Ez a betü a magyarban lágy inyhangot jelöl, mely a d foghanghoz épp ugy viszonylik, mint a megfelelő kemény inyhang, a ty, a t foghanghoz (l. Hangok) E hangot régi nyelv emlékeink korában egyszerüen g-vel is jelölték, p. a Halotti beszédben gimils a. m.a gyimilcs vagyis gyümölcs. Ezt a jelet a velencei hittérítőktől kaptuk, mert a velencei nyelvjárás a ge gi szótagokat ma is igy ejti ki: Gye Gyi,. p. angyelo (angelo), angyal, Gyorgyo (Giorgio) György (mig az olasz köznyelv igy ejti: Dse, dsi). A palóc nyelvjárások a d helyett is gy-t ejtenek az i hang előtt: aggyig e. h. addig, másogyik, verekegyik stb. Viszont némely szók régente gyi-vel kezdődtek s a mai köznyelvben di-vel ejtjük: gyió, gyisznó, ma dió, disznó. Sok gy eredetibb j-ből lett, p. a gyarló e h. jarló, gyürü e. h. jörö, gyün e. h. jün, jön, gyere e. h. jere. A hosszu vagy kettős gy hang igy irandó: ggy, p. meggy, poggyász (tehát nem podgyász).
János, szerb politikus, született Zágrábban 1845.; 1863 óta Szerbiában; előbb főgimnáziumi tanár volt s a radikális párt egyik harcosa; az 1883-iki zajcsári lázadásban része volt ugyan, de sikerült magát tisztáznia s mig barátai vagy elmenekültek, vagy halállal és várfogsággal lakoltak, ő otthon maradt s hirdette tovább is a radikális párt eszméit; 1887-ben közoktatásügyi államtitkár lett, de Krisztics Miklós eltávolította; Milán leköszönése után belügyi államtitkár, 1890. pedig Gruics Száva kabinetjében belügyminiszter lett s ez állását megtartotta akkor is, midőn 1891 elején a radikális Pasics Miklós jutott a kormány élére. 1892. leköszönt és jelenleg nem játszik politikai szerepet.
olyan ige, mely a cselekvésnek gyakori ismétlését, vagy folytonosságát, vagy pedig elaprózását fejezi ki, p. fogdoz, hallgat, faragcsál stb. Ilyenféle igék különböző nyelvekben vannak, p. a latinban is (dicit: mond, dictat és dictitat, mondogat diktál), de sehol sem találhatók olyan nagy számmal, olyan sokféle alakban és jelentésben, mint a magyar nyelvben és rokonaiban, a többi ugor nyelvekben. A magyar gyakorító képzők közül legközönségesebb a -gat, get, mely többnyire tárgyas gyakorítókat képez, p. nézeget, hajtogat, rejteget, olvasgat stb. Van azután -gál gél és -dogál degél: adogál, mendegél, stb., -ál él és -kál kél: ugrál, mászkál stb.; -dal del: rugdal, lépdel; -dos dös és -doz döz: fogdos v. fogdoz stb.
valamely tudomány, művészet alkalmazása, ellentétben azok elméletével. Gy. a katonaságnál a csapatoknak a fegyverek használatára s a szükséges hadmozdulatokra való tanítása. A legrégibb gyakorlati szabályzatot nassaui Móric gróf adta ki 81611). A XVIII. sz. vége felé a katonai gyakorlatoknál mindinkább a háboruban nem alkalmazható, csakis diszkivonulások stb. alatt látványosságul szolgáló műveleteket tanították és csakis a legujabb időben küszöböltek ki minden feleslegest a gyakorlati szabályzatokból, hogy a gyakorlatok megtartására rendelkezésre álló összes idő a katonának és a csapatnak harcra való kiképzésére legyen fordítható.
l. Erkölcstan.
igy nevezik a különféle fegyvernemek katonáinak, osztagainak és csapatainak harcra való kiképzését és harcra való alkalmazását fejtegető szabályzatokat, amelyek pontos követését szigorral követelik, mert csakis ez biztosítja a csapatok harcászati kiképzésének egyöntetüségét. L. Gyakorlat.
l. Birói gyakorlati vizsga és Közigazgatási vizsga.
a tanítóképző-intézetekkel egybekapcsolt oly népiskola, amelyben a tanítónövendékek gyakorlati kiképzésüket nyerik. Ez az iskola módot nyujt a tanítójelölteknek, hogy a nevelés és tanítás elveit gyakorlatilag megvalósítva szemlélhessék, továbbá arra is, hogy a tanításban és fegyelemtartásban maguk is önálló kisérleteket tehessenek. A magyarországi állami tanítóképző-intézetek mellett fennálló Gy.-k ugynevezett osztatlan népiskolák, vagyis oly tanintézetek, amelyekben egy tanító vezeti és tanítja egy teremben az elemi népiskola mind a hat osztályát. Ujabb időben azonban mindinkább tért hódít az a meggyőződés, hogy a Gy.-nak több osztályának kell lenni, mivel az osztatlan iskola nem nyujt elegendő alkalmat a tanítójelöltek gyakorlati kiképzésére.
l. Diakovár.
török város, l. Djakova.