l. Avicula.
(ném. Praltriller). Némelyek féltrillának is nevezik. Leginkább a mult században volt divatban, a régibb olasz zeneirók hozták forgalomba. Händel, Bach s későbben Haydn, Mozart, Beethoven is azoktól vették át s még manapság is széltében használják.
(állat Numida), a tyukfélék rendjében a fácánfélék családjába tatozó madárnem, melyet zömök termet, csupasz, gyakran husos kivönésekkel diszitett fej, rövid fark és sötét alapon fehér gyöngyfoltokkal tarkázott tollazat jellemez. A Gy.-ok 10 faja ismeretes, amelyek Afrikában és Madagaszkár szigetén laknak. legismeretesebb faj az Afrikából származó közönséges Gy. (Numida meleagris L.), melyet szép tollazata és izletes husa miatt nálunk is tenyésztenek. L. Tyukfélék.
vagy gólyasneff (állat, Himantopus autumnalis Hass), l. Himantopus.
(növ., Spiraera L., gyöngyemény Erdélyben, kenyérmorzsa, bajnóca Diószegiéknél), a róla nevezett család csinos cserjéje, számos faja Európa, Ázsia és Amerika hegyein nő, kertben több mint 50 diszlik. tavasszal apróbb fehér virágai a hosszu vesszőkön gyakran természetes koszorut ábrázolnak. A hazaiak (11 faj) leginkább az ezer méter felé közelgő kopasz tetőket (Mátra) diszesitik. Levelök egyszerü, virágzatuk sátor- v. ágasbogas, fehér v. piros. A Sp. salicifolia L., szibériai, 1-2 m. magas, levele a fűzéhez hasonló, virága rózsaszin v. fehér (Sp. alba Dur.), itt-ott el is vadul, kerítésnek is ültetik. A Sp. opulifolia L., 3-4 m. magas, levele széles, kerekded v. tojásalakul, háromkaréju, virága fehér. Gyakran ültetett amerikai bokor. A Sp. hypericifolia L., 1,3-2 m. magas, levele hosszukás, fordított tojásdad, épszélü v. csipkés. Vesszeje hosszu, karcsu s egész hosszát szép fehér, nyeletlen ernyővirágok borítják. Az Uralból származik. A Sp. Douglasii Hook, virága szép piros, ága meg a hosszas levelének visszája puhaszőrü. Amerika Ény-i partjáról hozzák. A Sp. sorbifolia L. Sorbaria v. sorbifolia A. Br. levél a berkenyééhez hasonló, ágas; ágboga piramisképü. Szibériából és Khina É-i részéről ered. A Sp. tomentosa L., levele hosszas tojásdad, fürészelt, a visszája rozsdaszinü, molyhos észak-amerikai, virága piros. Némelyik faj (Sp. crenata L.) homokon is megnő, azért homokkötéssel hasznos szolgálatot teljesít, más fajok a sziklákat hasogatják. Dugványról is szaporíthatók. V. ö. Cambessédes, Monographie du genre Spiraea (Annal. d. scienc. nat. I.); Maximovicz, Adnotationes de Spiraeis (Acta horti, Szt. Pétervár 1879); Borbás, Spiaea-cserjéink összeállítása (Magy. Növ. Lapok, 1890).
(növ., Spiraeaceae), mostanában inkább független növénycsalád, azelőtt gyakran a rózsafélék közé sorozták. Ezektől a felső és többnyire ötös számmal levő magrejtő, a felrepdő, sokmagu tüszőgyümölcs különbözteti meg. Ernyős, füzéres, fürtös v. ágasbogas virágzatu cserjék, 70 faja az északi mérséklet és meleg vidéken terem; többnyire diszcserjék. Ide tartozik a Gillenia, boglárrózsa, Brayera, Quillaja stb.
Szt. Gyöngyvirág és bak-gyöngyvirág, Erdélyben kakukvirág, Convallaria L., a spárgafélék virága, a Polygonatum Tourn. kizárásával csak egy faja van Európa, É.-ázsia és É.-amerika hegyein. A Polygonatum-tól (l. Salamonpecsétje) levéltelen virágzata és kurta, harangalaku szirma különbözteti meg. A C. majalis L. többnyári, tarackoló; levele ellipszisalaku v. lándsás, virága jóillatu, tetszős szép fehér, féloldalu fürtté alakul, bogyója piros, gömbölyded, háromrekeszü. árnyékos helyen erdőben, ligetekben nő, de gyakran kertbe is ültetik.
[ÁBRA] Gyöngyvirág.
Ápolva december - januárban is virít. Virága (flores Lilli convallium) keserü és csipős izü, porrá törve tüsszentésre ingerel, ezért a tüsszentő pornak (pulvis sternutatorius), meg a schneebergi tubáknak a fő része, melyet legelőször Szászországban (Schneeberg) készítettek. A megszárított virágon kivül még a vadgesztenye porrá tört magva alkotja. A virág alkotó része a konvallarin és konvallamarin, főfájásra Gy.-ecetet is csinálnak belőle.
(növ.), a Prunus Padus L. népies neve. Szép fehér virágfürtje van. Tul a Dunán a gyöngyvirágot szelencevirágnak is mondják, e fának feljegyzett neve pedig zelnice is; tehát ugy látszik, még a szláv eredetü nevök közt is összefüggés van: l. Madármeggy.
(franc. Extrait de Muguet), kizárólag linaloe és kevés ylang-ylang olajnak jázminparfümben való oldása által készül. Lohse G. berlini parfümgyáros hozta először forgalomba. Gyöngyvirágból magából eddig nem sikerült parfümöt előállítani.
csinos nagyközség Tolna vármegye simontornyai j.-ban, (1891) 3371 német és magyar lakossal a simontornyai járás szolgabirói hivatalának széke, van járásbirósága, ev. ref. algimnáziuma, takarékpénztára, kastélya s jó gyümölcstermelése. 1893 dec. nyilt meg a Gy.-tamási h. é. vasutvonal.