l. Munkásvédő törvények.
a gyárak tüzbiztonsága szempontjából szervezett tüzoltócsapat, mely v. fizetett, állandó tüzőrökből áll, kik tisztán ezen hivatásnak élnek, avagy a gyári munkásokból soroztatik, vagy végül vegyes összetételü. Legmegbizhatóbb természetesen a fizetett állandó tüzőr, kevésbé a nappal munkában állott, őrködéseért rosszul fizetett öntkéntes tüzoltó. Financiális szempontból a gyárak 4-6 állandó tüzőrt és azután még egy csapat önkéntes tüzoltót tartanak fenn azért, hogy tüz esetén a tüzőröket támogathassák. A gyárakban főfontosságu a preventiv tüzrendészet, vagyis a tüzőröknek a munka abbahagyásával a műhelyeket átvizsgálni s az után éjjel-nappal az egész telepet bejárni kell, hogy a tüz még keletkezésében észrevétessék. Természetes, hogy az ily Gy.-nak megbizható, fegyelmezett testületnek kell lenni, mely a helyi körülményeknek megfelelő felszereléssel is el van látva.
1. nagyközség Győr vármegye sokoróaljai j.-ban, (1891) 1722 magyar lakossal; vasuti megálló, postahivatal és postatakarékpénztár.
2. Uj-Gy. (Uj-Lehota), kisközség Bars vármegye garam-szentkereszti j.-ban, (1891) 1150 német lak., hozzátartozik a Klaki üveggyár. - Gyarmat-tal összetett egyéb helyneveket (Balassa-Gy., Füzes-Gy. stb.) l. az összetétel alatt.
l. Gyarmatügy.
nagyközség Temes vármegye központi j.-ban, (1891) 793 házzal és 5607 lakossal, közte 94 magyar, 5166 német és 312 oláh; van takarék- és hitelegylet-részvénytársulata, gőzmalma, postahivatala és postatakarékpénztára. Régi vára romokban hever.
a melegebb tájakról behozott nyerstermények, különösen kávé, cukor, tea, rizs, fűszerek, egyes festőanyagok, több gyógyszerészeti áru és pamut.
(növ.), l. Cukornád.
1. Miklós, ref. lelkész, 1581. iratkozott be a vittenbergai egyetemre. 1598. király-helmeci lelkész és a zempléni egyházmegye esperese volt. Ekkor adta ki ily cimü polémikus művét: Keresztyéni felelet Monoszlói András könyve ellen, az melyet irt De Invocatione et Veneratione Sanctorum.
2. Gy. Sámuel, iró és nyelvész, szül. Kolozsvárt 1751 jul. 15., megh. u. o. 1830. Bécsben az orvosi tudományokat hallgatta s 1782. orvosi oklevelet nyert. Ezután Németországba utazott, hol megismerkedett a legjelesebb német tudósokkal. Visszatérése után Pozsonyban Ráday Pál s Gedeon grófok nevelője lett s dolgozott a Révai szerkesztette Hirmondó részére. 1787. Hunyad vármegye rendes orvosául választották. 1794. Kolozsvárt kiadta Magyar nyelvmester c. 2 kötetes s igen tartalmas nyelvtanát, melynek 2. kötete egészen a mondattannak volt szentelve. Még nevezetesebb munkája: Affinitas lingvae Hungaricae cum lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata (a magyar nyelvnek a finn eredetü nyelvekkel való rokonsága nyelvtanilag bebizonyítva, Göttinga 1799). Ez a könyv Révai nyelvészetére is nagy hatással volt. egyéb művei: Campe Robinsonja s Amerika felfedezése.
Zsigáné (családi nevén: Hóry Etelka), irónő, szül. M.-Gyerő-Monostoron (Erdély) 1845 máj. 28. Atyja, Hóry Farkas, ref. lelkész, aki szabad perceiben költészettel is foglalkozott, vezette be a komoly ismeretekbe, többek közt a latin nyelvbe is és megszeretteté vele a magyar klasszikusokat. Már leánykorában erős vágy ösztönözte az irásra, de hajlamát maga fékezte, nem akart rosszabb gazdasszony lenni anyjánál, s amit titokban irt is, megsemmisitette. Miután azonban férjhez ment Gyarmathy Zsigmondhoz (kivel jelenleg Bánffy-Hunyadon él) s szerető feleségnek, gondos anyának és jó háziasszonynak bizonyult, felküldte egyik elbeszélését (A nő gyöngesége) Katinka név alatt a Fővárosi Lapokba. Zamatos nyelve és könnyed, meleg hangja feltünést keltett s azóta szivesen látott munkatársa szépirodalmi lapjainknak. Tagja a Petőfi-társaságnak és az Erdélyi muzeum-egyletnek. Önálló művei: Hegyek közül, beszélyek és apróságok (Budapest 1887); A havasok alján, József főherceg előszavával (Egyetemes regénytár, u. o. 1891) beszélykötetek; továbbá a következő regények: Akiknek nincsen szivük, A regényes feleség, Az ifju pap (u. o. 1885); Monostori Katinka (regény a szabadságharc idejéből 1890). Beszélyei nagyrésze le van fordítva németre, egy pár svédre és angolra is. Gy. legjobb irónőink egyike. Specialitása: kedves szülőföldje Kalotaszeg, melynek természeti szépségeit és jó magyar népét egyforma melegséggel és jeles megfigyelő tehetséggel rajzolja. Jóformán minden művében ez a háttér. Gy. a Kalotaszeg emelésére társadalmi téren is sokat tett, az ottani háziiparnak az ő cikkei és tevékenysége nagy piacot szereztek; az 1885-ki kiállítás kalotaszegi szobája is az ő kezdeményezésére létesült.
néven ismertes az a békeszerződés, mely 1625 máj. Hidasgyarmaton köttetett a szultán és a magyar király között. Mivel e békekötésre az adott okot, hogy a zsitvatoroki és a bécsi békét egyik fél sem tartotta meg, a Gy. hét artikulusa azzal kezdődik, hogy a zsitvatoroki és a bécsi békét megerősíti. Nincs is egyéb uj határozmánya, mint hogy a mindkét félről felmerült sérelmek orvoslására vegyes bizottságokat küld ki, melyek a dunáninneni, horvátországi és kanizsai végeken az előbbeni békekötések szellemében intézzék el a panaszokat. II. Ferdinánd szentesítette e békét, de a szultán szentesítése elmaradt. A két fél biztosai magyar, török és latin eredetiben állították ki a békeokmányt. Eredeti szövegét kiadta Gévay, A gyarmati békekötés cikkelvei cim alatt (Bécs 1837); ujra lenyomatta Salamon Ferenc, Két magyar diplomata a XVII. sz.-ból c. munkájának toldalékában (Pest 1867).