(növ.), anyahimesek, Linné rendszerének XX. serege; rendjei: 1. egyhimes, 2. kéthimes, 3. hathimes (farkasalma). - Gyrandrus a. m.a anyahimes, olyan virág, amelynek himfeje a bibeszálhoz nő.
Humb., Bonpl. et Knuth (növ.), pázsitkóró, a náddal közelről rokon, öt faja D.-amerikában, egy meg Uj-Zélandon terem. A G. argenteum Nees (Pampasfü, szelyemnád) 2-3 m. magas, levele 2-2,5 m. hosszu, merev, élesélü; virágboga nagy ezüstfényü. D.-amerikából mint kerti diszpázsit terjedt el, de száraz bokrétába (Makartcsokor) is szivesen kötik.
v. Androstylium (növ.), a. m.a bibeoszlop, a kosborfélék (l.o.) meg a farkasalma virágában az a husos testecske, mely a himfej meg a bibeszál összenövéséből keletkezik.
álneve Martel de Janville francia irónőnek (l.o.).
Storr (állat), l. Keselyüfélék.
Ill. (állat), a ragadozó madarak Gypogeranidae családjának egyetlen faja; világoshamuszinü háta barnásan futtatott; halántéka, nyakának oldalai és hasa szennyesszürkéssárgák; fejének nyakszirttájáról barna v. fekete tollpamat lóg le s a tollak fehéren szegettek; evező tollai, combja feketék; felső farkfedő tollai fehérek; kormánytollai szürkésbarnák; csőre rövid, erősen horgas, sötétszaruszinü, de csúcsa fekete; viaszhártyája a csőr felét eltakarja, sötétsárga; csüdje hosszu, csupasz, narancssárga; farka hosszu. Hazája Afrika, de az északi részeken nem tenyészik.
l. Gipsz.
Sav. (állat), a keselyüfélék egyik neme, mely hazánkban is található, l. Keselyüfélék.
L., (növ.), l. Fátyolvirág.
(ang., ejtsd: dsipszi) a. m. cigány.