Gyála

nagyközség Torontál vármegye török-kanizsai j.-ban, (1891) 2823 szerb és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Gyalár

(Gyelár), kisközség Hunyad vármegye hunyadi j.-ban, (1891) 1251 oláh lak., igen dus vasércteleppel, nagy erdős határral. itt vannak a vajda-hunyadi m. kir. vasgyár legjelentékenyebb vasérbányái, melyekben (1891) 943385 q. vasércet termeltek. A vasércet innen a Vajda-Hunyad-Vadudobri-i sodronypályán szállítják a vajda-hunyadi kohókba. Gy.-on a vaskő hatalmas tömzzsé tömörül, mely az altárna szintjén 80 m. mélységben 160 m. vastagságu. Az itt feltárt bányákban a vaskőmyennyiség oly nagy, hogy száz éven át évenként 1 1/2 millió tonna vaskő aknázható ki. Az itteni vaskő vastartalma 51-52 %. Az ugyanitt létezett plockai vasmű vasérctelepei 1890. a nadrági vasipar-társaság tulajdonába mentek át, mely az ott termelt vaskövet beolvasztás és további feldolgozás végett nadrági (Krassó-Szörény vármegye) gyártelepére szállítja. A közlekedés nehéz volta azonban a termelést tetemesen megnehezíti (1891: 6594 q. vasérc).

Gyalázat

a becsület (l.o.) ellentéte, tehát erkölcsi értékünknek mások által való megtámadása (gyalázás), és ami erre okot szolgáltat vagy jogot ád: erkölcsi értékünk megrontása.

Gyalázka

(halászat), a csapások tisztántartására használt, kurta nyélre könyökszerüen ráerősített kaszadarab.

Gyalázó kifejezések

ezeknek más ellen való használata a becsületsértés vétségét képezi. Ez az u. n. injuria verbalis, szóbeli becsületsértés; ellentéte a meggyalázó cselekmény által elkövetett becsületsértés, az u. n. injuria realis.

Gyalla

(Ó-), nagyközség Komárom vármegye udvardi j.-ban, (1891) 2362 magyar és tót lakossal, a járási szolgabirói hivatal széke, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.; itt van jelenleg hazánk legnagyobb s legjobban felszerelt csillagvizsgáló intézete, mely Konkoly Thege Miklós tulajdona (leirását és rajzát l. Csillagvizsgáló).

Gyalog

(növ.), olyan alacsony növényfaj, amelynek génuszában magasabb fák vagy felfutó növények is vannak, amelyekhez képest a Gy. növény törpe, alacsony s a földhöz közel marad. A GY. növénynek nincs dereka, mint a fának. - Gy.-fa általában bokorfa, cserjefa, törpe fa, mely se magasra, se vastagra nem nő (galagonya, kökény); - Gy.-moha a. m.a földi moha, a fán vagy háztetőn termővel szemben; - Gy.-iszalag, nem futó iszalag (Clematis recta L:); - Gy. -olajfa l. Farkashárs.

Gyalogbab

bokorbab, guggonülő v. törpebab, a közönséges paszuly (Phaseolus vulgaris) azon fajta csoportja, melynek szára alacsony, nem kapaszkodó. Számos fajtáját a kertekben, szántóföldön s szőllőkben is termesztik. Legelterjedtebb a fehér bab termelése. L. Paszuly.

Gyalogbéres

nem igés ökrökhöz, hanem kézi munkák végzésére fogadott cseléd, l. Béres.

Gyalogbodza

(növ.), l. Borzag és Bodza.


Kezdőlap

˙