használt gép, l. Fésülés.
(növ., Diószegiéknél gerben, Hydnum L.), a taplók génusza. Himeniumát hegyes tüskék alkotják, azért a gomba alsó részén olyan mint egy gereben. Kalapja a középpontból vagy oldalról lábas, de lábatlan is, sőt el is ágazik. Különböző alaku, meglehetős nagy, husos, para- v. bőrnemü gomba I. az ábrát), a földön v. rothadó fán nő. Mintegy 100 európai fajának némelyike ehető, de egy sem mérges. A H. imbricatum L. fenyvesekben gyakori, ehető és jóizü (Szarvasnyelv. l. a Gombák képén). Ehető a H. repandum L., a H. erinaceum Bull (süngomba), H. coralloides Scop., meg a H. diversidens Fr. faj is.
[ÁBRA] Gerebengomba, h a termőrétege v. himeniuma
vagy parapetfal, melyet az ablakok alatt 0,80-1,10 m. magasságban, 0,32-0,48 m. vastagságban falaznak.