Az ókorban az atyai hatalomnak jogköréhez tartozott, s államilag megengedett cselekményvolt, mint beteges és satnya gyermekektől való szabadulásnak eszköze. A cselekmény bünösségének s büntetendőségének felismerése a kereszténységnek érdeme. A magyar btkv. a Gy.-t az emberélet elleni büntettek fejezetében tárgyalja (287 §), mindenesetre sajátlanul annyiban, amennyiben a tényálladékhoz az ölési szándék nem tartozik, sőt épp ellenkezőleg, a Gy. az ölési szándék hiányát tételezi fel. Ölési szándék esetében a cselekmény nem Gy., hanem bevégzett v. megkisérlett szándékos emberölés v. gyilkosság, aszerint amint a halál bekövetkezett v. nem. A szándék tehát tisztán ugynevezett veszélyeztetési szándék, vagyis a tudat, hogy a gyermek testi épsége s élete a véletlen esélyeinek kitéve van. A büntettnek közvetett tárgya a koránál v. állapotánál fogva önsegélyre képtelen saját gyermek, akár házasságban, akár házasságon kivül született. Alanya a szülő. A cselekmény a gyermeknek a) félreeső v. rendszerint járatlan helyre való kitételében, vagy b) olyan körülmények között elhagyásában áll, hogy annak megmentése a véletlentől függ. A két elkövetési mód között a törvény határozott rendelkezésénél fogva az az érdekes különbség van, hogy a b) alatti esetben a tényálladékhoz tartozó veszélyeztetési szándék, vagyis annak tudata, hogy a gyermek megmentése a véletlentől függ, mindig határozott megállapítást igényel, az a) esetben pedig az elkövetési cselekedet a szándékot szükségszerüen magában foglalja (dolus in re est), ugy hogy ennek folytán a tételes törvény szerint azt is lehet mondani, hogy az a) esetben a szándékot kimeríti a tudat, hogy az a hely, hova a tettes a gyermeket kitette, félreeső v. rendszerint járatlan; amit azonban, minthogy az ily helyre való kitétel alig képzelhető kivételektől eltekintve, mindig a gyermek veszélyeztetésével jár, igazságtalan szigornak épen nem mondhatni. A kitétel v. elhagyás bevégzett büntettet állapít meg, habár a gyermek éppen megmenekült. A Gy. büntetése 3 évig, ha azonban a kitett v. elhagyott gyermek súlyos testi sértést szenvedett, 5 évig, s ha végül a cselekmény a gyermeknek halálát okozta, 5 évtől 10 évig terjedhető fegyház. A Gy.-lel rokon büncselekmény az önsegélyre képtelen személynek kitétele v. elhagyása.
l. Gyermek és Életkor.
az első ilynemü intézet Európában a párisi Hôpital des enfants malades volt, mely 1802. kezdte meg működését. ezt követte 1834. a szt. pétervári Nicolai-gy., 1837. a bécsi Szt. Anna-Gy. s 1839. a pesti szegény gyermekkórház (a mostani Stefánia-Gy.). Magyarországnak még ma is egyedül álló Gy.-a, tehát sorrend szerint a negyedik volt egész Európában. Manapság Gy.-zal a külföldön már mindenfelé találkozunk. A legujabb keletüek a lipcsei városi s a berlini Frigyes-Gy., melyeknek tervezésénél sok tekintetben a Budapesti Stefánia-Gy. szolgált mintául. Ezen intézetek majdnem valamennyien a közjótékonyság művei, amennyiben adakozásokból létesültek s jótékony egyesületek által tartatnak fenn. A pesti szegény Gy.-at az 1837. pesti árviz után alapították. A kórház létesítésének eszméje Schoepf Ágost doktorban támadt, ki az árviz által súlyos veszteséget szenvedett, mert a Duna-vizár elrombolta az általa 1837. nagy anyagi áldozattal alapított ortopediai gyógyintézetet. Az eszme csakhamar megérlelődött benne s szövetkezve nehány tehetősebb s anyagi áldozatoktól vissza nem riadó pesti polgárral, 1839 febr. megalakította a pesti szegény gyermekkórház-egyletet. Az egyesület, mely működéséhez Mária Dorottya főhercegnő (József nádor hitvese) pártfogását is megnyerte, oly buzgalommal munkálkodott, hogy ugyanazon év aug. 16. az Ötpacsirta-utca egyik emeletes bérházában (ma Esterházy-utca 6) az egylet 12 betegággyal megkezdhette működését. 1842. az ágyak száma 19-re emeltetett, 1845. pedig az egyesület az Ősz-utcában (ma Szent-királyi utca 6. sz.) külön kórházépületet létesített 40, majd később 64 ággyal. A mostani Stefánia-Gy. (Üllői út 72-74), mely 148 ágyara van berendezve, főleg idősb Bókai János volt igazgató buzgólkodásának eredménye. A kórház 54 éves fennállása alatt sok viszontagságon ment keresztül; a forradalom után, az 50-es években, pártfogás hiánya folytán, majdnem hogy beszüntette működését, lelkes férfiak azonban (köztük Jókai Mór, Rottenbiller Lipót, Tóth Lőrinc, Markusovszky Lajos, idősb Bókai J.) a kórház ügyét felkarolták s az intézet ismét virágzásnak indult. Az egyesület alapja a jelenben szilárdan áll s a szerény kis kórház félszázados mult után hatalmas intézetté fejlődött. Az egyesület vagyona 1894. a háromszázezer forintot meghaladja. A kórház a legutóbbi évben 16150 bejáró beteget s 1330 fekvő beteget látott el s 54 évi fenállása alatt az intézetben négyszázezer beteg gyermek nyert orvosi tanácsot. A kórház 2120 □-ölnyi területen épült s három utca által van határolva.
[ÁBRA] Stefánia-gyermekkórház Budapesten.
Áll egy főépületből, l. az ábrát, a belgyógyászati, sebészi s szemészi betegek számára, összesen 100 betegággyal, két melléképületből a heveny fertőző kórok (vörheny, kanyaró, difteritisz és croup) számára összesen 48 ággyal s egy halottasházból. A kórházi épületek mindegyike teljesen szabadon áll s csinos kert környékezi. A Budapesti Gy.-nak köszönhető első sorban a gyermekgyógyászat tudományos fejlesztése Magyarországban; honunk gyerekorvosai majdnem mindannyian ezen intézetben nyerték kiképeztetésüket. Az intézet 1883 óta Stefánia főhercegasszony magas védnöksége alatt áll.
A Gy.-kal rokon intézetek az u. n. tengeri hospice-ek, melyek angolkóros és görvélyes gyermekbetegek befogadására létesültek. Az első ilynemü intézet Angliában létesült, az elmult század végén. Manapság Franciaországban, Angliában, Olaszországban stb, ezen tengeri hospice-ek egész sorát látjuk. Az osztrák és magyar monarkiában egyedüli tengeri hospice az Istriai tengerparton levő San Cellogió-i.
v. pimpompápom (növ., bimbófű v. pimpó ma is Békés vármegyében, pimpónya Csanád vármegyében, pitypang, Taraxacum Juss., Diószegia Heuff. az őszi faj), nyelves-fészkes, tejelő, csöves száru fű, gyermekjátékul láncot lehet belőle füzni. Fészekpikkelye kétféle, az alsók sokkal apróbbak, fészke magános, sárga virágu. Gyümölcse hosszucsőrös, a csőr tetején van az ernyő-alaku bóbitája. Ezt könnyen el lehet fujni, azért néhol férfihűségnek nevezik. Mintegy 40 faja mind a két földrésznek északi felén nő, a délin ritkább, hazánkban 6 egymáshoz hasonló faj terem.
[ÁBRA] 1. Gyermekláncfű. 2. A fészek vacokja elvirágzás után, két bóbitás gyümölccsel, a többi lehullott. 3. és 4. a gyümölcs és hosszmetszése. 5. Egy virág. 6. A bibeszál felső része két bibéjével. 7. A himek csöve felhasítva és szétterjesztve.
A T. officonale Moench. (T. vulgare Schrk., Leontodon Taraxacum L., l. az ábrát). levele csipdelkés v. csak fogas, ritkán épszélü. Közönséges, de nagyon változó fű, mindenfelé, a havasokig gyakori. Gyökere meg a friss levele (radix et herba Taraxaci) mint kivonat nem ritkán idült székrekedés ellen, a levelének kisajtolt leve pedig tavaszi kurának használatos. Fiatal, halavány levele jóizü tavaszi saláta, de télre melegágyban is könnyen lehet szaporítani. A franciák nagyon kedvelik. Füve jó takarmány, gyepen alkalmatlan gyom, másutt a nagyobb fű elnyomja az alkalmatlankodását.
oly ipari készítmény, mely hivatva volna a csecsemő táplálásánál az anya tejét, illetőleg a tehéntejet pótolni. Leginkább kettős az ok, mely a Gy.-ek elterjedésének a nagy közönség körében kedvez: az egyik ok, hogy a csecsemő természetes táplálása, vagyis saját édes anyja, vagy pedig dajka általi szoptatása sok esetben nem teljesíthető, a másik ok, hogy a női tej leghivatottabb pótszere a tehéntej, különösen a nagy városokban, jó minőségben és olcsó áron könnyen s mindenki által nem szerezhető be. A Gy. s a hozzá hasonló iparcikkek az élet első három hónapjában határozottan ártalmasak, a későbbi korban pedig fölöslegesek. Vannak azonban esetek ép s kóros viszonyok között (mesterségesen táplált gyermekek némely bélbántalmainál), amidőn a Gy.-ek nemcsak jó kisegítő tápszerek, hanem ritka esetekben direkte gyógyítólag is hathatnak. A nevezetesebb Gy.-ek szénhidrátokat (keményítőt, dextrint, cukrot, maltoset stb.) olyan nagy százalékban tartalmaznak, hogy már ezen egy okból sem tekinthetők a női tej helyettesítőinek, mert a csecsemő egész emésztési készüléke az első három hónapban s még későbben is a keményítőfélék asszimililálására alkalmatlan. A 6-ik, főképen azonban a 8-ik élethótól kezdve, amidőn a nyálmirigyek és hasnyálmirigy (pankreas) funkciója a felnőttétől miben sem különbözik már, a gyermeklisztek élvezete a tej mellett meg van engedve; a készítmény választásánál első sorban annak százalékos összetétele dönt, továbbá ize, elkészítésének könnyüsége s nem utolsó helyen ára is. A Gy.-ek közül némelyik tehéntejjel készül, legtöbbje anélkül; általában nem mások, mint erjesztett (diasztazisnak alávetett) lisztek, még pedig vagy gabonanemüekből, vagy pedig hüvelyes veteményekből. Azért erjesztik, hogy a keményítő, - dextrin s cukorrá változtatva - könnyebben emészthetővé tétessék. Jó Gy.-től megkivánandó, hogy legföljebb 1 % növényi rostot tartalmazzon, s hogy a szénhidrátok oldhatatlan része (keményítő) olyan viszonyban álljon az oldható (dextrin-, cukor-)hoz, mint 2:5-höz. Legujabb időkben a Gy.-ek is sterilizálatlan állíttatnak elő.
budapesti előnévvel alakult, főleg Károlyi Kornis Klarissza grófnő buzgólkodása folytán. Feladatául tüzte ki oly szegény gyermekek, különösen árvák és lelencek ápolását és gondozását, kiknek szülői v. elhaltak v. kórodákban és fogházban sinylődtek. 1894-ig 5000 gyermeket ápolt, tanított, nevelt. Az egyesület tevékenysége két részre oszlik. Az irgalmas nénék vezetése alatt álló és a fővárosi IX. kerületben levő Knezics-utcai intézetében, nemkülönben a kisdedóvóval egybekötött fóthi intézetében, főleg a kisdedek testi épségét, fizikai életét gondozva, a rákospalotai István-telken berendezett konviktusban, főleg pátfogoltjainak erkölcsi és szellemi kiképzéséről gondoskodik. Ez intézetben a 6-12 éves tanulókat a népiskolai tantárgyakban oktatja, a fölserdültebbeket pedig a kertészképző iskola hat éves tanfolyamán vezeti keresztül; kiképzi ezeket a konyha-, disz- és fakertészetben, a szőllőtenyésztésben, a kosárfonásban, a kerti eszközök készítésében. A kertészeten kivül az egyes mesterségekre hajlandósággal biró növendékeket a telepen berendezett bognár-, kerékgyártó-, asztalos-, kovács-, cipész- és szabóműhelyekben képzett iparos mesternek tanítják ki. Miután az intézet pártfogoltjait értelmes munkásokká, kertészekké és iparosokká kiképezte: gondoskodik egyszersmind további boldogulásukról is, amennyiben a hat évi tanfolyam után a növendéket az iparosmestertől kapott oklevéllel fölszabadítja és az utolsó két évben végzett munkájukhoz mért összeggel ellátott és a gyakorlati életbe kibocsátott növendékeknek még elhelyezésükről is gondoskodik. V. ö. Vasárnapi Ujság 1894. 21. számában dr. O. Mátrai Ernő cikkét.
l. Fiatal munkások.
a kis gyermek beszéde, mely sok tekintetben eltér a felnőttekétől s melynek egyik alfaja a dajkanyelv (l.o.) A Gy.-nek egész irodalma van, a többi közt két érdekes magyar értekezés: Balassa Józsefé a Nyelvtudományi Közlemények 1893-iki évfolyam és P. Thewrewk Emilé a Természettudományi Közlönyben.
(infanticidium), házasságon kivüli gyermeknek az anya által a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után szándékos megölése. Mint sui generis delictum eredetileg a szándékos emberölésnek legsulyosabb, «parricidium» névvel megjelölt esetei közé tartozott, büntetése a halál volt. A büntettnek tárgya a «házasságon kivüli» a magyar btkv szerint (284 §.) házasságon kivül született gyermek. A törvénynek a gyakorlat által adott értelmezés szerint nem a «nemzés», hanem a «szülés» irányadó, ugy hogy tehát férjes nőre, aki a házasságralépés előtt v. házasságának tartama alatt, de idegen férfitől teherbe esett, ez enyhébb minősítés nem alkalmazható; ami az enyhébb minősítésnek legiszlativ indokával ellenkezik. A gyermeknek az ölés idejében életben kell lennie. Az «életképesség» ellenben nem lényeges kellék, s csak a büntetés kimérésénél jöhet figyelembe. Alanya a büntettnek az anya s csakis az anya, ellentétben az olasz btkv-vel, mely az enyhébb minősítést, legiszlativ indokainak tetkintetbevételével, a szülőanya közelebbi hozzátartozóira, jelesül a férjre, a gyermekre, a felmenő rokonokra, az örökbefogadó szülőkre s a nővérre is kiterjeszti. A szándék általában ölési szándék; az előre megfontolás csak a büntetés kimérésénél jöhet figyelembe, fenforgása vagy hiánya a tényálladék szempontjából közömbös. Az ölési cselekedet pozitiv cselekvésben v. mulasztásban állhat. Lényeges az elkövetésnek időpontja. Az elkövetésnek a szülés alatt v. közvetlenül a szülés után kell történnie. Az olasz btkv az elkövetés idejét a szülést követő öt napra terjeszti ki s másrészt tényálladékot ahhoz köti, hogy a gyermeknek anyakönyvezése még meg nem történt, ami összhangzásban áll azzal, hogy a cselekménynek végcélja, mely az enyhébb beszámítást igazolja: a történt szülésnek eltitkolása. A cselekménynek össz-szerü indoka s célja a tényálladék szempontjából közömbös, - az enyhébb minősítés tehát akkor is alkalmazandó, ha bizonyos, hogy az anya nem annak az indoknak hatása alatt cselekedett, amelyre való tekintettel a törvényhozó a Gy.-t a szándékos emberölésnek általános tényálladékából kivette s enyhébben büntetni rendelte. Máskép ismét az olasz btkv, mely a tényálladékhoz a szülőanya becsületének megmentését mint célt követeli. A magyar btkvnek a német fogalommeghatározásnak megfelelő 284. §-as szerint Gy.-t követ el: «azon anya, aki a házasságon kivül született gyermekét (a német btkv 217 §-a szerint «uneheliches Kind») a szülés alatt v. közvetlenül a szülés után szándékosan megöli». Az olasz btkv 369. §-a szerint az: «aki a 364. §-ban meghatározott büntettet (valakinek szándékos megölése) még nem anyakönyvezett gyermeknek személyén születésétől számított 5 nap alatt saját v. neje, anyja, nőleszármazója, fogadott leánya v. nővére becsületének megmentése céljából követi el». Angliában a Gy. külön büntettét nem ismerik, s az gyilkosság (murder) általános fogalma alá esik. A gyakorlat itt is illuzóriussá teszi a törvénynek tulszigorát; Gy. fogalma alá eső esetekben az anya rendszerint a szülés eltitkolásának (The misdemeanour of concealing the birth) enyhe büntetésével menekül. A Gy. büntetése hazánkban 5 évig terjedhető börtön és hivatalvesztés.
A magyar btkvben a személyes szabadság ellen irányzott büntett. Tárgya 14 éven aluli gyermek, nemre való különbség nélkül. Elkövetője az, aki ily gyermeket akarata ellenére szülője, gondnoka v. felügyelője hatalmából erőszakkal, fenyegetéssel v. ravaszsággal elvisz v. letartóztat. Minthogy a 12 éven aluli korban a gyermek akaratának nyilvánítására képtelen, az ily koru gyermeknek elvitele v. letartóztatása mindig «akarata ellenére» történik. Vitás: elkövetheti-e a Gy.-t az egyik szülő, ha a gyermeket a másik szülő hatalmából elviszi, amit azonban azokban az esetekben, midőn a gyermek birtoka törvény v. itélet, v. más hatósági rendelkezés alapján a gyermekétől megfosztott szülőt megilleti: kétségtelennek kellene tekinteni, mert a Gy.-nak, fogalommeghatározása szerint, közvetlen tárgya nem a gyermek, illetve annak szabadságjoga, hanem a szülőnek, gondnoknak, felügyelőnek a gyermek fölött való hatalma. A cselekmény célja a tényálladék szempontjából közömbös, de bizonyos különösen aljas célok sulyosabb büntetési tételt vonnak maguk után. Igy a magyar btkv 317. §-a szerint a Gy. rendszerinti büntetése 5 évig terjedhető fegyház; de 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő a Gy. akkor, ha avégett követtetik el, hogy a rablott gyermeken súlyos testi sértés, erőszakos nemi közösülés v. megfertőztetés követtetett el, a büntetés 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház (319. §). nem Gy., hanem azzal rokonnemü a btkv 320. §-ában meghatározott büncselekmény, melyet leányrablásnak lehetne nevezni (l.o.).