Gyári arany

l. Fémfüst.

Gyári bélyeg

l. Bélyeg.

Gyári biztosítás

l. Biztosítás.

Gyári iskolák

oly iskolák, melyek egyes nagyobb gyártelepeken a munkások gyermekei és a gyári tanoncok részére létesíttetnek. Hazánkban is nagyobb iskolákat tartanak fenn a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság, a diósgyőri vas- és acélgyár, az osztrák-magyar államvasut resicai és aninai vasgyárai, valamint a kassa-oderbergi vasut Ruttkán. Ujabban kisebb szabásu gyári iskolákat létesít a kereskedelemi miniszter a székely tanoncok számára, kiket nagyobb gyárakban helyez el. Külföldön csaknem kivétel nélkül minden tekintélyesebb gyártelepen vannak Gy. A tanítás ezen iskolákon felöleli részben a népiskolák, részben az illető iparágak igényeihez alkalmazkodó szakszerü tanonciskolák tananyagát.

Gyári jegy

l. Bélyeg.

Gyári jegyzék

v. munkásjegyzék, azon nyilvántartás, melyet az 1884. évi XVII. t.-c. 12 §-a értelmében minden gyáros köteles vezetni munkásairól. Ezen jegyzéknek tartalmaznia kell minden munkás nevét, születésének évét és helyét, foglalkozását és bérét. Ezen jegyzék azonban nem azonos az u. n. bérjegyzékkel.

Gyári munkások

l. Munkások.

Gyári növények

az olyan termesztett növények, melyek valamely gyárban szerszámul szolgálnak, amelyek különböző gyári műtermékeknek anyagát szolgáltatják (dohány, cukorrépa, katángkóró, árpa).

Gyáripar

l. Gyár és Ipar.

Gyári rend

azok a rendszabályok, amelyeket a gyárosok az ipartörvény és a miniszteri szabályrendeletek keretében a munkaidő szabályozására, a gyári üzemre s a belső rendre vonatkozólag megállapítanak. E rendszabályokat az iparhatóság láttamozza. Minden gyárban kell ilyen szabályzatnak lenni s az látható helyen kifüggesztendő. Ez az alapja a munkaadó és munkások között való viszony szabályozásának, melyet az 1894. évi XVII. t.-c. 113 §-a ir elő és szabályoz. Ily gyári rend- v. másképen munkarend alkalmazását minden egyes állam ipartörvénye előirja, melynek hiánya mulasztást képez és büntetést von maga után. A gyári rendnek következőket kell tartalmaznia: a) a munkások osztályozását és foglalkozásának megjelölését; b) a munkaidő tartamát; c) a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozmányokat; d) a felügyelő egyének jogait; e) a munkásokkal való bánásmódot megbetegedés vagy szerencsétlenség eseteiben; f) a munkarend áthágóira szabott pénzbirságokat; g) a felmondás határidejét és azon eseteket, melyekben a szerződési viszony azonnal felbontható.


Kezdőlap

˙