l. Gyomormosás.
l. Gyomorkutató.
(gastrectasis), a gyomornak rendes terjedelmén tul való kitágulása. ez bekövetkezik akkor, ha a gyomor izomfalazata hosszan fennálló hurutos folyamat következtében elveszti rugalmasságát, továbbá leginkább akkor, ha a gyomortartalom a belek felé nehezen távozhat a gyomorból a belekbe vezető kapu (pylorus) szükületénél. Ilyenkor a gyomor alsó határa, amely rendesen a köldökig sem ér, a fanizületig leterjedhet. Az ilyen gyomorban az emésztés is szenved, a tartalom pangása következtében benne kóros erjedések támadnak. A Gy. gyógyítása feladatul tekinti egyrészről okának eltávolítását, másrészről pedig addig is, amig ez nem lehetséges, szorgalmas gyomormosások által a kóros erjedések meggátlását s ezáltal a beteg táplálkozásának javítását.
(haematemesis). Enyhébb alakjai a vérzésnek észrevétlenek maradnak, hirtelen beálló nagyobb vérzés azonban vérhányást okoz, lassabban támadó vérzésnél a vér nagyobb része a beleken át az ürülékkel távozik. A GY. oka egyes gyomorereknek megrepedése, ez utóbbit létrehozhatják maró mérgek, gyomorfekély és rák, külső behatások, továbbá nagyobb vérkeringési pangások a hasi érrendszerben. Néha, de bizonyára igen ritka esetben, a gyomorvérzés a havivérzés helyettesítője. A Gy. többnyire egészen váratlanul köszönt be, megelőzi bizonyos sajátságos meleg teltségi érzés a gyomorban s ezt követi a hányás. A kihányt vér, aszerint, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig volt a gyomornedvvel érintkezésben, élénk piros vagy barnás, sőt egészen kávéaljszerü, az ürülékkel eltávozó vér is feketés. Nem mindig könnyü megállapítani, hogy honnét származott a vér: az orrüregből, a tüdőből vagy a gyomorból. A Gy. mindig komoly baj s hathatós kezelést kiván, jeges borogatás a gyomortájra jégdarabkák lenyelése, a teljes nyugalom biztosítására és a hányásinger megszüntetésére ópium a legelső elrendelni valók. A gyomron át vérzéscsillapító szerek adása nem vezet célra, mert azok csak higítva adhatók s akkor nem igen hatásosak.
az orvostanban szokásos kifejezés; gyomorkicsinyitője rosszul röviditve. A sziv két üregét nevezik jobb és bal Gy.-nak, azokat t. i., melyek a szivpitvarokból nyilnak s melyeket a két-, illetve háromhegyü billentyük zárnak el a pitvaroktól. Az agyvelőben levő üröket agya-Gy.-oknak nevezik az anatomusok; négy ily agy-Gy. van. L. Agyvelő és Sziv.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti közép j.-ban, (1891) 2194 magyar lak., vasuti megállóval. Itt hajdan római telep volt.
(confessio), szószerint mindennemü vallomás, keresztény értelemben a megbánással és a javulás szándékával egybekötött bünvallomás, melyet a bünbánó a pap előtt végez, hogy méltóképen vehesse az Ur vacsoráját. A katolikus hittan szerint a töredelem vagyis a penitencia szentségének lényeges alkotó része. A részletes bünvallomás, a fülbegyónás (confessio auricularis) Krisztus és az apostolok idejében keletkezett. Kálvin, Dalläus és mások szerint csak később, névleg III. Ince pápa alatt hozatott be a IV. lateráni zsinaton. A katolikus egyház tanítása szerint a keresztség után elkövetett bünök bevallása a bünök bocsánatának Istentől rendelt elengedhetetlen föltétele (Trid. can. 6-8). A bünvallomás nyilvános vagy titkos jellege (fülbegyónás kizárólag a pap előtt) a fegyelem kérdése. A tridenti szent zsinat véleménye szerint nem tanácsos a bünbánókat nyilvános gyónásra kötelezni. A töredelem szentségének szükséges föltétele és alkotó része a szóval, gondolattal és cselekedettel elkövetett halálos bünöknek megvallása. Csakis a fölszentelt, approbált és joghatósággal fölruházott pap oldozhat föl a bünök alól. A gyónás helye a templom, a gyóntatószék. A pap föltétlenül hallgatásra van kötelezve és a gyóntatásért pénzt elfogadni tiltva van. A görög-katolikus egyház a rómainak gyakorlatát követi.
A bünöknek a papok előtt való megvallását, az u. n. fülbegyónást a protestánsok elvetették; ők büneiket csak istennek gyónják meg, és pedig teheti ezt kiki imájában, de teszi együtt is az egész templomi gyülekezet, a lelkész előimádkozása mellett együttesen elmondott imában; teszi pedig különösen az urvacsorával való élés alkalmával, melynek kezdete előtt egy imát mondanak el és ebben különösen hangsúlyoztatik az a gondolat, hogy bünösök vagyunk, vagyis azon imának főtartalma a bünök bevallása. Ehhez képest a protestánsoknál ezen ima elmondása volna tulajdonképen a Gy., de mivel ezután közvetlenül következik az urvacsorai kenyér és bor kiosztása s ennek amaz mintegy kiegészítő része, azért a nép a Gy.-on az urvacsorával való élést érti.
(sigillum confessionis), a kat. egyházban a lelkésznek kötelessége titokban tartani azt, a mit vele a gyónó felek a gyónás alkalmával közöltek. Némely törvénynek azonban bizonyos súlyos büntettek esetében kivételt tesznek. Igy p. nálunk az 1787. év máj. 4-én kelt kir. intézvény protestáns lelkészeknél a felségsértés eseteire nézve L. még Gyónás.
a közönségesebb bünöknek rendszer szerint való összeállítása. A lelkiismeret vizsgálatának könnyebbítésére szolgál, különösen azok részére, akik vallásos kötelmeiknek kellő ismeretével nem rendelkeznek. A katolikus imakönyvekből sohasem hiányzik. Rendszerint kérdések alakjában a tizparancsolat és az anyaszentegyház öt parancsolatának sorrendje szerint van fogalmazva. A XV. és XVI. sz.-ban nyomtatott lapokat használtak, és ezek vezérfonalat nyujtottak a gyónáshoz. Krisztus, a Szüz Mária, a bünbánó lator és egyéb alkalmi képekkel voltak diszítve.
l. Gyónási titok.