község, l. Csomafalva.
nagyközség Csik vármegye gyergyó-szent-miklósi járásában, a Gyergyó vize mellett s a Gyergyó termékeny lapályának K-i szélén, a Gyergyói-havasok tövében, (1891) 1287 házzal és 5811 magyar (székely) lak. Csinos község, melynek piaca városias szinezetü. Egyike Erdély leggazdagabb községeinek. Gyergyó-Szárheggyel együtt a borszéki fürdő tulajdonosa, melynek jövedelméből összes adóját fedezi s feleslegét iskolákra s egyéb építkezésekre fordítja. Határa 28392 ha., nagyobbára erdők, csak kis részben termékeny szántóföld; fában igen gazdag. Lakóinak főfoglalkozása a fakereskedés, barom- és juhtenyésztés. Gy.-n van polgári iskola, takarékpénztár, a kisbirtokosok orsz. földhitelintézetével szövetséges I. mezőgazdasági előlegegylet, kőszénkutató részvénytársaság, ipartestület. A Ditró és Tászok patak völgyében, nevezetesen a Piricske hegyen nagy mennyiségben előforduló ditroit nevü kőzet (nefelin-szienit) monumentális építkezéseknél megbecsülhetetlen jó anyagul szolgál. V. ö. Koch Antal, A D.-i szienit tömzs kőzettani és hegyszerkezeti viszonyairól (1874).
kisközség Csik vármegye gyergyótölgyesi járásában, (1891) 1798 oláh lakossal.
kisközség Csik vármegye gyergyótölgyesi járásában (1891) 1147 oláh és magyar lakossal.
a Kárpátok erdélyi K-i határláncolatának legészakibb tagja, Csik vármegye É-i részében. A hegység a Toplica és Kis-Beszterce forrásai közt emelkedik s egészben véve DK-i irányt követ, a vizválasztót jelölve egyfelől a maros (gyergyói lapály), másfelől az Aranyos-Beszterce mellékvizei közt. Legjelentékenyebb csúcsai É-ról D-felé a Bükkhavas (1346 m.) Borszék fölött, az Oroszbükk (1186 m.) és a Közrez-havas (1463 m.) Gyergyó-Salamás fölött, a Tatár hágó (1456 m.) mig legmagasabb csúcsa 1545 m. Gyergyó-Ditró fölött. A Gyergyó-Szent-Miklós és Békás közti nyereg a főgerinc D-i végét jelöli, melyen tul az Olt és a Békás forrásain tul a Csiki-hegység (l.o.) következik; Gy,.-hoz szokták azonban még számítani az Olt jobb partján emelkedő Siposkőt (1571 m.9 és Feketerezet 81545 m.), mig a Maroson tul emelkedő hegyek már a Hargitához tartoznak. A hegység közepes magassága 1400-1500 m., mellékágai szintén tetemes magasságot érnek el. Hazánk legérdekesebb hegységei közé tartozik: legnagyobb részét rengeteg erdők, leginkább fenyvesek fedik, a cser és tölgy gyéren fordul elő, a bükk gyakoribb. Völgyei igen mélyen vannak bevágódva s azokban csak kevés községet találni. A Gy.-ban számos folyóviz ered; K-i oldalán a Nyégra, Kis-Beszeterce, Putna és Békás, melyek mind az Aranyos Besztercébe ömlenek, Ny-i oldalán a Toplica, Ditró és Belkény, valamennyi a Maros mellékvize. A völgyeket jól járható országutak kötik össze, igy Gyergyó-Ditróról Borszékre (a Közrezen át), Gyergyó-Ditróról Tölgyesre és Gyergyó-Szt.-Miklósról Békásra vezetnek utak a hegység főgerincén át. A Gy.-at leginkább homokkő, jegőcös palák, kivált csillámpala és gnájsz, helyenként gránit, jura, mészkő és trachit alkotja; nevezetes a ditroit (l.o.) és a szárhegyi fehér márvány fellépése.
nagyközség Csik vármegye gyergyó-szent-miklósi j.-ban, (1891) 4584 magyar lakossal, határa 19242 ha. A XVII. sz. vége felé a Moldvából beköltözött örmények itt letelepedési jogot nyertek, de azóta a magyarokba teljesen beleolvadtak.
kisközség Csik vármegye gyergyó-szent-miklósi j.-ban, (1891) 1287 oláh lakossal.
nagyközség Csik vármegye gyergyó-szent-miklósi j.-ban, (1891) 3563 magyar lakossal, kik agyagipart üznek mint háziipart. Gy. csinos község a Gyergyói-lapály szélén, a Szamárhegy aljában, melyen szép fehér márványt fejtenek. a községben van a gr. Lázárok ódon kastélya, melyben Bethlen Gábor növekedett; a falu felett emelkedő hegy oldalában a ferenciek kolostora és fényes temploma fekszik, a Szármány tetején Szt. Antalnak szentelt kápolna van, hol Gyergyó legnépesebb bucsui szoktak lenni. gy. határa 8471 ha.
nagyközség csik vármegye gyergyó-szent-miklósi j.-ban, (1891) 1182 házzal és 6104 magyar (székely lakossal (közte 410 örmény kat.). Gy. a Belkény patak mentén, a Gyergyói-lapály szélén s a gyergyói-havasok tövében, igen szép vidéken fekszik. Gy. a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbírósága, közjegyzősége, adóhivatala és pénzügyőrsége, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Gy. a járás legélénkebb és legvárosiasabb községe, van benne a gyergyói I. takarékpénztár, hitelintézet, népbank, az osztrák-magyar banknak mellékhelyisége, ipartestület, polgári iskola, iparos- és kereskedőtanulók iskolája, továbbá állami gyermekjátékszer-tanműhely, mezőgazdasági szeszgyár és sörgyár. Lakói háziipar gyanánt üzik az agyagipart. Gy. kereskedelme is igen jelentékeny, marha vásárai élénkek, fakereskedése is nagy. Határa 47179 ha., tulnyomóan erdőség.
nagyközség Csik vármegye gyergyó-szent-miklósi j.-ban, (1891) 2045 magyar és oláh lakossal, kik háziiparilag üzik az agyagipart. határa 9815 ha., tulnyomóan hegyes és erdős.