a gyarmatállamoknak jogviszonyait szabályozó jogszabályoknak foglalatja, magában foglalja tehát a gyarmatban érvényes, a gyarmatlakosok jogviszonyaira irányadó köz- és magánjogot és azokat az államjogi természetü jogszabályokat, melyek a gyarmat és az anyaország közötti viszony rendezésére vonatkoznak. Nemzetközi Gy.-nak nevezzük azoknak a jogelveknek foglalatját, melyek az egyes államoknak gyarmatbirtokaikra vonatkozólag egymás között való viszonyait szabályozzák.
l. Gyarmatügy.
l. Gyarmatügy.
l. Gyarmatügy.
Gyarmat alatt oly területet értünk, mely valamely más előrehaladtabb államot, mely azt hadászati, gazdasági, igazságszolgáltatási célokra használja, ural. Legegyszerübb alakja a gyarmatnak az, midőn valamely állam egy néptelen területet benépesít; gyakran azonban az állam politikai vagy gazdasági fensőbbsége által meghódítja a gyarmatot és ott fölös tőkéje vagy fölös népessége számára alkalmazást keres. Már a legrégibb időben találunk gyarmatosító államokat; különösen nagy tevékenységet fejtettek ki a gyarmatosítás terén a feniciaiak. A középkorban az olasz városok, továbbá a német Hanza, a német rend alapítottak számos gyarmatot. Legnagyobb jelentőségre emelkedett azonban a gyarmatpolitika a XVI: sz.-tól kezdve, amidőn különösen Amerika és Ázsia, későbben Ausztrália a gyarmatosítás célpontjai voltak. Világtörténelmi jelentőséggel bor az angoloknak Észak-Amerikában és Kelt-Indiában alapított gyarmatbirodalmuk. A gyarmatosításban kezdetben főleg spanyolok és portugálok, későbben németalföldiek, franciák és angolok vittek főszerepet, legujabban Németország is nagyobb tevékenységet fejt ki. A gyarmatositás hasznát különösen a merkantilisták (l. Merkantilizmus) hangsulyozták; későbben a gyarmatosítást mint nagyon költséges vállalatot sokan rosszalták, azonban ujabban ismét nagy buzgalmat észlelhetni mindenfelé a gyarmatosítás terén. A gyarmatok fekvésök, keletkezésök, az anyaországhoz való viszonyuknál fogva igen különbözők. Rendeltetésök szerint különösen megkülönböztetik a mezőgazdasági, tropikus, kereskedelmi gyarmatokat, melyek gazdasági rendeltetéssel birnak; azonkivül vannak hadászati, büntető, hittérítő gyarmatok stb.
A gyarmatok haszna leginkább azon forgalomban rejlik, mely az anyaállam és a gyarmat közt létre fog jönni. Számos áru hozatik a gyarmatokból, melyek csak ott állíthatók elő, és igy a fogyasztás javul. Másfelől a gyarmatok piacot nyujtanak számos árunak. Élénk kereskedelem is fejlődik, mely az anyaállamnak számos előnyt nyujt, melyet más idegen országokban nem találhat. A gyarmatalapítás sikerének egyik föltétele a gyarmatosítás kellő előkészítése. Eltekintve a fölméréstől és a földbirtok felosztásától, egyik legszükségesebb feladat az utak építése. Gondoskodni kell továbbá a kellő bevándorlásról és teljes tulajdonredszerről. A gyarmatosítás gyakran az állam által vitetik keresztül, néha egyéni kezdeményezésen alapszik. egyes esetekben nyerészkedő társulatok is sikeresen vállalkoztak rá.
A legjelentékenyebb gyarmatosító államok a következők:
|
Anglia |
24738300 km |
312527000 lélekkel |
|
ebből Kelet-India |
4856781 " |
289522000 " |
|
afriaki gyarmatok |
2577550 " |
5656000 " |
|
amerikai |
8697740 " |
6939000 " |
|
ausztrália |
8216737 " |
4617300 " |
|
Németalföld |
2003290 " |
31913000 " |
|
ebből Jáva és Madura |
131733 " |
22818179 " |
|
Franciaország |
3459630 km* |
38093611 " |
|
ebből Algéria |
667065 " |
4174732 " |
|
Spanyolország |
1136573 " |
9808122 " |
|
Portugália |
12203321 " |
14213062 " |
|
Németország |
2127740 " |
6230324 " stb. |
* Hübner-Juraschek szerint; Supan szerint 7149101 kilométer.
l. Munkások.
valamely gyár vagy ipartelep tulajdonosa.
l. Közvetett adó.
a halottak iránti tiszteleten alapuló szokás, mely különböző népeknél különböző módon nyilvánul. Rendesen a viselet, ruházat, sőt étkezés megváltoztatását vonja maga után. A ruhában a legtöbb népnél a fekete szin a gyász szine, de p. az indusok fehér, a khinaiak sárga ruhában gyászolnak. Sok vad népnél szokás, hogy a gyászoló a gyász tartamára lenyiratja haját v. bizonyos szinnel befesti arcát, sőt némely primitiv népnél a halott legközelebbi rokona a gyász jeléül megcsonkítja, illetve levágja testének valamelyik tagját, rendesen egyik ujját. A gyász tartama különböző, rendesen 40 naptól egy-két évre terjed. Európai népeknél 40 napig tart a mély gyász, az általános gyász egy évig. L. még Félgyász. - Gyászasszonyok, l. Siratók.
A protestáns egyházban minden vallásos cselekvénynél egyik elmaradhatatlan kellék lévén az oktatás, alkalmazzák ezt a temetéseknél is; ma ugyan már, kivált a városi gyülekezeteknél többnyire csak a háznál és sirnál mondanak alkalomszerü imát és beszédet, de még csak e század első felében is majdnem kivétel nélkül minden meglettkoru egyén koporsója felett, és pedig néhol a templomban, néhol a temetőben épített színekben rendes prédikációkat tartottak, hajdanta az erdélyi fejedelmek és országnagyok koporsója felett, avagy azok emlékünnepein (requiem) pedig két-három predikációt is mondtak. Az ily beszédet vagy halotti predikációkat szokták Gy.-nek nevezni, de ugy nevezik a halottas háznál manapság tartani szokott, rövidebb s nem predikációszerü beszédeket is. L. még Beszéd.