a halaknak a kövek közül való kiüzésére használt rud, amelynek egyik végére talpszerü bőrdarabok vannak rászegezve.
Budán a Rózsadombon egy török mecsetnek a neve. E mecsethez az a monda füződik, hogy a mohammedán prófétának egyik bajnoka, Gül-baba itt halt volna meg hősi halállal és mert a porai itt nyugszanak, el is nevezték G. mecsetjének. A török hagyományok e mondának ellent mondanak. Ők is ösmernek egy olyan mohammedán szentet, aki a padisah kiséretében, a szentek közé került és Budinban (Buda) meg is halt. Csakhogy e hős neve nem Gül, hanem Kelbaba. A kel szó kopasz, tarhajut jelent és ennek azért nevezték el, mert nem volt egy hajaszála sem. Valószinü, hogy a kel szó népetimologiai hatás folytán vált Gül-lé, amit az a körülmény is elősegített, hogy a Rózsadombra került a mecset, vagyis a gül dombjára.
természettudományi neveknél Güldenstädt Antal János (l.o.) nevének rövidítése.
Antal János, német természetbuvár és utazó, szül. Rigában 1745 máj. 10. (ápr. 29.), megh. Pétervárott 1781 márc. (12) 23. Berlinben orvostant és természettudományokat tanult s 1768-73. a pétervári akadémia megbizásából átkutatta a Kaukázust, 1780. a pétervári gazdasági egyesület elnöke lett. G.-nak a Kaukázusban tett utazása leirását a Pallas adta ki: J. A: G.-s Reisen durch Russland u. zum kaukasischen Gebirge, mit einer Lebensbeschreibung des Vervassers (2 kötet, Pétervár 1878-1791), majd Klaproth Gyula: J.A.G.-s Reisen nach Georgien und Imerethi (Berlin 1815) és G.-Beschreibung der kaukasischen Länder (u.o. 1834) c. művekben. Természettudományi felfedezéseit G. a pétervári akadémia kiadványaiban adta közre.
l. Kilikia.
(török, a. m. rózsaház, rózsalak). Egy kioszk neve, mely a konstantinápolyi Jeni-szeráj kertjében van. E kioszkot az a szultáni rendelet tette nevezetesé, melyet 1839 nov. 3. hátti-serif vagyis gül-hánei hátti-serif néven tettek közzé és amelyben a keresztény vallás szabadságáról van szó.
burgonyaarató, l. Burgonya.
v. népiesen gül-já (török) a. m. rózsaolaj. hosszukás, keskeny palackokban árulják a sztambuli bazárokban; a leghiresebbjét Kazanlik nevü bolgár helységben és környékén levő rózsákból készítik.
Frigyes Vilmos, német gyermekdalköltő, szül. 1812 ápr. 1., megh. Münchenben 1879 dec. 24. Az altdorfi tanítóképezdében végezte tanulmányait, több helyen volt tanító, mig 1844. maga alapított Münchenben egy leányintézetet. Kedélyes gyermekdalai, melyekhez rendesen Taubert W. irta a zenét, széles körben elterjedt. Művei: Kinderheimat in Liedern und Bildern (1-ső rész Stuttgart 1836, 6. kiad. 1891; 2-ik rész Stuttgart 1859, 6. kiad. 1891; 3-ik rész Gütersloh 1890, népies kiadás; mind a 3 rész együtt u. o. 1875); Weihnachtsbilder (Berlin 1840); Neue Bilder für Kinder von Tony Muttenthaler, mit Liedern von G. (München 1848); Perlen aus dem Schatze deutscher Lyrik (u.o. 1851); leuchtstern auf der Lebensfahrt. Ein Spruchbrevier für jeden Tag des jahres (Lipcse 1881); Rätselstübcehn (Glogau 1882). Ezenkivül Lobmeyer Deutsche Jugend c. folyóiratának munkatársa volt. V. ö. Gärtner Fr., F. G. (München 1890).
Ágob, egy konstantinápolyi hires örmény-török szinésznek a neve. Abdul-Aziz szultán idejében ő volt a legkiválóbb drámai szinésze a török fővárosnak és neve sok török drámával van szoros kapcsolatban.