Alfréd báró, német történetiró, szül. Loschwitzban (Drezda mellett) 183. jul. 1., megh. Tübingában 1887 márc. 2. A lipcsei és bonni egyetemeken történelmet és nyelvészetet tanult s 1863. a kieli egyetemen a történelem rendkivüli tanára, 1866. rendes tanár lett. 1873. a königsbergi, 1876. a jenai és 1877. a tübingai egyetemre ment át. Nagyobb munkái: Beiträge zur Geschichte des alten Orients (Lipcse 1858); Neue Beiträge zur Geschichte des alten Orients (1. köt.: Die Assyriologie, Lipcse 1876); Hátramaradt iratai közül Nöldeke adta ki: Geschichte Irans und seiner Nachbarländer von Alexander d. Gr. bis zum Untergang der Arsaciden (Tübinga 1887) cimü könyvét. Kisebb iratait Rühl adta ki: Kleine Schriften (Lipcse 1889-94, 1-5. kötet).
János Keresztély Fridrik, német pedagogus, szül. Quedlinburgban 1759 aug. 9., megh. Schnepfenthalban 1839 máj. 21. A gimnáziumot szülőföldjén végezte; 1779. Halléba ment, ahol a hittudományt tanulmányozta. Az ő Gymnastik für die Jugend (Schnepfenthal 1793, 2. kiad. 1804) c. munkája a testi nevelés klasszikus segédeszköze s minden később megjelent hasonló mű alapja lett. Előbb ezt a tárgyat csak nevelői szempontból tekintette, e szemponthoz 1814-16-ban egy másik, a hazafiui szempont járult, mikor megirta Turnbuch-ját (Frankfurt 1817). A testi nevelésre vonatkozó tanulmányai vezették őt a következő műve kidolgozására: Spiele zur Uebung und Erholung des Körpers und Geistes für die Jugend (Schnepfenthalt-jához jelent meg tőle lehrbuch der Schwimmkunst (Weimar 1798, 2. kiad. 1832), mig aztán egy sokat használt könyve: Mechanische Nebenbeschäftigungen für Jünglinge und Männer (Altenburg 1801, 2. kiad. Lipcse 1816) fejezte be. 1800-19-ig egy folyóiratot adott ki, Bibliothek für Pädagogik, Schulwesen unddie gesammte pädag. Litaratur Deutschlands cimmel. Ezután visszatért régi tárgyához, a földrajz tanulmányozásához s Gaspari, Hassel s mások társaságában egy nagyobb földrajzi mű kiadásába fogott, melybe a délamerikai államok földiratát irta. De már előbb maga is irt egy Lehrbuch der geographie c. művet (2 köt., Lipcse 1810). 1820. Gothában ismét kiadott egy földrajzi könyvet: Deutsches Land cimmel. 1836. megülte munkássága 50-ik évfordulóját.
(lat.), rövidítve gtt., orvosi rendeléseken a. m. cepp. - Guttoe az építészetben, l. Cseppek.
(lat.), szószerint a. m. a csepp kivájja a követ; Ovidius Ponntusi leveleiből: «lassu viz partot mos».
a guttaperka (l.o.) más kiejtési módja. (guttapercha, gutta taban, gummi gettania), közel rokon a gummi elasztikummal v. kaucsukkal, leginkább a malaji erődésekben és a keleti archipelaguson tenyésző isonandraguttából (ábráját l. az Iparnövények képmellékleten) nyerik olyképen, mint a gummi elasztikumot (l.o.). A legjobb minőségü G. világosszürke, sárgás vagy vöröses árnyalattal (padang), a kevésbé jó minőségüek sötétvörösek és bennük farészek találhatók (riouw). Tiszta G. ugy nyerhető, hogy a nyers G.-t feloldják kloroformba, szénkénegbe vagy benzolba és a nyert barna folyadékot leszürik és azután lapos edényben párologni hagyják. Visszamarad a tiszta G.-réteg. A tiszta G. vékony lapokban áttetsző, ize nincs, zsiros tapintatu és melegítve bőrszagu. Rendes hőmérsékletnél szivós mint a bőr, 45 °C-nál tésztás és gyurható, 55-60 °C-nál plasztikus; sürüsége 0,96-0,99. Az elektromosságot és a meleget rosszul vezeti, dörzsölve negativ elektromos lesz. Levegőn állva fölszine oxidálódik, vizben azonban igen tartós. A G.-ban van 79,70 r. gutta, 15,10 r. puha gyánta, 2,18 r. növényi rost, 2,50 r. nedvesség és 0,52 r. hamu. A gutta vegyjele Payen szerint C4H7 és Miller szerint C20H30. A G.-t használat előtt jól megtisztítják. E célból a nyers G.-t apró darabokra szétvágják, ezután langyos melegnél gyurják és 24 órán át viz alatt állani hagyják, ekkor az idegen részek a vizben leülepednek. A viz szinén uszó G.-t forró vizzel keverik, a mastikatorban meggyurják és azután hengerek között lapokká v. korongokká nyujtják. A G. legfontosabb ipari alkalmazása a galvanoplasztikában (l.o.) van, ahol azt a formák készítésére használják. Ujabb időben az elektromos vezetékeket is beszokták G.-val vonni, e célra szerkesztett sajtó segítségével. A G. ipari fontosságára csak Montgomery figyelmeztette 1843. a londoni iparegyesületet. A 40-es évek végén már fontos kereskedelmi cikk volt. Jelenben évenkint mintegy 40000 q. G. jut a britt G.-társaság révén a kereskedelembe. A balata hasonló a G.-hoz, Guianában nyerik a bully Aree, Sapota Mülleri Bleck nedvéből. Elasztikusabb és nehezebb (1,044) mint a G.
l. Acne rosacea s. rosea.
(lat.) a. m.a cseppenkint.
1. Emil, lovag, csász. és kir. őrnagy, a táborkar helyettes főnöke, szül. 1841. 1859 óta a közös hadsereg tagja, résztvett az 1866. hadjáratban. 1883 óta a vasuti szakosztály másodfőnöke, 1884 óta főnöke volt. 1894 jun. Beck táborkari főnök helyettesévé nevezték ki. Több alapos munkát is irt, mint: Das Tarin-Kommunikations- u. Verpflegswesen (1871).
2. G., l. Gutenberg.
(növ.), l. Garcinia.
(növ.), l. Gyántatermők.